BKV-figyelő

Pár hete a BKV-figyelő Facebook falán egy dicséretet tettem közzé. Arról írtam, hogy a 182-es busz a Lakatos úti lakótelep megállóban nyitott ajtóval várakozott mindaddig, míg a közelben lévő lámpa pirosról zöldre nem váltott. Bár többen írtátok, hogy erre szabály van, Izabellának mégsem volt ilyen szerencséje. Hiába ért oda a buszmegállóba, és hiába kalimpált vagy’ 20 másodpercen át a busz ajtajánál, a sofőr nem nyitotta vissza az ajtót:

Tisztelt BKV Zrt!

Egy 2012. február 16. napján történt esetről szeretnék panaszt benyújtani.

A Pasaréti térről 07:45-kor induló 5-ös számú busszal szerettem volna iskolába menni, a Gábor Áron utcai megállóból. (ami 07:49-re szokott ebbe a megállóba érkezni) 07:48-kor a zebránál álltam, amikor megjelent a busz a kanyarban, viszont nekem pirosat mutatott a lámpa. A busz megállt a megállóban, pont ekkor a gyalogosátkelő lámpája szabad  jelzésre váltott (ami a busz sávjának tilos jelzést jelent, de a busz ekkor még a megállónál állt meg), én átrohantam a zebrán, és futottam a megállóig, ami körülbelül 3-4 méter a gyalogátkelőtől. Eközben - mint írtam, a busznak tilos jelzése volt, és még bőven a megállóban várakozott, nyitott ajtókkal - pár személyautó megelőzte a várakozó buszt, így az a kocsisorban elindulás nélkül "elfoglalta a helyét".

Amikor odaértem a buszhoz, akkor csukta be a sofőr az ajtókat. (még mindig piros volt a lámpa) Mivel ezen a buszon nem volt ajtónyitó gomb, az első ajtónál megálltam, és integettem a sofőrnek azzal, hogy hátha kinyitja az ajtót, mivel a busz a megállóban állt, lámpa még piros volt, és a rohanásom a buszhoz, és az - éppen becsukott - ajtóban való megállásom és integetésem - szerintem - egyértelmű utazási szándékot próbált jelezni. Viszont a sofőr rám sem nézett, mikor ezt észrevettem, kopogtam a busz ajtaján az integetés mellett, ami ugyancsak nem vezetett eredményre. Majd körülbelül 10 másodperc integetés és kopogás után a busz elindult, (szerintem ez volt a "megállóból kiállás", mert itt nincsen öböl) de a lámpa még mindig piros volt, az 1,5 métert begurulta az előtte lévő autóig.

Ezt a manővert még követtem, és immáron hevesebben integettem, de ismételten eredménytelenül, a kigurulást követően körülbelül 6-7 másodpercen beül nagy gázzal el is indult, rendesen a sávjában. Ekkor már végérvényesen konstatáltam, hogy ezzel a busszal már nem fogok tudni elindulni."

Az már csak hab a tortán, hogy az ez utáni járattal pont belefutottunk az Erzsébet hídon történt baleset helyszínelésébe, ami cirka 25 perc ácsingózást és araszolást jelentett, plusz sokunknak egy kiadós késést. Ez persze egyik buszvezetőnek sem a hibája, de nekem abban a helyzetben külön üdítő volt.

Üdvözlettel: Izabella

Olvasónknak, Péternek valószínűleg nem a tegnapi volt a legszerencséesebb estéje. A KÖKI buszvégállomáson az orra előtt ment el a 68-as busz, az alternatívaként választott 202E vezetője pedig az orra előtt csukta be az ajtót, és tovább gurult a piros lámpa felé. Ez még nem elég, a hirtelen jött viharban teljesen szétázott:

Kedves BKV-figyelő!

A minap, nem is olyan régen, egészen pontosan fél 6 magasságában jöttem hazafelé, és bár hasonló BKV és buszimádó beállítású vagyok mint te, de valahogy nem értettem ami történt.

Kijövet a Köki Terminálból láttam, hogy a 68-as busz mellyel kéne mennem épp elment, ezért jobbra fordultam, hogy lássam elérem-e a 202E-buszt, amivel még eltudom érni az Újköztemetőnél. Látván, hogy a sofőr indítja a motort gyors futásba kezdtem le a lépcsőn, át az úttesten, átfutva a busz előtt majd, mikor a busz első ajtajához értem meglepődésemre az orrom előtt becsukódott. Volt már ilyen sokszor, és általába mindig megvártak, ami minden normális embernél elvárható. Integetek, de hiába a busz megindult, majd 20m után meg állt a sarkon lévő piroslámpánál. Ekkor a 4.ajtónál állva megnyomtam az ajtónyitó gombot, jelezvén, hogy ha nem nagy kérés, nyissa már ki az ajtót. Közben arcal a visszapillantó felé integettem, hátha észrevesznek. Mivel ez nem történt meg, előresétáltam az első ajtóhoz, jelezvén ott is, hogy legyen szives kinyitni az ajtót. BKV-s emberünk arcal a nyitott ablak felé fordult, hogy ő mitsem törődik velem. Én kopogtam az ajtón és kértem h legyen olyan kedves és nyissa ki, közbe integettem mint egy naív teletabi...

Sok eredményt nem értem el, így mig zöld volt a gyalogátkelőn a lámpa, elindultam a 68-as megállója felé, majd a vezetőfülke ablakához fordulva illedelmessen megköszöntem (ami mellesleg nyitva is volt), és integetve elköszöntem sofőrünktől. A következő kereszteződésig míg eljutottam, a busz is eljutott, ahol ismét pirosat kapott, így amikor harmadszor is keresztezte utamat lelkesen integettem "új barátomnak".

Mindez csak azért bosszant, mert utána várakozás közben egy hirtelen eső tombolt végig, és sikeres módon bőrig áztam. A buszt, mivel lekéstem, 10 percel később értem haza és még most is szárad a ruhám, csak nem értem, hogy ez valakinek 2mp-ébe telt volna és még nem is a menetidőből vette volna el. Tudom, hogy megállón kívül nem szabad felvenni utast, de azon a 20m-en egy centivel sem távolodott el a járdaszigettől a busz, tehát erre se foghatom az esetet, főleg, hogy az utolsó ajtó még a megálló területén volt.

Örömmel venném, ha ennek híre, hogy legközelebb ne forduljon elő hasonló másokkal. Utólag jöttem rá, hogy csak egyet felejtettem el mondani a sofőrnek, hogy Boldog Mikulást neki és családjának!

Üdvözlettel: Péter

Sokszor csak a szerencsén, illetve a járművezetők éberségén múlik, hogy nem történik baleset a gyalogátkelőknél. Több olyan megálló is van Budapesten, ahol ha összegyűlik egy nagyobb tömeg, veszélyes közelségbe kerül egymáshoz az utas és a tömegközlekedési jármű. Az egyik ilyen megálló a 4-es villamos újbudai végállomása, ahol az Allee megnyitása óta cseppet sem veszélytelen a bejárathoz közeli zebránál várakozni, főleg ha az ember nem figyel, és nem is a zebránál, hanem előtte várakozik, gyakorlatilag a villamos előtt. Hasonlóan veszélyes zebra található a Jászai Mari téren is, olvasónk erről ír az alább olvasható levelében.

Ha tudtok még hasonlóan veszélyes átkelőt, írjátok meg a kommentek között, vagy e-mailben a bkvfigyelo@gmail.com címre!

Olvasónk nem tudja, hogy a 151 busz vezetője a fáradtság vagy családi problémák miatt vezetett-e figyelmetlenül tegnap. A buszos egy piros lámpát késve vett észre, majd elhajtott egy megálló mellett, ahová egyébként be kellett volna állnia. Padlófékkel megállt, de majdnem a járdán kötött ki. Ezek után minden megállónál volt valami probléma:

Tisztelt BKV-figyelő!

Ma (2009.11.22) egy érdekes esettel találkoztam. A 151-es buszon lévő buszsofőr (FLR-712 16:12-kor volt a Mártírok útjánál. Nem tudom más is utazott-e rajta az olvasók közül) kicsit nem volt magánál. Lehet, hogy kicsit fáradt volt, vagy más problémája volt, nem érdekel, nem is akarom bemártani, csak mások véleménye is érdekelne. Szóval, az Ady Endre úton levő lámpa piros jelzésén majdnem áthajtott. Ez még nem is érdekelt. De aztán kezdett érdekelni a történet. Ugyanis az Áchim András utcai megálló egyszerűen fel sem tűnt neki. Egyszerűen elhúzott mellette, majd satufékkel megállt utána, és majdnem felment a járdára.

>> a poszt folytatódik

Felújították a Thököly utat, már száguldozhatnak az Ikarusok és a Volvók, lefaraghatna végre a menetidőből. Vagyis csak száguldozhatnának és lefaraghatnának, ha a lámpák nem fognák meg folyton a buszokat. Sajnos Budapesten alig részesítik előnyben a tömegközlekedési járműveket, pedig a közlekedési lámpákat úgy is be lehetne állítani, hogy a buszokat, villamosokat ne tartsák fel.

Tudsz még olyan helyet a városban, ahol nagyon visszafogja a közlekedést a rosszul beállított lámpa? Írj róla kommentet!

Tisztelt BKV-figyelő!

Volna egy észrevételem, s talán az illetékesek felfigyelnek rá, ha valamilyen formában hangot tud adni neki. Nap mint nap a Városmajor felől járok dolgozni a Bosnyák térre, s mivel a metrózást nem szeretem, általában felszínen közlekedem, 5 – 7E/173E kombinációval. Örömmel tapasztaltam a nyáron a Thököly út megújulását, de azt tapasztaltam, hogy a lámpaváltások rendjében semmi érdemi előrelépés nem történt, a Thököly úti lámpák jelenleg is semmibe veszik, hogy ezen a szakaszon, mint főútvonalon jár a város valószínűleg legnagyobb utasforgalmú buszcsaládja (benne két gyorsjárattal), amely ezért igazán kaphatna némi előnyt a keresztező utakhoz, utcákhoz képest.

>> a poszt folytatódik

Kozonithy írt nekünk egy levelet, amiben megfogalmazta a buszsofőr és a piros lámpa viszonyát. Mi is találkoztunk hasonló esettel, mikor a sofőr a sárgánál nem lassít, hanem rányomja a gázt, vagy amikor épp pirosra vált, padlógázt nyom a busznak. Természetesen nem minden sofőr ilyen, ne általánosítsunk, vannak rendes „sárgán lassító” sofőrök is, és szerintem belőlük van a több:)