BKV-figyelő

Drágán működik, és a BKV pénzügyi helyzetének megoldásában nem tudott érdemi eredményeket felmutatni a Budapesti Közlekedési Központ, ezért érdemes lenne megfontolni a megszüntetését, ezt Rogán Antal javasolta néhány hete, mielőtt Tarlós István főpolgármester és közte kitört volna az útdíjháború. A főpolgármester-helyettes szerint felelős politikus nem láthat csak és kizárólag bürokratikus központot a BKK-ban, -írja az Index.

A lap információi szerint nem csupán a 10 ezer forintos útdíj bevezetésének terve merült fel a fővárosi politikusok fejében, amikor a BKV 70 milliárdos adósságának rendezéséről tárgyaltak.

Úgy értesültek, hogy Rogán Antal, V. kerületi polgármester – még az útdíjterv nyilvánosságra kerülése előtt – szűk körben azt is felvetette, hogy az ügy érdekében érdemes lenne megfontolni a Tarlós István hivatalba lépése után létrehozott Budapesti Közlekedési Központ Zrt. feláldozását is. Rogán érvelése szerint a Vitézy Dávid vezetésével működő BKK egy újabb bürokratikus központtá nőtte ki magát, sok pénzt emészt fel, de az elmúlt másfél évben valójában nem tudott úrrá lenni a BKV gondjain.

A külföldön tartózkodó Rogán Antalt kerületi titkárságán keresztül értük el. A polgármester nem cáfolta, hogy felvetette a BKK megszüntetését.

A BKK a Facebook oldalán terjedelmes bejegyzésben magyarázza az Indexen megjelent információkat. Mint írják, valószínűleg félreértésből eredhet Rogán Antal kritikája, hiszen az elmúlt hónapokban a Főváros és a BKK vezetése vele is együttműködve, közösen küzdött a budapesti tömegközlekedés finanszírozásának húsz éve elmaradt rendszerszerű megoldása érdekében.

Olvasónk, Krisztián megálmodott egy kerékpáros bérletet, ami fele annyiba kerül, mint a most kapható Budapest-bérlet. A dolog lényege, hogy csak azokon a járatokon lehet vele utazni, ahol kerékpár is szállítható, és csak akkor érvényes, ha az ember mellett ott van a biciklije is. Kommentben várja az ezzel kapcsolatos észrevételeiteket, javaslataitokat.

Kerékpárszállítás a busz elején. (Fotó: Kerékpáros Klub)

Tisztelt BKV-figyelő!

Egy új típusú bérletfajtának a jogosultságáról szeretnék megbizonyosodni kérve a véleményedet, vagy akár másokét is. Ez a már bevezetett kerékpáros matrica és a bérlet keresztezése volna kb 3-4, max 5 ezer forintos áron. A kerékpárosbérlet csak azokon a járműveken, és akkor lenne érvényes, ha ha a kerékpáros együtt utazik a járművével.

Ez a bérlet a külső kerületekből beutazókat segítené, pl: akik a városközpontot a HÉV járműveken gyorsan elérhetnék, míg a belvárosban a kerékpárjukat tudnák használni, vagy akár Budapest határán belül vonattal szeretnének eljutni a Nyugatiig/Déliig, majd kerékpárral a belvárosba. Segítené továbbá a budai hegyekben élőket/dolgozókat, akik a fogaskerekűt használva megkönnyíthetnék kerékpáros útjuk egy részét. Az egyre növekvő benzin és bérletárak mellett, azt hiszem van jogosultsága egy ilyen kerékpár-tömegközlekedés kombinációnak.

Várom esetleges véleményedet.

Üdvözlettel: G. Krisztián

Az elmúlt hetekben többen azért írtatok nekünk levelet, mert szeretnétek megtudni, hogy egy súlyos üzemzavar esetén mi a teendő a metrón. Utasként sajnos nem sok információt kaptok a teendőkről, az állomásokon is csak azt tudjátok kideríteni, hogy merre van a menekülési útvonal, ezeket is a BKV néhány hónapja ragasztotta ki, azelőtt még ez sem volt publikus.

Biztos vagyok benne, hogy a metróvezetők megfelelő oktatást kaptak arról, hogy mi a teendő súlyos üzemzavar esetén, és abban is biztos vagyok, hogy ha szükség van rá, erről tájékoztatják az utasokat, de ilyen állapotok mellett nem lehetne előre tájékoztatni? Sokat segíthet egy esetleges mentésnél ha van néhány felkészült utas, aki az első percekben tudja segíteni a metróvezető munkáját.

Tisztelt BKV-figyelő!
 
Néhány hét szünet után ismét gond volt a metróval (09. 03. Nyugati tér), ez eszembe juttatott több kérdést. Létezik-e bárhol, bármilyen formában hivatalos tájékoztatás arról, mi a teendő a metróban súlyos üzemzavar, tűz esetén?

>> a poszt folytatódik

Bár a BKV-figyelő szemfüles olvasói már két hónappal ezelőtt kipróbálhatták a BKV új weblapját, a közlekedési társaság csak múlt pénteken mutatta be hivatalosan az egy éve készülő oldalt. A zártkörű bemutató után most ti, az Index és a BKV-figyelő olvasói találkozhattok először a BKV megújult weblapjának béta verziójával, ha a következő képre kattintotok:

Gábor nevű olvasónk egy hosszú levelet (amolyan szájbarágót) írt az időalapú jegyrendszerről. Miközben a BKV igen rossz megítélésben van a szolgáltatásait igénybevevők körében, folyamatosan botrányok övezik, addig a lentebb leírt egyszerű lépéssel sem szándékoznak a becsületesség felé nyitni. Fenntart egy idejét múlt, igazságtalan és sokak számára aránytalanul költséges rendszert. –Írja Gábor. Levele egyébként érdekes és tanulságos, érdemes végigolvasni:

Hogyan károsíthatja meg a BKV nap, mint nap a fizető utasait? És mi lehet rövidtávon a megoldás.
 
A bérlet nem mindenkinek alternatíva, ezért sokak egyszeri utazási jogosultságot, jegyet vesznek. A sokfajta jegytípusból a vonaljegy esetében azonban a fizető utasokat komolyan képes megkárosítani a közlekedési vállalat! Hogyan?
 
Az árával? Drága a Budapesti vonaljegy, akár európai viszonylatban is nézzük?

Nem.
 
Ha nem drága, akkor mégis hogyan szenvedi el a kárt az utas?

Az utas, a vonaljegy vásárlását követően a BKV utazási feltételeiben megszabott módon köteles a járművön vagy a metró területére lépve érvényesítenie a jegyét és ezt az utazása során minden átszálláskor, meg kell tennie, attól függetlenül mennyi időt és távolságot szándékozik utazni.

Az utas így egy megállóra is 300 forintot fizet ki a cégnek, és akkor is ennyi a díj, ha egy vonal teljes hosszát, egy irányba végállomástól végállomásig végigutazza.

Belátható, hogy ez igazságtalan és ezt a fejlett országok is felismerték már, azaz az utas érdekvédelmi szervezetek, de még maguk a közlekedési vállalatok is, így többféle módszert alkalmaznak az arányos tarifák fizettetésének megteremtése érdekében. Elterjedt módszer az utazási idő vagy a megtett távolság alapján fizetendő díj alkalmazása, vagy ezek kombinációja.

>> a poszt folytatódik

Csütörtöki ülésén dönt a fővárosi közgyűlés a 4-es metró második szakaszának előkészítéséről, és a metrókocsik beszerzéséről. Ha a képviselők megszavazzák metróvonal Keleti Pályaudvar és Bosnyák tér közötti szakaszára szánt 167 milliárd forintot, a főváros végleg elkötelezi magát az építkezés mellett, és megindulhat a tenderek kiírása. A VEKE szerint e második szakasz megépítése nem térül meg, és az unió sem támogatja majd, ezért a metróépítés helyett a villamoshálózat fejlesztését javasolják.

A 4-es metró első szakasza a Kelenföldi Pályaudvartól a Keleti Pályaudvarig tart, ez az a rész, amin már dolgoznak is. A második, a tervek szerint a Keleti Pályaudvartól a Thököly út alatt a Bosnyák térig futó szakasz azonban még csak az előkészítés fázisában van. A közgyűlés ma dönt róla, hogy elkülönítik-e az erre a célra szánt 167 milliárd forintot. A metró harmadik szakasza a tervek szerint a Bosnyák térről Újpalotára megy majd egyszer tovább.

>> a poszt folytatódik

A fővárosi közgyűlés csütörtöki ülésén tárgyalja azt a javaslatcsomagot, mely szerint több uniós támogatottsággal bíró buszsáv-projektet is törölnének 95 millió forint önrész hiánya miatt.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szerint különösen elfogadhatatlan ez annak fényében, hogy Közép-Magyarországi Régió Operatív Programjából a fővárosi közlekedésfejlesztési projektek finanszírozása a regionális források 2011-től történő megszűnése miatt már nem várható a jövőben, így tehát az utolsó esélyt szalasztja el a város az előterjesztés elfogadásával. A VEKE tiltakozik a javaslat ellen és kéri a fővárosi frakciókat, hogy ne fogadják el a városvezetés előterjesztését.

>> a poszt folytatódik

Olvasónk, egy országosan ismert rádió hírolvasója érdekes levéllel fordult a BKV-hoz és a városvezetéshez. Ingyen felmondaná a BKV utastájékoztató szövegeit, így a BKV-nak nem kellene erre egy fillért sem költeni, a cég így körülbelül 250 millió forintot takaríthatna meg. Az utasnak csak egy kérése van: Az így megtakarított pénzt az utasokra költsék, ne a cégvezetők tömjék a zsebeikbe.

Dr. Kocsis István vezérigazgató Úr
és Horváth Csaba főpolgármester-helyettes Úr részére
 
Tárgy: Adomány a BKV Zrt. részére
 
Tisztelt Címzettek!

Budapesti, a fővárosi ügyeit szívén viselő állampolgárként, közlekedésbarátként keserűséggel fogadom a BKV Zrt. körüli ügyekről szóló híradásokat. Örömmel veszem, hogy az érintettek szóbeli ígéretekkel, illetve a szabályok módosításával változtatni kívánnak a főváros közlekedési cégének megítélésén, azonban nincs kétségem afelől, hogy a változás – bármilyen őszinte szándékkal történjék is – lassan kerül át a gyakorlatba.

Még hosszabb az a folyamat, amíg a budapestiek valóban érzékelik és el is ismerik majd az előnyös változást. A fővárosi, közösségi közlekedést használó lakosoknak mihamarabb tapasztalható fejleményekre van szükségük, hogy a BKV Zrt. kétes ügyei kapcsán kialakult morális válság („minek vegyek jegyet, ha a pénzt nem a közlekedésre költik, hanem a saját zsebükbe tömik”) ne mélyüljön tovább.

>> a poszt folytatódik

Budapesten fut néhány reklám busz, melyeken ingyen utazhatunk. Olvasónk is utazott egy ilyen buszon, és azt tapasztalta, hogy a busz műszaki állapota megfelelő, tiszta, kényelmes. Vajon érdemes lenne a BKV összes buszát hirdetésekkel telepakolni?

Tisztelt BKV-figyelő!

Az elmúlt napokban tapasztaltam Budapesten, hogy egy két vonalon megjelent egy körberagasztózott csuklós Ikarus. Mint azt megtudtam, ez egy reklám busz, mely ingyen viszi néhány vonalon az utasokat.

Utazván ezen a buszon, azt tapasztaltam, hogy a busz műszakilag egyben van, nem recseg, nem robban le, belülről a buszok tiszták, nincsenek szétvágva, összefírkálva az ülések benne, és a buszon utazó biztonsági őrök, illetve a sofőr nagyon kedvesek és segítőkészek.

Ez egy nagy ragasztó gyártó cég bérelt reklám busza, melyet körbe ragasztottak az említett ragasztó szalaggal, ezáltal nagyon feltűnővé vált. A sofőrtől megtudtam, hogy ezt a buszt rendszeresen használják, ennek ellenére jó állapotban van, kora ellenére.

M. Ádám (egy utas)

Olvasónk érdekes javaslattal fordult a BKV-hoz a 72-es trolibusz pótlásával kapcsolatban. Tapasztalata az, hogy az utcák sarkainál az autók olyan szerencsétlenül állnak meg, hogy a busz egyik utcából a másikba nem tud kikanyarodni, így feltartja a forgalmat és a menetrend is felborul. Az utas szerint az ilyen helyeken fizikailag lehetetlenné kellene tenni a parkolást. Íme a ügyfélszolgálatnak írt levele:

Tisztelt BKV!

A 72-es trolipótló buszokkal kapcsolatban lenne észrevételem. A busz a Rippl-Rónai utcán át kerüli ki a Munkácsy utcán zajló csatornaépítést, de szerintem ez nem szerencsés megoldás. Az utca szûk, két oldalán parkolnak, a közepén egy építkezés miatt el van zárva a járda és az úttest egy része. Normál esetben éppen hogy elfér a busz, de sajnos az autósok nagy része nem veszi figyelembe a sarkokra kihelyezett tiltótáblát és odaparkolnak, így naponta tucatszor kényszerül a busz arra, hogy megálljon, megvárja, amíg az akadályt képző autó elmenjen, és csak aztán tud kikanyarodni a Szondi utcára. Ez természetesen hatalmas dugókkal, dudálással és anyázással jár. (Gondolom, a buszsofőrök ezt már többször jelezték a cégen belüli illetékeseknek.)

>> a poszt folytatódik

Emlékeztek még, mit mondtam néhány hete, amikor vitát indítottam az első ajtós rendszerről? Azt, hogy biztos vagyok benne, hogy ha a BKV látja az utasok támogatását, lépni fog az ügyben. A támogatás megvolt, az olvasók számottevő része kiállt a rendszer mellett, ezt látták a BKV-nál is. A jóslatom bevált. A BKV a mai napon több, kisebb forgalmú vonalon bevezette a rendszert. Hogyan fogadták az utasok? Volt a késés? Szilágyi Károllyal, a BKV szóvivőjével ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Mától a kisebb forgalmú vonalain a BKV bevezette az első ajtós felszállást. A 87-87A, a 187-es illetve a 141-141A járatokon csak az első ajtónál lehet felszállni, ahol érvényes jegyet, bérletet fel kell mutatni. Az, aki nem rendelkezik érvényes utazási igazolvánnyal, az a járművezetőnél jegyet válthat 400 forintért. A jegyeket és a bérletek érvényességét a buszvezető (és kezdetben az első ajtónál álló jegyellenőr) vizsgálja majd. Leszállásra továbbra is a 2. és a 3. ajtó használható. Ezeket az ajtókat 1-1 biztonsági őr felügyeli, hogy a leszálló utasokon kívül más ne használhassa. Ezek az őrök segítik a babakocsival, kerekesszékkel l közlekedőket a felszállásban. A cég szerint a rendszerre való átállás nem lesz zökkenőmentes, főleg a reggeli és a délutáni csúcsban, ezért az utasok türelmét és megérését kérik. A rendszer bevezetése, működtetése közös érdekünk. (Az őröket a BKV átcsoportosította, úgy, ahogy az ellenőröket is, így a rendszer bevezetése nem járt plusz költségekkel)

Az elmúlt években sok szó esett a 2-es metró és a Gödöllői HÉV összekötéséről. A fejlesztést a VEKE is szorgalmazza. Ők a metró és a HÉV összekötését úgy képzelik el, hogy a metró a felszínen, az Örs Vezér terétől tovább, a HÉV vonalán a felszínen járna. Ezzel csak az a baj, hogy szakemberek szerint csak akkor megoldható, ha a HÉV és a metró kocsijait is lecserélik. A 2-es metró új szerelvényei már jönnek, ám azok még mindig alkalmatlanok a felszíni (értsd: A HÉV vonalán való) közlekedésre. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Gödöllői HÉV és a 2-es metró sosem, vagy csak évtizedek múlva lesz összekötve. Van azonban egy másik terv az összekötésre, ami nem új, mégsem beszél róla senki.

A 2-es metró Stadionok nevű állomásán 4 vágány található, melyből kettőt -a két szélsőt- használják rendszeresen, a két középső üresen áll. Ezt a két vágányt elvileg azért építették, hogy a HÉV ide álljon be, és itt legyen a végállomása. És ha belegondolunk, nem is hülyeség.

Bár az átszállás megmaradna, az összekötés ezen módja mégis több ezer ember életét könnyíthetné meg, hisz a metróról való átszállás alig néhány lépés lenne, és nem is kerülne sokba, mert csak az Örs Vezér téri összeköttetést kellene megoldani, valamint felsővezeték kellene az Örs és a Stadionok között.

Engem érdekelne a ti véleményetek is. Nektek az összekötésnek melyik formája tetszik? Esetleg teljesen más ötletetek van? Írjátok le, és szavazzatok!

Egy olvasó hívta fel a figyelmem a VEKE weblapján található írásra, ami a 2009-es paraméterkönyv tervezetét tartalmazza. Az írásból kiderül, hogy augusztus 22-től több járat ritkul, több pedig sűrűbben fog járni, amennyiben elfogadják a tervezetet.

1-es és 1A villamos: az 1-es munkanap napközben sűrűbben közlekedik. Az 1A pénteken délután egy órával korábban indul be, és egy órával korábban leáll. Mindkét változás augusztus 22-től lép életbe.

3-as és 62A villamos: a 62A szombaton egyáltalán nem, valamint munkanap 21:30 után nem közlekedik a paraméterkönyv-tervezet szerint. Szombaton délelőtt a 3-as villamos viszont 10 helyett 7-8 percenként indul, és reggel 4:36-kor is többletmenet kerül beiktatásra a Mexikói úttól. A változások bevezetési időpontja: a reggeli üzemidő bővítése tekintetében 2009. június 6., a hétvégi közlekedési rend módosítása tekintetében 2009. augusztus 22.

5-ös autóbusz: mindennap este 23.23-kor többletindulás lesz a Pasaréti térről, így csökken az utolsó nappali és az első éjszakai járatok közötti hézag június 6-tól.

11-es autóbusz: a Nagybányai úti végállomás átépítésének köszönhetően alacsonypadlós járművek is közlekednek a vonalon, részleges Localo-üzem várható június 6-tól.

16-os autóbusz: a régi, hosszú 16-os egyesületünk javaslatára történt visszaállításának helyességét visszaigazolták az önálló szakasz növekvő utasszámai: ennek megfelelően a 16-os munkanapokon napközben és délután, valamint hétvégén sűrűbben, 6 percenként közlekedik majd kezdeményezésünkre, egyidejűleg a 16A és a 116-os közös követése 6 percre ritkul. A változás június 6-tól lép életbe

16A autóbusz: hajnalban és késő este is többlet meneteket teljesít, meghosszabbodik a Budai Vár elérhetőségének időtartama

21-es villamos: munkanap a két csúcsidő között 12 helyett csak 15 percenként indul augusztus 22-től.

>> a poszt folytatódik

Olvasónk egy olyan utasbarát fejlesztést javasol a BKV-nak, ami nem kerül szinte semmibe, mégis sok villamos után futó ember életét megkönnyítani. Utasunk szerint a BKV éppen azért nem vezeti be ezt a rendszert, mert ingyen van, ezért ha észrevételére nem ér célba tanácsadó céget alapít, és milliárdokért aladja az észrevételét a BKV-nak:

Kedves BKV-figyelő!

Rendszeresen utazom a budai villamosokon, és a belvárost átszelő 4-es 6-os villamosokkal. Ezekre a villamosokra mindig a végállomáson szállok fel. Az innen induló villamosokon észrevettem valami furcsaságot.

A villamosok az indulás előtt 10-20 másodperccel indexelni kezdenek az ajtó felöli oldalon, amolyan „indulásjelzős” céljából. Szerintem ez a villamosvezetőktől egy nagyon jó gesztus és egyben egy ingyenes fejlesztés is, mert így a villamos után igyekvők látják, hogy a villamos hamarosan indul, így még az indulásjelző megszólalása előtt fel tudnak pattanni a villamosra, nem akadályozzák a villamos elindulását. Azt nem értem, hogy a BKV ezt eddig miért nem adta ki utasításba, hogy a villamos indexeljen, mielőtt indul? A közlekedés résztvevőit nem zavarja, hisz a villamosokat és az autókat a végállomásokon peron választja el az úttól.

Végre lehetne egy igazi utasbarát fejlesztés, ami ingyen van, nem kell érte fizetni. Lehet létrehozok egy tanácsadó céget, és eladom az ötletem milliárdokért, mert csak akkor lehet belőle valami. Hiába küldeném ezt el a BKV-nak, senkit nem érdekelne…

A napokban a BKV-figyelőn is megjelent egy hír, miszerint a BKV jövőre is emeli a tarifáit, ez az emelés 7,8% lenne. Mára kiderült, hogy nem drágább lesz, hanem olcsóbb, méghozzá egy egyesített bérlet (továbbiakban BEB), akik eddig BKV bérletet használtak, számukra lesz tarifaemelés, és nagyobb szívás.

Hagyó Miklós javaslata szerint jövőre teljesen megszűnne a BKV bérlet, és a pénztárakban csak BEB bérletet forgalmaznának, ami Budapest közigazgatási határain belül, érvényes BKV-ra, MÁV-ra és Volánra, tehát aki az agglomerációban él, nem csak a BKV-t használja, az ezzel a bérlettel csak nyerhet. Aki viszont csak BKV-zik, az ismét szív, mert drágábban fog utazni.

A BKV utasnak jelenleg nincs választása. Fizet a villamosért, fizet a metróért és fizet a buszért is, ha bérletet vesz, ugyanis nincs bontott bérlet. Ha én busszal utazom csak, akkor is meg kell vennem a bérletet, ugyan úgy, mint annak, aki egész nap közlekedik BKV-n, föld alatt, és föld felett. Most már nem csak ezért fogtok fizetni, hanem a vasútért és a Volánért is, mert Hagyó úr ezt szeretné.

Többször javasoltam már, hogy a BKV bérlet legyen ágazatokra, vagy zónákra bontva, és csak azért fizessünk, amit használunk. Így jóval olcsóbb lehetne a bérlet, és talán az is megvenné, aki eddig bliccelt. Hagyó úr ehelyett azokkal is fizettetné a MÁV-ot és a Volánt, aki nem is használja.

Véleményem szerint, akinek praktikus az egyesített bérlet, az 2006-óta már használja, akinek nincs szüksége rá, az megveszi a sima bérletet. Miért kell ezt is kényszerrel ráerőltetni a budapestiekre?

Egy olvasónk javaslata a zónásított rendszerről:

Kedves BKV-figyelő!

 

Problémám tudom, nem érint nagy tömegeket, de nekünk napi kellemetlenség és elég megalázó helyzeteket teremt. Igazán egyszerű megoldása lenne, de én egyedül ehhez kevés vagyok, hátha együtt többre megyünk!

 

Rendellenességgel született fiam után emelt családi pótlékban részesülünk, és mint ilyen, a gyerek egy Fővárosi Közgyűlési határozat alapján ingyen közlekedhet a BKV járművein. 

 

Ez eddig nagyon örvendetes. Be kellett szereznünk az Államkincstártól egy igazoló papírt. Ez egy A4-es formátumú, pecséttel ellátott dokumentum, ahogy kell. No most ezzel kell nap mint nap utaznia a gyereknek,  többször átszállnia és előhalászni a táskájából, vagy a zsebéből.

 

Érthető módon nem az eredeti papírt adom oda, hanem készítettünk másolatot, ami így is hamar elrongyolódik. A probléma: az ellenőr –valójában jogosan- követeli az eredeti papírt, és naponta meg kell küzdeni velük, hogy nem adhatom oda az eredetit, mert nem tudok havonta újat igényelni az államkincstártól!

 

A BKV Ügyfélszolgálat kedves javaslata szerint készíttessek hiteles másolatot. Ez tök jó, de akkor már jobban járok, ha megveszem a bérletet, szerintem olcsóbban jövök ki anyagilag.

 

Megoldási javaslat: miért nem lehet az eredeti papír alapján havonta egyszer kiadni egy rendes bérletszelvényt, amit a gyerek természetesen beletenne a diákigazolványába és békében fel tudja mutatni az ellenőröknek, akiknek amúgy sincs semmi közük, milyen baja van a gyereknek. 

 

Kérlek, segítsetek, mert napi frusztráció az amúgy is önértékelési gondokkal küzdő kamasznak ez a mindennapi harc.

 

Köszönettel: Kleyer Éva

Tisztelt BKV Figyelő!

 

Korábbi kommentjeimben többször utaltam rá, hogy vidéki vagyok, így nem használom rendszeresen (de azért így is gyakran) a BKV-t, ezen kívül, elképzelhető, hogy a közeljövőben én is fővárosi polgár leszek.

 

De mivel még nem ott élek, hanem vidéken, továbbá bejártam már távoli országokat is, hadd osszam meg a T. Utazóközönséggel a pozitív és negatív tapasztalataimat összefoglalva. Egyrészt azért, hogy az illetékesek figyelmébe ajánljam, mit és hogyan lehetne jobbá tenni, sokszor teljesen ingyen. Másrészt, hogy a notórius hőbörgő (bár legtöbbször jogosan) utasoknak is legyen némi világképük ezekről a dolgokról, és lássák, hogy a BKV-nál nem csak jobb, hanem rosszabb is lehet. Éppen ezért, nem vagyok egyik oldal felé sem elfogult. Hát akkor lássuk, a teljesség igénye nélkül.

 

I. Amin lehetne változtatni, hogy jobb legyen

 

1. Egyes járatok (pl kis forgalmú buszok, villamosok, trolik) esetében bevezetni a Pécsi Tömegközlekedési Rt. gyakorlatát: "Munkanapokon 19 órától, szabad- és munkaszüneti napokon egész nap FELSZÁLLÁS CSAK AZ ELSŐ AJTÓN." Ugyanez egyes "jelentéktelenebb" járatokon állandóan érvényes. Hogy ez miért jó? Egyrészt, mert ezekben az időszakokban/viszonylatokban nem járnak ellenőrök. De nincs is rájuk szükség, a sofőrök nagyon lelkiismeretesen végzik a munkájukat. Mindenki elöl száll fel (hátsó ajtóknál a jól bevált és az utasok által teljesen elfogadott késleltetett ajtónyitás van), bérlet bemutat, jegy kezel (sofőrnél is váltható, igaz, pofátlan áron). Ha ez nem történik meg, esetleg valaki hátsó ajtón fellóg, addig nem indul a busz, amíg előre nem megy az illető, és meg nem mutatja a bérletét. Tehát bliccelés kizárva. A másik, hogy Pécsen nem lehet találkozni részeg hajléktalannal, aki a buszban alszik és összevizeli az ülést. Nem mondom, hogy nappal nincsenek ezek az arcok, de éjszaka mégis nagyobb eséllyel mennének - ha lehetne, de nem lehet. Egyébként a csak az első ajtón rendszer működik a Volán társaságoknál is, mindig és mindenhol. Mielőtt felhördülne valaki, hogy de Bp-n mekkora a tömeg, tessék elolvasni az első mondatot újra.

>> a poszt folytatódik

Magam ritkán járok külföldön, így a személyes tapasztalatom is kevés arról, hogy más nagyvárosokban milyen a tömegközlekedés. Kommentek között sűrűn olvashatók külföldön élő magyarok észrevételei, tapasztalatai, amiknek én nagyon örülök. Rékuc, a blog másik szerkesztője jelenleg Stockholmban él, és írt egy szép kis beszámolót nektek.

Mint újdonsült stockholmi lakos, érdeklődve figyelem a tömegközlekedést és folyamatosan párhuzamokat vonok a BKV-val. Ez nem mindig lehetséges, mert bár Stockholmban is kb. 2 millióan élnek, egészen más a város felépítése: egy része kemény sziklára, másik része apró szigetekre épült, ezáltal a kiterjedése is nagy és egészen különleges kihívásokkal kellett megküzdenie a közlekedési vállalatnak, amikor a múlt század során kiépítették a tömegközlekedési rendszert.

A közlekedés két nagy tengelyen folyik: metró és autóbusz. Ezen kívül megemlítendő még a helyi vasút, amelyből többfajta is van, és a hajózás azokra a szigetekre, ahova nem vezet híd. De a legtöbben metróval és/vagy autóbusszal utaznak nap mint nap.

A metró

Három fő metróvonal van: a piros, a zöld és a kék. Mindhárom vonal több ágra bomlik a külvárosokban, ami nagyon praktikus megoldás, hiszen ha csak a belső részeken mozgunk, akkor bármelyik zöld (vagy kék vagy piros) szerelvényre felülhetünk csak a külső állomásokon kell ügyelni, hogy melyik zöld vonalon utazunk.

 

Metrószerelvény az Universitetet állomáson

A metróban beléptetőkapu üzemel, jegyet és bérletet automatákban, trafikokban és az ügyfélközpontban lehet vásárolni. Nagy pozitívum, hogy sem az állomásokat, sem a szerelvényeket nem pakolták tele óriásplakátokkal és egyéb reklámmal az elviselhetetlenség határáig. A padló is reklámmentes.


A buszokról

Sokféle busz közlekedik a hatalmas kiterjedésű városban: piros ’normál’ és kék expressz buszok. Eddig Volvo, MAN és Scania gyártmányút láttam. Nagyon kényelmes, komfortos szekerek, az ülések rendesen párnázottak. Gyönyörű tisztaság uralkodik, a nap ellen védő függönyöket sem tépték le, nem koszolták össze. Annak ellenére, hogy a buszok nem járnak gyakran (csúcsidőben 10 perc a követési ideje a leggyakoribb járatoknak), soha nincs tömeg a buszjáratokon. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a vonalakat a budapesti 7es buszcsaládhoz hasonlóan osztották be: egy-egy területre sok járat megy, csak az utolsó néhány megálló és a végállomás van eltérő helyen. Ezzel a legyezőszerű hálózattal sikeresen megszüntették a tülekedést. Még csúcsidőben sem látni álló embert a buszon. Ami érdekes, hogy a svéd közbiztonság nem a legfantasztikusabb: nagyon magas a fiatalok körében elkövetett bűnözés: vandalizmus, kisebb rablások, verekedés. Ezért minden buszon dómkamerák figyelnek a rendre, és a sofőr kis LCD képernyőn figyelheti, hogy mi történik a buszon.  Az SL teljes területén videofelvétel készül az utasokról, pardon nincs. De nem is tüntetnek ellene; az utasok belátják, hogy saját védelmük érdekében történik mindez.

 

SL Volvo busz

Jegyek, bérletek

A metróhálózat egészére érvényes 1 órás jegy 30 korona (720 forint). Ez a városhatáron belül a buszokra és helyi vasutakra is érvényes. Bérletből 1 napos (2700ft), 3, 7 és 30 napos létezik, utóbbi 18.630 forintba kerül* és az egész városra érvényes. A bérlet egy kis kartonfecni, hátán mágnescsíkkal, ezt a beléptetőkapuban nyíló kis résen kell lehúzni és nyílik is. A bérlet elejére a lejárati dátumot nyomtatják, ezt felszálláskor a buszsofőrnek kell felmutatni. Érvényes jegy és bérlet nélkül tehát sehol nem lehet utazni.  A buszokra ezért csak elsőajtós felszállás van, ismétlem: kb. a budapestivel azonos lakossszám mellett ez nagyon jól működik. Minden állomáson van egy peronőr, akitől lehet jegyet vásárolni, valamint ha sok poggyásszal érkezel, megsérült a bérleted stb, segít kézzel kinyitni a kaput és beenged.

>> a poszt folytatódik