BKV-figyelő

Tarlós István főpolgármesterré választása után is előfordult, hogy indokolatlanul kaptak prémiumot a BKV vezetői. Az Állami Számvevőszék szerint alapvető munkaköri feladatokért járt prémium, és a kifizetések feltételei között nem szerepelt a BKV hiányának csökkentése. A főváros személyiségi jogokra hivatkozva nem árulta el, hogy a BKV vezetői mekkora prémiumot kaptak az elmúlt másfél évben, írja az Index.

A kormányváltás után is előfordult, hogy a BKV vezetői indokolatlan esetben kaptak prémiumot, derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) BKV-val foglalkozó múlt heti jelentéséből. Mivel az ÁSZ a 2002 és 2010 közti időszakot vizsgálta, így főként az SZDSZ–MSZP-s városvezetés idején történtekkel foglalkozik, de a mellékleteivel együtt közel kétszáz oldalas jelentés kritikákat fogalmaz meg a Tarlós István főpolgármesterré választása utáni időszakról is.

A Fidesz a 2010-es választási kampány egyik állandó témájává tette a BKV-nél történt visszaéléseket, az indokolatlanul kifizetett végkielégítéseket. (A kormányra kerülés után többek között erre hivatkozva fogadták el a 98 százalékos különadóról szóló javaslatot. Sőt a javaslat elfogadása érdekében a parlament kormánypárti többsége az Alkotmánybíróság hatáskörét is korlátozta.)

Az Index kitér arra is: Kocsis István azért maradhatott a BKV vezérigazgatója a kormányváltás után is, mert már 2009-ben megkezdte a BKV-botrány kivizsgálását. Kocsist végül tavaly szeptemberben menesztették, ez azonban nem a BKV-val függött össze, hanem valószínűleg azzal, hogy gyanúsítottként hallgatták ki az MVM-ügyben.

Alapfeladatért jár prémium

Az ÁSZ jelentéséből az derül ki, hogy a fideszes támogatással főpolgármesterré választott Tarlós 2010. októberi hivatalba lépése után sem sikerült pontosan szabályozni a BKV prémiumfizetési gyakorlatát. Az ÁSZ kifogásolja, hogy túl korán, már 2010. december 9-én elkészítették azokat a jelentéseket, amelyek arról szóltak, hogy a BKV felső vezetői milyen premizálandó feladatokat végeztek el. Így a prémiumkövetelményeket nem az elvégzett, hanem a várható teljesítményhez kötötték.

Miután azonban kiderült, hogy a vezetők nem tudták teljesíteni a kitűzött célokat, a BKV december 16-i igazgatósági ülésén módosította a prémiumfizetés feltételeit. Lényegében utólag csökkentették az elvárásokat, így a vezetők 2010-es teljesítménye elég lett a prémium felvételéhez. A döntést december 17-i ülésén a BKV felügyelőbizottsága is megerősítette.

Kocsis István, a BKV akkori vezérigazgatója – az ÁSZ szerint – azzal érvelt, hogy a prémiumok feltétele az „eredményes működésről” és a „finanszírozási hiány növekedésének megakadályozásról” szóló a vezérigazgatói célkitűzés volt. A jelentés vitatta ezt, az ÁSZ szerint a prémiumfeltételek között nem szerepelt a hiány csökkentése, ráadásul olyan munkáért járt a plusz pénz, amely a munkaköri feladat része volt.

Sepsey Tamás, az ÁSZ-vizsgálat végrehajtásáért felelős igazgató elmondta, hogy a fővárosi önkormányzat célként tűzhette volna ki, hogy csak akkor jár prémium, ha az előre tervezett veszteséget meghatározott mértékben csökkentik, ez azonban nem történt meg. Sepsey szerint a BKV üzleti tervének megalapozottságát a fővárosi önkormányzat nem vizsgálta.

A prémiumcélok között azért lett volna logikus megszabni a hiány lefaragását, mert a BKV komoly gazdasági problémákkal küzd. A kormány ugyanis zárolta a BKV 32 milliárdos idei támogatását. A főpolgármester ezután jelentette be, hogy leállhat a februártól a tömegközlekedés, ha a BKV nem kap állami támogatást.

Nem nyilvános a prémium összege

Az ÁSZ nem foglalkozott azzal, hogy összesen mennyit fizettek 2010-ben a BKV-vezetőinek. A 2010 decemberében lezárult jelentés a tavalyi évről annyit ír, hogy a fővárosi közgyűlés 2010 októberében úgy döntött, hogy a vezérigazgatónak az alapbér 40 százaléka, a többi vezetőnek az alapbér 20–40 százaléka lehet a prémiumuk. (A korábbi időszakban ez az összeg 100–150 százalék volt.) Az ÁSZ szerint azonban ennek ellenére sem változott meg az a gyakorlat, hogy ne a munkaköri alapfeladatokért járjon prémium, és ellentétes a fővárosi önkormányzat javadalmazási szabályzatával.

A BKV felügyeletét ellátó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az Index megkeresésére azt írta, hogy a fővárosi közgyűlés 2010 októberében határozott arról, hogy átalakítja a BKV javadalmazási rendszerét. A BKK szerint ennek köszönhetően a korábbi évekhez képest csökkent a vezetők prémiuma. A BKK válasza azonban arra nem tért ki, hogy az ÁSZ megállapításai alapján változtatnak-e a premizálási gyakorlaton. Hozzátették azonban, hogy a prémiumok minden esetben konkrét teljesítményhez kötődtek.

A lap megkérdezte az is, hogy 2010 októbere óta pontosan mennyi prémiumot kapottt a BKV vezérigazgatója és a BKV többi vezetője, illetve mennyit kaptak a BKK igazgatósági tagjai. A BKK azt válaszolta, hogy „a munkavállalók személyiségi jogaira való tekintettel az érintett hozzájárulása nélkül nem áll módunkban adatot szolgáltatni”.

A BKV honlapján található adatok szerint Kocsis István korábbi vezérigazgató havi alapbére 1 600 000 forint volt. Mivel Kocsis évi maximális prémiuma az alapbér 40 százaléka, éves szinten Kocsisnak 7 680 000 forint járt. A vezérigazgató-helyettesek alapbére a 2011 júliusi adatok szerint 1 450 000 forint, prémiuma ebben az esetben évente legfeljebb 6 690 000 volt.

A BKK írásos válaszában azt közölte, hogy egyelőre csak 2011 első félévi prémiumokat fizették ki,  a második félévi összegeket a célkitűzések értékelése után fizetik ki. A BKK vezetői 2010 októbere és 2011 augusztus közti időszakban nem voltak jogosultak prémiumra, tették hozzá.

A Blikk januárban arról írt, hogy Vitézy Dávidnak, a BKK vezérigazgatójának a szerződése szerint 7,6 millió forint jutalom jár. A BKK közleményében erre reagálva azt közölte, hogy Vitézy nem kapott prémiumot. Hozzátették: a prémium maximális összege megegyezik azzal, amiről a Blikk írt. A BKK igazgatósága tavasszal dönt Vitézy prémiumáról, de várhatóan nem kapja meg a  maximális összeget többek között takarékossági okokból, illetve azért, mert külső okok miatt nem tudtak minden kitűzött célt teljesíteni.

A főváros reakciója

A Főpolgármesteri Hivatal a cikk publikálása után a következő közleményt adta ki:

„Az Index rosszindulatú, és a múltat eltakarni igyekvő (írásában egy mondatot szentel az 1990 és 2010 közötti 20 évnek) beállításával szemben Kocsis István volt BKV vezérigazgató 2011. évre kitűzött prémiumát - a sugalmazással ellentétben – a főpolgármester nem engedte kifizetni. Ismételjük, Vitézy Dávid BKK vezérigazgató sem kapott prémiumot.”

A Főpolgármesteri Hivatalt még hétfőn kereste meg a lap írásban, azt kérdezték, hogy 2010 októberétől kezdve mennyi prémiumot kaptak a BKV vezetői, többek között a BKV vezérigazgatója, a közlekedési, a gazdasági, a műszaki, az IT, a humánpolitikai, az ellenőrzési, a kommunikációs, a jogi, a biztonsági, a DBR metro projekt igazgatója. Valamint rákérdeztek arra is, hogy ugyanebben az időszakban (2010 október - 2012 január) mennyi prémiumot kaptak a BKK igazgatóságának tagjai.

Kérdésükre a BKK keddi válaszában a BKV vezetők prémiumáról azt írta: „A munkavállalók személyiségi jogaira való tekintettel az érintett hozzájárulása nélkül nem áll módunkban adatot szolgáltatni.”. Ezt az információt közöltük cikkünkben, ahogy azt is megemlítettük, hogy Vitézy nem kapott prémiumot.

(Index)

Ha a BKV finanszírozási gondjait sikerülne megoldani, és a főváros vezetői nem csak az agglomerációra mutogatnának, hanem kifizetnék minden évben többek között az önkormányzati hozzájárulást, és az állam is beszállna a tömegközlekedésbe, akkor nem csak a jegyek és a bérletek árát lehetne drasztikusan csökkenteni, de a BKV komoly nyereséget is termelhetne. Olvasónk, TheElf leírja, hogy pontosan miről is van szó:

Kedves BKV-figyelő!

Többször írtam már, most kevésbé akartam, de közzétettél egy levelet a BKV válságával kapcsolatban. Úgy gondolom, a levelet annak kell elfogadni, ami: Véleménynek. Ezzel szemben lehet ellenvéleményt megfogalmazni, akár kommentben, akár közzétételre szánt válaszlevélben, mint egyik régi kommentelőd az utóbbi mellett tenném le a voksot. Vigyázat, a levélben számok is lesznek, és sok közkeletű véleményt igyekszem megcáfolni. Bár az adatok a 2010es évre vonatkoznak (a 2011es jelentés nem érhető el), bízom benne, hogy így kellő alapot nyújtanak a véleményem alátámasztásához. De ideje a témára térni. A BKV válsága a számok tükrében.

Forrásként a BKV 2010-es évről szóló éves jelentését használom, ez 2011-ben jelent meg. Kiegészítő forrásként a szakszervezetek korábbi és jelenlegi sajtó nyilatkozatait használom a BKVnál elérhető átlagbérről, az iparági átlagokat ezzel foglalkozó portálok adatai alapján használom. Nem a levegőből kerülnek elő ezek a számok.

2010ben 16,900,000 fő ellenőrzött utas, 1,610,000 ellenőrzött jármű mellett 320,729 Pótdíjfolyamati jelentés, 29528 helyszíni pótdíj, 41,467 bérletbemutatás történt. Ez 729,756,441 Ft bevételt jelentett a BKVnak. 49 milliárd 541 millió forintos menetdíjbevétel mellett "eltörpülni" látszik az ellenőrzésből befolyó összeg. Ellenben azt is látjuk, hogy a BKV saját statisztikái szerint az utasoknak viszonylag kis része bliccelő, így a miattuk kieső jegyárbevétel is hasonló mértékű. Figyelembe véve, hogy "ha nem bliccelne, sok közülük nem utazna", kérdéses, hogy az ismert bliccelőkön mennyi a BKV valós vesztessége, de azt hiszem joggal érzem úgy, hogy nem itt van a kutya elásva.

De térjünk vissza egy kicsit a 49.5 milliárd körüli menetdíjbevételehez. Ezt 15,983 millió forint árkiegészítés, 0 Önkormányzati hozzájárulás egészíti ki, erre jön az Agglomerációs és kerületi tömegközlekedési bevételek és a szerződéses és egyéb szolgáltatás bevétele sor. Igen: pl. az ahol a egy áruház fizet a BKVnak. Azaz 66 milliárd 916 millió forint a BKV árbevétele. Az árkiegészítés a kedvezmények egy részét váltja meg, az nem az állam, és nem az önkormányzat finanszírozási feladatának a része. Ahhoz, hogy felálljon az 1/3 az utasoktól, 1/3 az önkormányzattól, 1/3 az államtól jellegű normális támogatási modell, ennek a kétszeresét kellene támogatásban megtalálni. Az egyéb tevékenység bevétele, az egyéb üzemi bevételek, stb. sorok pedig nem ide tartoznak, inkább az "utasokhoz" sorolni, hiszen ez is árbevétel. Ehhez képest 5 milliárd forint fővárosi működési támogatás, 17,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás, és 32 milliárd 198 millió forint Állami Normatív Támogatás érkezett meg. Ebből egyedül a normatív támogatás rendszeres.

Pénznyelő-e ebben az értelemben a BKV? Ha a szokásos 1/3-1/3-1/3 finanszírozás meglenne, akkor a BKV akár komoly profitot is termelhetne. De álljunk csak meg egy szóra: Az önkormányzat azokban az években is (pl. 2009) ahol egy fillérrel sem járult hozzá a BKV működésével, bizony adóbevételekre tett szert, a jegyeladással foglakozó alvállalkozóktól, az ingatlanok után, stb. A 2010es évben a költségek között 13 milliárd 496 millió bérjárulékot találunk, könnyű végiggondolni: ezt SZJA is kiegészíti. Azaz az állam "nettó" hozzájárulása bizony az adóbevételekkel is kevesebb. Mindenki nyugodtan hozzágondolhatja a 9 milliárd forintnyi gázolajfogyasztás jövedéki adó terhét. És igen: A 17.5 milliárdos állami támogatás is egyszeri tétel, nem rendszeres támogatásról van szó.

A város fejlesztését is szolgáló nagyobb beruházások támogatása ettől normális esetben elkülönül. De a fővárosi forrású kiemelt beruházások céltámogatás 35 milliárd forint, míg a BKV egyéb beruházásaira az államtól, EUtól, önkormányzattól összesen kb 5.5 milliárd forint érkezett. Azaz, ha ezt is megpróbálnánk működési támogatásnak hívni, akkor sem lenne meg az 1/3-1/3-1/3 megoszlás. Márpedig itt a BKV hiányát jelentősen meghaladó összegről van szó. Ha az 1/3-1/3-1/3 megvalósulna, akkor bizony több pénz jutna nem csak karbantartásra, takarításra, hanem beszerzésekre is. A növekvő hatékonyság hamar rendet teremtene.

A fenti helyzet kapcsán felmerül: Ha a BKV vesztessége nagyságrendileg kevesebb mint a finanszírozásból hiányzó összeg, akkor a BKV vezetése rosszul gazdálkodik, a szerződések többsége felelőtlenség, vagy éppen jó a gazdálkodás eredménye? Tény, hogy sok szakértői, tanácsadói munka drága, de ez ezt elvégezni képes szakemberek piacon érvényesíthető bérigénye is magas, és ezt a BKV tartósan nem tudja finanszírozni, így sok tanácsadást kénytelen így megrendelni. A komoly probléma, hogy a BKV kommunikációját viszont alkalmatlan emberek végzik.

1 milliárd 374 millió utassal számolva viszont azt tapasztaljuk, hogy egy átlagos utazásra jutó árbevétel 27,5 forint alatt marad. De az árkiegészítéssel sem éri el a 35 forintot. Ha utaskilométerenként fizetnénk akkor az 5.440 millió utaskilométer mellett utaskilométerenként 13,12 forintról van szó. Azaz, ha elektronikus jegyrendszerre mindenki fizetne egy 20 forintos kilométerdíj már jelentős bevételnövekedést hozna a BKV szintjén. Nem nehéz belátni, hogy a 35 forintos átlagos utazásonkénti ár és a 320 forintos vonaljegy között hatalmas a szakadék. Lehet beszélni a bérletekről, szakaszjegyekről, átszállójegyről, metrón való átszállási lehetőségről, stb. amik olcsóbbak mint 320 forint, de többnyire nem ennyire. És nem is a bliccelők ellenőrzésnél tapasztalt aránya a döntő. S az igazat megvallva nem is könnyű ennyi bliccelőt találni.

Az ok igen egyszerű: Az árkiegészítés rendszere sem stimmel. Ezt pedig kórusban mondja a MÁV, a Volánok, az EU, a korábbi kormányok is: Az állam nem fizeti ki az általa nyújtott kedvezmények ellenértékét. Ha ezt kifizetné és az ezzel kiegészített menetdíj bevétel lenne a BKV bevételeinek 1/3-a... akkor nem csak a tanácsadói szerződéseket, de a túlárazott bérleti díjakat is könnyű lenne kigazdálkodni.

Nézzük meg egy kicsit a bérköltséget: 39 milliárd 320 millió forint. Ez 12082 ember bére. Éves szinten átlagosan 3,254,428 Forint. Havi szinten 271,202 Forint. A Merces kutatása szerint (Forrás BKV Figyelő, 2010 Január 14.-i post) a buszvezetők országos szinten tapasztalt bruttó átlagbére 171,000 forint, Budapesten 194,500, de az ország több megyéjében akad 150,000 forint alatti átlagbér is (130,300 Ft Nógrád megyében pl). A BKV esetében a villamosvezetők bruttó átlagkeresete 263,400, a buszvezetőkké 251,700 a VTDSZSZ hvg.hu oldalon ismertetett adatai szerint. A nol.hu információi, akik a hazai buszos átlagbért 168,400 forintnak találták (közel van a Merces kutatásához, és ennyit változik is), megállapítják, hogy a Cseh átlagbér a buszvezetőknél 207,000 Forintnak megfelelő összeg. A hazai árufuvarozók esetében az átlagbér 198,300 Forint. Pedig egy hosszabb nemzetközi fuvar, stb. sok dologban más. Igen: A buszvezetők átlagbérében is akadnak hosszabb távú, váltott sofőrrel teljesített nemzetközi járatok. Vidéken a városi közlekedésben 150,000 forint körüli a járművezetői átlagbér.

A BKV magas átlagbéréről nem elsősorban az tehet, hogy a "főnökök" többet keresnek az alkalmazottnál, ez természetes is, hanem jelentős részben a járművezetők iparági átlaghoz képest kiugró bérezés, juttatásai. Itt nem "több év alatt" költünk el milliárdokat amikről kérdéses, hogy a piaci ár felett van-e és ha igen, mennyivel, hanem minden évben több tízmilliárd forintról van szó. Az egyéb juttatások kapcsán is elmegy pár milliárd forint.

Természetesen nem csak a bérezés a gond, hanem a létszám is. Az éves jelentést néhány helyre el kell küldeni, ezt meg lehetne tenni többnyire elektronikusan, viszonylag kevés design mellett. Ezzel szemben a Kommunikációs Igazgatóság által szerkesztett mű grafikai tervezését a GMN Repro Kft. végezte, míg a nyomtatást az Állami Nyomda Zrt. Feltehetőleg nem is olcsón. És persze kellett ide is fotókat beszerezni. Csepp a tengerben, nem igazi tétel, de uram bocsáss: Ha a kommunikációval nem egy "Igazgatóság" foglalkozna, hanem pusztán néhány fő, és egy igényesen összeállított dokumentumot olvasnánk, akkor sem éreznénk rosszabbul magunkat, egy igazgatóság, annak a létszámával bizonyára nem csak 1-2 embert jelent. Pedig egy kisebb csapat is elvégezheti a munkát. A főnök jó eséllyel maradna, de az ottani irodai "melós" nem biztos.

A 12000 fő körüli létszámot valószínűleg le lehetne szorítani bőven 10000 fő alá. A magas létszám lehet egy kis pazarlás. De az is, hogy a BKVs átlagbér, a sofőrök átlagbére messze a 210,000 forint körüli hazai átlagbér felett van. Ahol elfogy a pénz ott az érdekérvényesítő képesség is elfogy, így mind a létszám, mind a bér a hazai átlag közelébe kerülhet. Tény az is, hogy a BKVnál tapasztalható iparági átlagot meghaladó bér komoly problémák forrása. Ha azt a pénzt amivel többet keres egy BKV sofőr mint egy miskolci a járművek cseréjére költenék, nem lenne 10 évnél öregebb jármű a BKVnál.

Az EU a tömegközlekedés korrekt finanszírozását követeli meg, hogy ne ott jelentkezzen, időnként elrejtve, időnként a karbantartási hiányosságok formájában egy halmozódó hiány, amit később kell majd kijavítani. Cél a tiszta, átlátható, fenntartható finanszírozás. Ez viszont akár (1/3, 1/3, 1/3 finanszírozás esetén) 70 milliárd körüli terhet róna az államra, hasonló terhet róna a fővárosra. A BKV esetleges csődje ezt segíthet látszólag elkerülni, az ár viszont brutális, akár az országot is bedöntheti.

Az elmúlt 8 év szöveg nem stimmel. Az elmúlt 20 évre hivatkozásban van ugye másik FIDESZ kormány is. De tény, hogy eddig sosem fagyasztották be a normatív támogatást, ha ez valóban elveszik, akkor igen érdekes helyzet állna elő: Az állam több pénzt venne el kedvezményben mint amennyit kifizetne, az önkormányzat továbbra sem adna rendszeresen forrást a működésre, ellenben az adózáson keresztül mindketten forrást vonnának el. Ezt, a hazai átlagbért meghaladó bérszínvonallal együtt megvalósítani viszont lehetetlen. Így ez a döntés, az EUval szembemenve, a BKV és potenciálisan a főváros / állam csődjét eredményezheti.

- TheElf

Olvasónk –Kamaras- a lent látható videót 25-én csürtökön 14 óra körül készítette a 7-es autóbusz vonalán az Erzsébet híd környékén. A videóhoz csupán ennyit fűzött: "Ez kb. ötvenedik eset, amit csak idén láttam, gondoltam, hátha érdekli a közvéleményt is."

Nem indul a videó? Bökj ide!

A főpolgármesteri kabinet hétfői ülésén foglalkozott az áfa-emelés BKV-tarifákra gyakorolt hatásával. Július 1-étől ugyanis az áfa 20 százalékos kulcsa 25 százalékra emelkedik, ami 1,2 milliárd forintos bevételkiesést okoz a BKV-nak. Nyáry Krisztián, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója elmondta: az ülésen elhangzott, hogy a BKV nem tudja kigazdálkodni a bevételkiesést, ezért az áfa-emelés miatt a viteldíjak átlagosan 4,2 százalékos emelésére tesznek javaslatot.

A javaslat értelmében a kerekítés és forgalmazhatóság miatt az egyes jegy- és bérelt-típusoknál különböző mértékű lenne az emelés: a vonaljegyek ára 3,4 százalékkal, a 10 db-os gyűjtőjegy ára 3,2 százalékkal, a havi bérlet ára 4,4 százalékkal, a tanuló-nyugdíjas bérlet ára pedig 4,2 százalékkal nőne.

>> a poszt folytatódik

Megegyezett a színfalak mögött a metróalagutat építő Bamco és a BKV, így már a jövő héten folytatódhat a munka - értesült a Népszabadság. A lap úgy tudja, hogy a BKV metróprojekt igazgatósága végül nem engedett a Bamco 35 milliárd forintos követelésének, bár az újságnak egyelőre egyik oldalról sem nyilatkoztak hivatalosan.

Közben állítólag feszültség támadt a közlekedési vállalat és a főváros vezetői között. A lap szerint a BKV menedzsmentje hajlandó lett volna néhány milliárd forintot kifizetni az építő cégnek, erről múlt hétfőn tárgyaltak is volna, ám a tervezett egyeztetésről a Városházán nem tudtak. A fővárosban azt sem értik, hogy a tárgyalásokat miért Felsmann Balázs vezette volna. Felsmann az egykori Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban volt szakállamtitkár, és korábban az érdekeltségébe tartozó kft. a fővárosi közlekedési vállalattal tanácsadói tevékenységre, illetve tőkebevonási képességre és nemzetközi tapasztalatok elemzésére szerződött 7 millió forint értékben.

(Index/FH)

A fővárosi kabinet hétfői ülésén tárgyalt a költségvetés tervezetében szereplő 10 milliárd forintos közösségi közlekedési támogatásról, amelyet az önkormányzat a BKV-nak nyújt. Az előterjesztés az úgynevezett pénzeszközátadás-átvételi megállapodás tervezetét mutatja be és tartalmazza a támogatásból megvalósuló beruházások jegyzékét. A tervezet szerint 4,6 miliárd forintot járműfelújításra és korszerűsítésre fordít a BKV, 1 milliárdot metrószerelvények felújítására, további 2 milliárdot pedig infrastruktúra-fejlesztésre (pl. a budavári sikló rekonstrukciójára, kocsiszín-felújításra) fordítanak. Az előterjesztés szerint 500 millió forint jut mozgólépcső-felújításra, mintegy 600 millió pedig európai uniós projektek önrészére. A tervezet 1,2 milliárd forintot javasol villamos pálya-rekonstrukcióra, amelyből egyebek mellett a 17-es, 21-es, 37-es villamos pályáját újítják fel idén.

(Index)

Európai uniós forrásból újulhat meg az elkövetkező években Buda villamosközlekedése. A több milliárdos beruházás első ütemének csaknem 5,5 milliárd forintos uniós támogatásáról ma döntött a kormány. Ha a terveket Brüsszel is jóváhagyja, Óbuda és a Batthyány, illetve a Moszkva tér között 2010-re teljesen megújul a villamosközlekedés.

"A budai fonódó villamosközlekedés megteremtése"-ezt a címet viseli az a beruházási csomag, amelynek részeként néhány éven belül Óbudáról akár a lágymányosi Infoparkig a jelenleginél kevesebb átszállással, villamoson utazhatunk majd. Ennek első, csaknem 7,5 milliárd forintos költségvetésű üteme az Óbuda és Belső-Buda közötti villamos-összeköttetés fejlesztését célozza.

A közel 5,5 milliárd forintos európai uniós támogatással megvalósítandó beruházási csomag elsősorban a 17-es villamos vonalát érinti. A projekt részeként többek között biztonságos peronokat építenek a Margit-hídtól a Frankel Leó utcán és a Bécsi úton át a Vörösvári útig terjedő vonalszakaszon, a síneket pedig alkalmassá teszik a Tátra villamosok közlekedésére is.

>> a poszt folytatódik

A fővárosi önkormányzat tömegközlekedési tanácsnoka szerint a BKV-vezetés személyes felelőssége is felvetődik a múlt hét pénteken az Astoriánál kettétört csuklós busz ügyében. Hasonlóan vélekedik Vitézy Dávid VEKE-szóvivő, a BKV felügyelőbizottságának tagja.

Lakos Imre, a fővárosi önkormányzat tömegközlekedési tanácsnoka elmondta, hogy a múlt hét pénteken kettétört csuklósbusz ügye felveti a BKV-vezetés személyes felelősségét is. Hozzátette, hogy a kevés tartalékbusz és túlfeszített menetrend helyett a menedzsmentnek inkább a buszok biztonságára kellene törekedni.

 

 
Lakos szerint az pedig a fővárosi önkormányzat felelőssége, hogy a tervezett buszbeszerzést felgyorsítsa, és minél előbb lecserélhessék a BKV kiöregedett járműveit. Kocsis István vezérigazgató a napokban kijelentette, hogy a BKV mintegy ezer új busz vásárlását tervezi.

Mint azt az Index megírta, múlt pénteken reggel a BKV 173-as jelű, BPO-565-ös rendszámú Ikarus 435-ös csuklós busza péntek reggel váztörést szenvedett Budapest belvárosában az Astoriánál. Az utasok közül senki sem sérült meg.

A BKV álláspontja a balesetről csütörtökön érkezett meg. Eszerint a BKV Zrt. autóbuszainak átlagéletkora 15,4 év, ezen belül az Ikarus 435-ös autóbuszoké 14 év. Az Ikarus 435-ös járműtípusnál már a forgalomba állítás után is előfordultak (a csuklótér környezetében is) várszerkezeti meghibásodások, melyeket annak idején a járműgyártó szavatosságban javított.

Mivel az autóbuszok jelentős része a tervezett életkorát átlépte, vagy már megközelítette, emiatt sajnos előfordulnak vázszerkezettel kapcsolatos meghibásodások, repedések, törések is. Ezek megelőzésére - a járműfenntartási rendszerünkbe rögzített utasítások szerint - rendszeres ellenőrzéseket végeznek. A válasz szerint a heti vizsgálatokon és szemléken fokozott figyelmet fordítanak a vázszerkezeti ellenőrzésekre, a feltárt hibákat saját hatáskörben, vagy külső vállalkozók bevonásával kijavíttatják.
 

(Index)

A BKV régen egy európai hírű tömegközlekedési cég volt. Budapestre jártak a kontinens nagyvárosainak vezetői, hogy példát vegyenek az itteni tömegközlekedésről, és tanuljanak tőlünk. A BKV mára az egyik legdrágább, legrosszabb szolgáltatást nyújtó vállalat lett.

A budapesti közösségi közlekedés hálózatát tekintve még mindig egyedülálló. A várost tökéletesen behálózzák a különféle villamos, busz, troli vonalak, szinte nincs olyan hely, amit nem lehetne megközelíteni BKV-val. Budapest tömegközlekedése még mindig világhírű lehetne, ha a kellő, működéshez szükséges támogatást a cég megkapná az államtól és a városvezetéstől. Sajnos a BKV-ba jelenleg nem pumpálnak kellő pénzt, és amit a cég mégis megszerez, azt pillanatok alatt széthordják a különböző, ismerősök által vezetett cégek. A BKV vergődésére az egyetlen megoldás a vérfrissítés lenne, a korrupt város-, és a cégvezetők leváltása lenne.

Sajnos a cég vezetése a járatokon, a szakembereken és a karbantartáson spórol ahelyett, hogy feleslegesen adna ki milliárdokat különböző cégeknek, szükségtelen feladatokra. A BKV az utasok felé próbálja azt mutatnii, hogy minden rendben van, de az utasok nem hülyék. Saját szemükkel látják a lepusztult járműparkot, a karbantartás teljes hiányát. A BKV-figyelőnek köszönhető olyankor olyan hibák is napvilágot látnak, amik régebben egyáltalán nem kaptak volna ekkora figyelmet. Az utas a jelenlegi helyzetben sajnos nem tehet sokat. Megveszi a bérletet, beszél a problémákról, és vigyáz arra, ami van. Attól, hogy nem veszünk bérletet, és a rossz járműveket tovább rongáljuk, azok állapotára nem vigyázunk, attól senkinek nem lesz jobb. Közös érdekünk, hogy a jelenlegi állapoton ne rontsunk még jobban, legalább ezt fenn tudjuk tartani.

Az utóbbi hónapokban számtalan olyan képet és észrevételt kaptunk, melyekben az utasok a BKV járművek rossz állapotára panaszkodtak. Néhány évvel ezelőtt elő nem fordulhatott volna, hogy egy busz törött kasztnival vagy kiszakadt csuklóval közlekedjen. Mára a város és a cégvezetést annyira nem érdekli a BKV sorsa, hogy roncstelepre való, vagy onnan visszahozott járműveket állítanak forgalomba, veszélyeztetve ezzel az utasok, a járművezetők és a budapesti közlekedés biztonságát. Ezeket a képeket a lenti fotósávon megnézheted.

Sajnos ebben az országban, ebben a városban a politikusok bármit megtehetnek, felelősségre vonás nélkül. Példa erre a BKV, ahol soha, semmilyen hibának nincs felelőse, mindent megmagyaráznak, mint a ’90-es évek előtt. Értelmetlenül ölik a milliárdokat a 4-es metróba, melynek árából teljesen rendbe lehetett volna hozni a budapesti tömegközlekedést. SŐT! A fent maradó pénzből még metrót is építhettünk volna, ha politikusaink nem a metróépítésen szeretnének meggazdagodni.

Bízom benne, hogy egyszer a politika békén hagyja a BKV-t, és újra a kontinens egyik legjobb tömegközlekedési cége lehet. Egyszer talán a szolgáltatás színvonala is európai lesz, nem csak a tarifa.

Az elmúlt hónapok „legszebb” képei:

Ha nem látod a képeket, kattints ide!

Olvasónk a napokban egy olyan buszvezetővel találkozott a 161-es vonalon, aki vezetés közben telefonált, falatozott, és a foglalt kezei miatt időnként kéz nélkül vezette a buszt:

Tisztelt BKV figyelő!

Nem szoktam utazni a 161-es autóbuszon, most csak kivételesen keveredtem rá. Félreértés ne essék, nem a járművet kritizálom (Volvo 7700), hanem a vezetőjét.

Történt ugyanis, hogy az említett járaton a Kis utcai lakótelepről tartottam Rákos, MÁV állomás megállóig ma délután. A buszvezető egy legalább 120 kilogrammos testes ember volt. Nem tudom, hogy mennyire szabályos vagy sem a BKV-nál az, hogy a járművezető mobiltelefont használjon vezetés közben, de az, ahogy eme sofőr telefonált, szerintem hagyott maga után kívánnivalókat. Ugyan fülest használt (vagy legalábbis próbálkozott), de ahogyan azt kiturkálta a testére feszülő pulcsija alól, azt mindenki saját belátása szerint döntse el, hogy inkább vicces, vagy balesetveszélyes volt. Másodpercekig kotorászott ahhoz, hogy előkeveredjen neki a felvevőgomb, s hogy a mikrofont is a pulcsiján kívül helyezze el. Ez egy dolog.

Mint írtam: pulcsi. Nem véletlenül. Nem BKV-s egyenruha volt rajta, hanem valami pulcsi + farmernadrág kompozíció.

Na, de ezek után ez a nagydarab faszi úgy gondolta, hogy neki most azonnal be kell tömnie kettő öklömnyi méretű kókuszgolyót. Egy darabot úgy három harapással intézett el. Közben ugye az egyéb elvégzendő dolgaira maradt egy keze, amivel a mellettünk elhaladó többi BKV-snak kell integetni, kormányozni, különböző gombokat nyomkodni, kapcsolókat kezelni, és a többi... Indexelésre csak ritkán jutott keze. Ajtónyitás előtt sokszor végignyalogatta az ujjait, hogy annyira azért mégse kenje össze a gombokat. Na, nem baj - gondoltam - profi az illető, biztos tudja mit csinál. De ez után jött csak az igazán bunkó dolog! Miután megette a méretes kókuszgolyóit, az egyik piros lámpánál lazán kihúzta az oldalablakát, s a szemetet egyszerűen kidobta a buszból! A pofám leszakad! Mit meg nem tehet egy BKV-s autóbuszvezető, akit esetleg néhány jobbérzésű utas is figyelhet... Na, mindegy. Nem szóltam be neki, valószínűleg úgysem értem volna el vele semmit. Ez van. Ezt hagynák vajon más városban is így működni Magyarországon, vagy ez csupán a fővárosi hozzáállás?

(Bár az autóbusz rendszámát megjegyeztem panaszt nem teszek az ügyben, s ide is szándékosan nem írom ki. Remélem idővel valahogy eljut hozzá ez a kifejezetten pozitív beszámoló, s rájön, hogy ez így nem egészen jó - se neki, se a cégének, se néhány jóérzésű utasnak.)

További szép napokat mindenkinek!

Üdv: Mounty