A szükségesnél kevesebb buszt tud csak közlekedtetni a BKV, mivel április 30-án lejárt 98 jármű alvállalkozói szerződése. Korábban ezekkel a buszokkal együtt is napi 20-25 busszal kevesebbet tudtak forgalomba állítani, az öreg buszok közül pedig rendszeresen 200-300 leáll a forgalomban. A BKV kénytelen bevetni a még át nem alakított buszait. A Budapest Közlekedési Központ (BKK) szerint nem kell izgulni, mert „vannak terveik”, -írja a HVG.

A mintegy 1300 buszt üzemeltető BKV eddig is folyamatos járműhiánnyal küzdött, naponta 20-25 busz hiányzott az utcákról a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) adatai szerint. A forgalomba állított buszok közül pedig naponta 200-300 busz rendszeresen lerobban a forgalomban, ezt a Közlekedési Érdekvédelmi Szövetség (Keksz) alelnöke, Nemes Gábor erősítette meg a hvg.hu kérdésére.

 A bajt tetézi, hogy mivel csak az utolsó pillanatban sikerült a fővárosnak és a kormánynak megállapodnia a BKV hosszú távú finanszírozásáról, nem tudták időben kiírni a közbeszerzéseket a lejáró alvállalkozói szerződések pótlására. Eddig a Volánbusz Zrt. üzemeltetett 4 buszt alvállalkozói szerződéssel. Ez a szerződés nem jár le. Ugyan a Nógrád Volán 12 buszra vonatkozó, április 30-án lejárt szerződése is meghosszabbítható lett volna, ám ezzel a busztársaság nem akart élni. 86 buszt pedig a VT Transman üzemeltetett, az ő szerződésük is lejárt április végén. 

A közbeszerzést ugyan tavaly augusztusban kiírták, viszont nem tudtak addig eredményt hirdetni, amíg a BKV pénzügyi helyzete nem rendeződött. Márpedig ez csak április végén történt meg.

Nem nyugszik bele az Orangeways

A 8 részajánlati csomagból csak a felében történt meg az eredményhirdetés április közepén, az egyik részajánlati csomagban kizárólag az Orangeways City Kft. adott be ajánlatot, másikban csak a VT Transman Kft., kettő esetében a VT Transman és az Orangeways City is. Összesen 100 buszra vonatkozott a négy ajánlat. Az Orangeways City összes ajánlatát azonban eredménytelennek nyilvánították, mert az nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

Három csomag esetében, ami összesen 75 buszra vonatkozott, a VT Transman ajánlatát fogadták el. Szerződést azonban nem tudnak a céggel kötni, mivel az Orangeways City megtámadta az összes döntést a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, még abban a csomagban is, amelyikben az Orangeways City amúgy nem is adott be ajánlatot.

„A jogorvoslati kérelmet az eljárási szabályokkal ellentétben az Orangeways City számunkra nem juttatta el, így jelenleg kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottság honlapjáról, illetve a kérésünkre adott gyors válaszából tudjuk, hogy van jogorvoslati eljárás. Amint pontosan látjuk a jogorvoslati kérelemben foglaltakat, arról kialakítjuk álláspontunkat, jelenleg nincs ismeretünk arról, mit tartalmaz a dokumentum” – közölte ezzel kapcsolatban a BKK.

Ha a szerződéskötés megtörténik, akkor is 23 busszal kevesebb áll a BKV rendelkezésére a szükségesnél. „Ezekre a forgalomba állított használt buszok bőven elegendő fedezetet nyújtanak, illetve rövidesen további részajánlatok tekintetében is lezárulhatnak az eljárások” – állította a BKK. Az ügyben az Orangeways Cityt nem sikerült elérnünk, a VT Transman pedig egyelőre nem válaszolt írásban feltett kérdéseinkre.

Átmeneti zűrzavar

A Közbeszerzési Döntőbizottság még nem bírálta el a jogorvoslati kérelmet, és eddig nem engedélyezte a szerződéskötést egyik részajánlati csomagnál sem. A hiányzó buszokat azonban addig is pótolni kell. Ezzel kapcsolatban a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke, Dorner Lajos a hvg.hu-nak azt mondta: ennyi buszt a BKV nem tud pótolni, miközben napi kiadási gondjai is vannak a cégnek.

Az egyesület úgy tudja, átcsoportosítottak egyes buszokat más útvonalakra, például hegyvidékre küldtek olyan buszokat, amelyek addig kizárólag síkon közlekedtek. Emiatt „tömeges meghibásodások vannak” – állította Dorner. Forgalomba állították azokat a frissen beszerzett buszokat is, amelyeknek az átalakítása még nem történt meg. Az új Mercedes buszokon például emiatt napokig, pont az április végi-május eleji kánikula idején nem működtek a klímaberendezések.

A BKK ugyanakkor azt közölte: hogy a 44 frissen beszerzett, használt busszal és körülbelül 6 darab régi autóbusz fokozott karbantartásával a kiesett buszok felét pótolni tudták. Azt elismerték, hogy a gyors forgalomba állítás miatt a klímákat csak többnapos késéssel tudták beüzemelni, ez végül múlt hét csütörtökre sikerült valamennyin.

A jövő hét elejéig tudnak pótolni a BKK állítása szerint újabb 50 buszt úgy, hogy ezekre a közbeszerzési értékhatár, 50 milliárd forint alatti alvállakozói szerződést kötött a BKV. Jövő hét elején azonban ez a pénz elfogy, így újabb átmeneti megoldást kell találni a BKV-nak és a BKK-nak a hiányzó buszok pótlására. „Az ezt követő lépéseket a következő napokban a jogorvoslat előrehaladásától függően határozzuk meg, de vannak további intézkedésekre terveink, így nem kell arra számítani, hogy 70 busz kiesne egy hét múlva a forgalomból, ilyen nem fog bekövetkezni” – ígérte a BKK, azonban azt nem részletezték, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéséig hogyan pótolják a hiányzó buszokat. A gond június közepéig áll fenn, utána a nyári szünet kezdetével csökkenni fog a forgalom.

„A pótlások nagyjából rendben vannak, a munkavállalóknak okoz többletterhet a buszok átszervezése” – mondta a hvg.hu-nak Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Szövetség (Keksz) alelnöke. Hozzátette, hogy szerinte ugyanakkor a BKV jobb minőségű szolgáltatást nyújt, mint az alvállalkozók. Arra a kérdésre, mi lesz, ha a szerződéskötés elhúzódása miatt kevesebb busz tud forgalomba állni, Nemes azt mondta: „minden kiesés számít, még egy is, az utasok számára az is érzékelhető kiesést jelent a menetrendben. Ráadásul az ismert műszaki állapotok miatt sok a meghibásodás amúgy is.”

A BKK szerint tovább dolgoznak használt és új buszok beszerzésén, használt buszokra kiírt közbeszerzésre már beérkeztek az ajánlatok, de még nem hirdettek eredményt, az új buszokra vonatkozóan pedig most dolgoznak a tender lezárásán. A BKK szerint sikeres tenderhirdetés esetén akár 150 darab új buszt is forgalomba tudnak majd állítni, időpontot azonban erre vonatkozóan egyelőre nem tudtak mondani.

(HVG)

A Hírszerzőn ma megjelent Ceglédi Zoltán alább olvasható írása, melyben Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatójának kijelentéseit és az utasokhoz való hozzállását hasonlítja össze a néhány évvel ezelőtt, még a VEKE szóvivőjeként tett kijelentéseivel. Azért gondolom, hogy ennek a cikknek a blogon is helye van, mert bár nem szeretném bántani a Dávidot, de mi is felfedeztünk némi változást az elmúlt évekhez képest.

Mindemellett köszönettel tartozunk a BKK-nak, amiért a "Mercedes ügyet" egy fél nap alatt megoldották. Nagyon bízom benne, hogy a szerdán tapasztalt hozzáálláson változtat, és a későbbiekben is segít az utasok által felvetett problémák megoldásában.

Van egy, a városi és elővárosi közlekedést jól ismerő fiatalember, aki már öt éve is jogos filippikákkal sorozta a budapesti tömegközlekedés fejeseit, hogy mégis, hogyan képzelik, hogy a harmincfokos kánikulában légkondi nélküli járatokat állítottak be: a frissen beszerzett Combinokban ájuldoznak az utasok. Aztán van egy szépen felöltözött, nyakkendős fiatalember, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, aki csitítgatja a népet, hogy bár igaz, hogy a most beállított 25 Mercedes Citaro autóbuszból csak 10 járművön működött a klíma megfelelően, de az hazugság, hogy ájuldoztak volna az utasok, és különben is, osztottak nekik vizet, és megszerelik a klímát.

Az a ciki, hogy a két fiatalember igazából egy: Vitézy Dávidnak hívják.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület alapítója, vezetője 2007 júliusában a szervezet "Félmegoldások és félrebeszélés a Combinók hűtése kapcsán" című közleményében jogosan rótta fel a BKV-nak azt a böszmeséget, hogy előbb légkondi nélkül vette meg a villamosokat, majd csak egyet akart középre beszerelni, miközben a kezdetektől egyértelmű volt, hogy "a hűvös valóság azonban tűzforró villamosokat és ájuldozó utasokat vetít előre a következő évekre is, ha minden így megy tovább."

A VEKE hatékony fellépésének (is) köszönhetően ma már a Combino a leginkább európai arcot mutató fővárosi tömegközlekedési eszközünk, a legforgalmasabb vonalon biztosít légkondicionált utazási lehetőséget. Más lett a "hűvös valóság", és azóta más lett a főváros vezetése is. Sajnos Tarlós István főpolgármesteri sikereit most nincs mód hosszasan méltatni, hat cikk is kevés lenne sorra venni, hogyan érte el, hogy napról-napra jobb dolog Budapesten élni.

De ami most fontos, hogy immár Vitézy Dávid sem internetes fórumokon harcol az utazókért. Vezérigazgató lett belőle, és a jelek szerint a stallum őt is megengedőbbé tette. Volt már botrány milliós prémiumokból, 1,6 milliós fizetésből, luxusautó-bérlésből, évi nettó százmillió forintért bérelt belvárosi székházból, de a vastagodó bőr jobban szigetel, Vitézy Dávid hőháztartásra is megváltozott. Immár nem felháborodás, hanem csitító nyugalom önti el a negyvenfokos buszok hírére. Szépen, fű alatt forgalomba állítottak 25 olyan használtan vett buszt, amelynek az ablakai nyithatatlanok, és legalább hatvan százalékukban a klíma se működött. A kommunista beütéssel nehezen vádolható (annak idején a Combino-klímával is ugyanilyen szigorú) BKV-figyelő blog számolt be elsőként arról, hogy a rekordmelegben elviselhetetlen a járművekben a forróság, az utasok rosszul vannak, ájuldoznak. Sőt, az immár vitézytlen VEKE is felemelte a hangját.

A Hírszerző cikkének folytatását ide kattintva olvashatod el. Az állításokra Vitézy Dávid a Facebookon reagált. Az ő álláspontját ide kattintva olvashatod.

Zsebre dolgozó BKV ellenőrt leplezett le a Blikk. Munkatársuk szemtanúja volt, amikor az ellenőr 8 ezer forintot tett zsebre egy mit sem sejtő külföldi turistától anélkül, hogy papírt adott volna a büntetésről. Tettestársa is volt, egy ellenőrnő, aki asszisztált a bűncselekményhez.

A 2-es villamoson ellenőrizte a jegyeket és bérleteket a BKV két dolgozója. Egy külföldi hölgy jegyét nem fogadták el. Hogy mi a baj a jeggyel, azt egyikük elmagyarázta a külföldi utasnak, tört angolsággal, az ablakra ragasztott BKV szabályzatra mutogatva.

– 16 ezer forint büntetést kell fizetnie – közölte.

Ekkor s közbelépett a hölggyel utazó idősebb úr is aki erős amerikai akcentussal beszélte a magyart.

– Hogy lehet az, hogy ennyi a büntetés? – kérdezgette, mire az ellenőr kicsit halkabban azonnal felajánlotta a lehetőséget, hogy külföldi utasoknak elég csak 8 ezret fizetni.

– Az is majdnem negyven dollár! – értetlenkedett tovább az amerikai hölgy magyar kísérője, majd elővett egy húszezrest a pénztárcájából és átnyújtotta a női ellenőrnek, aki szemrebbenés és az átvételt igazoló papír nélkül a saját pénztárcájából adott vissza a 12 ezer forintot.

– Legalább kerestünk egy kis pénzt! – így búcsúzott a 2-es villamostól az ellenőr páros.

A lap megkereste a BKV -t a történtekkel kapcsolatban. – Amennyiben bizonyítható a jogsértés, a jegyellenőr munkaviszonyát megszüntetjük – közölte a közlekedési vállalat sajtóosztálya.

Tudatták, hogy évente az ellenőrök 1 százalékát érik korrupción, de minden bejelentést kivizsgálnak és megalapozott gyanú esetén rendőrségi feljelentést tesznek.

(Blikk: B. P.–V. J. Z.)

Soha nem látott pusztítást végzett a a szentendrei HÉV járműveiben egy kilencfős részeg társaság. Tizenöt vagon több mint ötven ablakát zúzták be kövekkel, és még a sínek menti nádast is felgyújtották. Azért haragudtak meg a BKV-ra, mert lekésték az utolsó, Budapestre tartó HÉV-et, -írja mai számában a Blikk.

A felbőszült fiatalok az úgynevezett tárolóvágányon várakozó üres vonatokon álltak bosszút, átmásztak a síneken, és amikor elég közel jutottak, kövekkel dobálni kezdték a járműveket. Csörömpölés zaja töltött be a szentendrei éjszakát, ahogy egymás után zúzták szilánkokra a HÉV ablakait. De mindez még nem volt elég a vandáloknak. Miután megunták a pusztítást, gyalog Pomáz felé indultak, és útközben felgyújtották a sínek melletti nádast. A következő állomáson még összetörtek néhány tükröt. Itt ért véget a tombolás, a nádas lángjai miatt ugyanis kivonultak a tűzoltók, a rendőrség pedig keresni kezdte a garázda társaságot.

Fotó: Blikk

Egyiküket, egy 19 éves fiút még aznap éjjel a helyszínen elfogtak és bevittek a rendőrök. Vallomása alapján másnap valamennyi társát megtalálták a nyomozók. A rendőrség a rongáláson kívül azzal is gyanúsítja őket, hogy megvertek egy 21 éves fiatalembert a szentendrei HÉV-végállomáson. Tettükért akár 3 éves börtönbüntetést is kaphatnak.

„Csoportosan elkövetett garázdaság bűntett és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt folytatunk eljárást az ügyben. A 9 gyanúsított kihallgatása megtörtént, vallomásuk esetleges ellentmondásait szembesítések során fogjuk tisztázni" – közölte megkeresésünkre a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája.

Fotó: Blikk

– Sem én, sem a kollégáim nem emlékszünk ehhez fogható pusztításra. A vandálok rendszerint összefirkálják a járműveket, vagy összeszaggatják az üléshuzatokat, de olyan még nem történt, hogy módszeresen járműveket verjenek szét – mondták egybehangzóan nevük elhallgatását kérő BKV-s dolgozók.

A BKV sajtóosztálya megerősítette, hogy mintegy 50 ablakot zúztak be az elkövetők. A kár felmérése még folyamatban van, de csak az üvegek kicserélésének számlái meghaladják a másfél millió forintot.

A rendőrségi statisztikák szerint tavaly csak Budapesten 6 ezer rongálási ügyben nyomozott a rendőrség. Évente több  több tízmillió forintos kárt okoznak a BKV-nak a rongálások – tudatta a társaság sajtóirodája. Gyakran betörik vagy összefirkálják az üveget, az utastéri burkolatokat, ellopják vagy megrongálják a kapaszkodókat, a jegykezelő készü­lékeket.

(Blikk - V. J. Z.)

Az Index információi szerint sikeresen teljesítette a 4000 kilométeres próbafutást a 2-es metró vonalán az új Alstom-szerelvény, így áprilisban vagy májusban kiadhatja a típusengedélyt a közlekedési hatóság. Utazni azonban majd csak ősszel lehet az új kocsikon.

Mint írják, a 4000 kilométeres próbafutást kétszer kellett újraindítani, egyszer azért mert túl kicsi volt a fedélzeti (a visszapillantó tükröket is helyettesítő) kamerarendszer memóriája, másodszor pedig mert kinyílt a vezetőfülke ajtaja menet közben. Mindkét hibát orvosolták.

Az Alstom-kocsik február elején kerületek abba az állapotba, hogy a 4000 kilométeres tesztfutást elkezdjék. Ezt a távot hiba nélkül kell teljesíteni, ha hibát tapasztalnak, akkor a javítás után le kell nullázni a kilométerszámlálót és újrakezdeni a tesztfutást.

A tesztfutás alapján adja majd ki a típusengedélyt az Alstom-kocsikra a közlekedési hatóság. A 4000 kilométeres próbafutás nem számít túl "kimerítőnek", az orosz kocsik 30-40 évvel ezelőtt 100 ezer kilométeres próbát futottak, az egyetlen szem, nagyreményű Ganz-szerelvény pedig 70 ezret (a Ganz gyártásából végül nem lett semmi).

A típusengedélyért erősen meg kellett szenvednie a gyártónak, a közlekedési hatóság a kocsik fékrendszere miatt sokáig húzódozott. A fékrendszer szoftverén végül módosított az Alstom, és a közlekedési hatóság is engedett: megadta a magyar jogszabályok alóli mentességet a francia cégnek.

A fékvita miatti szállítói késlekedés volt az oka annak, hogy a főváros 2010 októberében felbontotta a 2006-ban kötött metrókocsi-szerződést, amit szűk egy évvel később módosított feltételekkel újrakötött Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, az Alstom-csoport elnök-vezérigazgatója.

A lap információi szerint ha minden jól megy, akkor ősszel már Alstom kocsikkal lehet utazni a 2-es metró vonalán. Addig a szerelvényeket még ide kell szállítani a lengyelországi gyártótelepről, és egyenként is próbafutást kell teljesíteniük.

(Index)

Vizsgálatot indított a Budapesti Közlekedési Központ, miután az esti órákban már nem lehet jegyet venni a metróban sem a pénztáraknál, sem a forgalmi ügyeleteken, -írja az Index.

Mint arról a BKV-figyelő már többször beszámolt, az esti órákban szinte lehetetlen jegyhez és bérlethez jutni a külső kerületekben, és már a belvárosban is, ugyanis a BKV a metrókban nemrég megszüntette azt a lehetőséget, hogy késő este vagy hétvégén a forgalmi ügyeletestől is lehet jegyet venni.

A vizsgálat az Index megkeresésére indult. A Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) pénteken küldték el kérdéseiket. Hétfői válaszuk szerint az ügyben vizsgálatot indítottak, amelynek eredményéről csak ennek lezárása után adhatnak tájékoztatást.

Jegyautomaták mindenhol vannak, de ezek gyakran nem működnek. A mozgólépcsők tetején viszont a késő esti órákig is ott vannak az ellenőrök, így aki korábban nem vett jegyet, nem tud utazni.

A lap a BKK-tól azt kérdezte, mit tehet az az utas, aki nem váltotta meg előre menetjegyét, miért nem javítják ki az elromlott jegyautomatákat és általában miért tesz úgy a BKV, mintha szívességet tenne azzal, hogy szállítja az utasokat, ahelyett, hogy minél több jegy eladására törekedne.

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben, -írja az Index.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

A 3-as metrónál dolgozóktól az Index azt információt kapta, hogy a 81-es sorozatnál (ez egy metrókocsi típus) a kerekeket egyre gyakrabban kell vinni felújítani (esztergálni) vagy cserélni. A nyomkarima szélességét gyakorta mérik sablonnal, vékonyodásukat a szakzsargonban nyomkarima-élesedésnek hívják. Ha a karima túlságosan elvékonyodik, jelentősen megnő a kisiklás veszélye.

A karima vékonyodását a sínpálya kenésével tudják csökkenteni. A metródolgozóktól származó információik szerint a 3-as vonal pályáján már napközben, üzemidőben is járnak kenni a feszültség alatti pályán levő síneket.

A lap úgy tudja, hogy mivel a kerekek az ívekben kopnak legjobban, az egyenletesebb kopás érdekében nemrég elkezdték egyenként megforgatni a kocsikat a járműtelepen. A fordítókorong viszont a múlt héten elromlott a fokozott igénybevételtől. Azóta megjavították, viszont sokkal lassabban lehet most már forgatni a kocsikat. Bíró Endre szerint a nyomkarima-élesedést, és ezáltal a fokozott kisiklásveszélyt úgy lehetne megszüntetni, ha mielőbb felújítanák a pályát, és feloldanák a sebességkorlátozást.

Csakhogy várhatóan pont az ellenkezője történik, több metrós dolgozót már előre figyelmeztettek, hogy áprilistól 60 km/óráról 50 km/órára csökkenhet a szerelvények megengedett legnagyobb sebessége a 3-as vonalon. Ez a jelenlegi 31-32 perces menetidő 33 percesre növekedését jelentené.

A lap megkereste az ügyben a Budapesti Közlekedési Központot, ahol elmondták, hogy tudnak a nyomkarimák kopásáról, de véleményük szerint az csak kisebb részben függ össze a sebességkorlátozás bevezetésével, inkább a pályaállapotok általános romlása okozza. A pályahibákat egyelőre még tudják kezelni, a műszaki lehetőségeik egy idő után kimerülnek.

Tarlós István főpolgármester szintén tudatában van az üzemeltetési kockázatok növekedésének. Ezért a napokban levelet írt Németh Lászlónénak az új fejlesztési miniszternek, amelyben felvázolja a 3-as metró súlyos helyzetét és megemlíti, hogy a főváros már tavaly beadta a felújításra vonatkozó projektjavaslatot, de a minisztérium azóta sem reagált.

Mint írja, "amennyiben a helyzet változatlan marad, a több mint 34 éve üzemeltetett vonal felújításának elmaradásából olyan súlyos közlekedési zavarok, illetve problémák eredhetnek, amelyek hatásukat nemcsak a fővárosban, hanem az agglomerációban is éreztetni képesek."

A BKV szerint azért kellett bevezetni a decemberi sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

A vonalon nemcsak a sínnel van probléma, a rossz szigetelés miatt talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket. A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

(Index)

Pont egy hete, február 14-én vetettünk fel a BKV-figyelő Facebook oldalán, hogy a nyugdíjasok utazási kedvezményének átalakításával csökkenthető lenne a reggeli zsúfoltság a BKV járatain. A téma kényes jellege miatt több tucat kritikát kaptam, de ezek mellett közel kétszáz szakmai vélemény is érkezett. Most, egy hét elteltével a VEKE is felvetette annak az ötletét, hogy a nyugdíjasok utazási kedvezményét át kell alakítani:

Bizonyos utazási kedvezményeket csak csúcsidőn kívül lehetne igénybe venni a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület javaslata szerint. Így a nyugdíjasok utazási kedvezménye reggel 6 és 9 óra között nem lenne érvényes. A Budapesti Közlekedési Központ szerint nem a nyugdíjasok okozzák a zsúfoltságot - írja a Blikk.

Túl sokan utaznak egy időben a BKV járatain a reggeli csúcs idején. Ha külön mennének dolgozni a hivatalnokok, iskolába a diákok és piacra a nyugdíjasok, kevesebb busz is elég lenne, járatritkítások helyett még pénzt is spórolhatna a BKV, és a zsúfoltság is csökkenne. Ezt vetette fel az egyesület.

A civil szervezet szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy be lehet-e vezetni azt a számos nyugat-európai országban alkalmazott módszert, hogy bizonyos utazási kedvezmények csak csúcsidőn kívül érvényesek. Így a 65 év felettiek utazási kedvezménye reggel 6 és 9 óra között nem lenne érvényes. Aki mégis ekkor szeretne közlekedni, annak kedvezményes jegyet, bérletet kellene váltania.

"A lépcsőzetes munkakezdéssel valóban lehetne csökkenteni a reggeli tumultust, de számottevő megtakarítás ettől nem várható" - mondta a Blikknek a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) sajtóirodája. Álláspontjuk szerint a nyugdíjasok ingyenes utazásának korlátozása konfliktushoz vezetne, hiszen így azokat is többletkiadásokra kényszerítenék, akik orvoshoz mennek a reggeli órákban. A zsúfoltságot amúgy sem a nyugdíjasok okozzák.

Az elektronikus bérletek megjelenésével nem kizárt, hogy a kedvezményes utazások jelenlegi módja megváltozik, de a BKK jelenleg nem tervez ilyen alapvető átalakításokat.

(Origo)

Járatritkítás, a buszágazat privatizációja, újabb önkormányzati hitelfelvétel és a fővárosi intézmények lepusztulása lehet a BKV megmentésének ára - nyilatkozta a Népszabadságnak Tarlós István főpolgármester. A február 29-i közgyűlésnek a BKV-járatok ritkítását fogja javasolni, mondta. Vitézy Dávid viszont a közszolgálati rádióban kijelentette, a járatok ritkítását nem tartja jó megoldásnak.

Összeomlik a BKV, ha március végéig nem sikerül rendezni az adósságszolgálat kérdését. Negyven milliárd forint hiányzik a büdzséből, ez a 2004-ben a főváros által felvett, és most lejáró hitelekből jön össze - mondta a Népszabadságnak adott interjújában Tarlós István főpolgármester, aki szerint a BKV megmentésének ára járatritkítás, a buszágazat privatizációja, újabb önkormányzati hitelfelvétel és a fővárosi intézmények lepusztulása lehet.

A kérdésre, hogy a BKV is egyik pillanatról a másikra dől-e be, mint a Malév, Tarlós azt felelte, ez elképzelhető. "Ha eljön a fizetési határnap és a fővárosnak már nem lesz mit mozgósítania, akkor másnap a BKV fizetésképtelen lesz." Ugyanakkor szerinte már a február 29-ei közgyűlésnek meg kell szavaznia a BKV-járatok ritkítását, mert nincs más megoldás. A paraméterkönyv módosításáról szóló javaslatot Tarlós nyújtja majd be. A fővárosi intézményeknél pedig megszorításokra van szükség a spórolás érdekében, bár Tarlós szerint azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ezt milyen mértékben sínyli majd meg az intézményrendszer. "Bizonyos, hogy mindez nyomot hagy az utakon, a parkokon, a színházakon, az iskolákon" - tette hozzá.

Tarlós meglepő kirohanásoknak nevezte Rogán Antal V. kerületi polgármester és Lázár János Fidesz-frakcióvezető nyilatkozatait - Lázár legutóbb például úgy fogalmazott, hogy a főváros csak a markát tartja. Azt mondta a lapnak, nem csak őt támadják a Fideszen belül, sok személyi konfliktusról lehetett hallani mostanában a kormánypárton belülről, például a legutóbbi egri frakcióülésről. Részleteket azonban nem mondott erről.

Vitézy szerint nem megoldás a járatritkítás

A közszolgálati rádió 180 perc című műsorában viszont Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója azt mondta, nem tartja jó megoldásnak a járatritkítás. A nagyvárosi tömegközlekedés sehol a világon nem tartja fenn magát a jegybevételekből, támogatásra van szüksége. Ilyen támogatást 2004 és 2010 között, hat éven át nem kapott, emiatt működési hitelekből finanszírozták a BKV-t, vagyis a bérköltségeket és a gázolaj árát - magyarázta.

Vitézy szerint csak az jelenthet megoldást, ha a BKV fel tud venni a most lejáró adósságokat helyettesítendő egy újabb, "refinanszírozó" hitelt. "Hogy hatévnyi pénzt most egyszerre kifizessünk, az irreális" - jelentette ki. A járatritkításokra vonatkozó kérdésre azt felelte, ez és a jegyáremelés kérdése évtizetedeken át újra és újra előkerült, de szerinte egyik sem jelent megoldást. "A járatritkítással azt lehet megoldani, hogy kevesebben utazzanak, és csökken emiatt a jegyárbevétel is, egy ilyen intézkedés az én véleményem szerint nem vezet sehova. Ugyanez igaza jegyáremelésre is" - fogalmazott Vitézy.

(origo)

A főpolgármester sajtósa szerint Várszegi Gyula a BKV prémiumügye miatt mondott le. A nehéz anyagi helyzetben lévő BKV-nál a hírek szerint több százillió forintot osztottak szét az év végén a vezetők között, miköben a dolgozók bérkompenzációjára nincs pénz. A BKV tegnap még azt mondta, a szerződések alapján járt ez a pénz a vezetőknek, -írja az [origo].

A BKV Zrt. vezérigazgatója a mai napon írásban felajánlotta azonnali hatállyal történő lemondását Tarlós István főpolgármesternek - közölte a BKV. A főpolgármester elfogadta Várszegi Gyula lemondását.

Tarlós István főpolgármester belső vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy volt-e prémiumosztás a BKV-nál. A főpolgármester és Várszegi Gyula ezt vitatta meg pénteken, a megbeszélés közben Várszegi felajánlotta a lemondását, Tarlós pedig elfogadta - mondta az [origo]-nak Szűcs-Somlyó Mária, a főpolgármester sajtófőnöke. A BKV-t jelenleg a vezérigazgató helyettesei, illetve a BKK vezetője irányítja - mondta.

Várszegi Gyula tavaly szeptemberben került a BKV élére, miután Kocsis István közös megegyezéssel azonnali hatállyal távozott posztjáról. Várszegi előtte 2010 novemberéből a BKV és a BKK igazgatóságának elnöke volt. Közlekedési mérnöki végzettsége van, a rendszerváltás előtt, 1986 és 1988 között volt a MÁV vezérigazgatója, majd több szállítmányozással és járműgyártással foglalkozó cég vezetője. 2002 és 2006 között főtanácsadó volt a fővárosnál, később a Metróber Kft.-nél volt fejlesztési igazgató.

A BKV Várszegi Gyula vezetésével kezdett átfogó megtakarítási programba, egyebek mellett aláírta a dolgozók kollektív szerződésének felmondását arra hivatkozva, hogy a dokumentum olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek "a BKV kiélezett anyagi helyzete, a működés finanszírozásának hiánya miatt nem tarthatóak fenn, illetve olyan juttatásokat is, amelyek a társaság gazdasági erejét meghaladják, teljesítménnyel alá nem támasztott költséget jelentenek".

Százmilliókat oszthattak ki

A mainap.hu szerdán írt arról, hogy prémiumot és jutalmat is kaptak a nehéz anyagi helyzetben lévő BKV vezetői, és a decemberben elvont üzemanyagkártyát is visszakapták a vállalat cégautót használó menedzserei. A lap információi szerint a kifizetett prémiumok összege több száz millió forintot tett ki, miközben a cégnél nincs pénz a dolgozók kötelező bérkompenzcáiójára. A BKV a hírre reagálva azt közölte, a munkaszerződésben rögzített juttatásokat kapták meg a BKV dolgozói - köztük a vezetők is. Hangsúlyozták, hogy ez nem jutalom, mert az nem előre kitűzött teljesítménycélok eléréséhez kapcsolódó juttatás. A bérezés alapbérre és teljesítményhez kötött prémiumra, teljesítménybérre történő megosztásáról van szó, amit nemcsak a felsővezetők, hanem a többi dolgozó esetében is alkalmaznak.

A BKV közleményében kitért arra is, hogy a cég 2011-ben az üzleti terv felett teljesített, csökkentette adósságállományát, pozitív üzemi eredményt ért el. A januári fizetéssel a BKV belső szabályzatában rögzített összegeket utalta át dolgozóinak - írták, hozzátéve: a vezetők nem kaptak további jutalmat, az év végi juttatással többségében a fizikai állományban dolgozók többletmunkáját honorálták, igazgatósági döntés alapján. A vállalat - a közlemény szerint - azt ugyanakkor elismerte, hogy a céges autót használó 23 vezető beosztású munkavállalójuk visszakapta az üzemanyagkártyáját.

Erkölcsileg kifogásolható

Tarlós csütörtökön hangsúlyozta, hogy a hatáskörébe tartozó két vezető, azaz a BKV és a BKK vezérigazgatója nem kapott jutalmat vagy prémiumot. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetője, Vitézy Dávid pénteken azt mondta, hogy a BKK-nál még azok sem kaptak prémiumot, akiknek a város bérpolitikai szabályai szerint járt volna, a kifizetéseket ő maga függesztette fel határozatlan időre a BKV anyagi helyzete miatt. Hozzátette: korábban a BKV-nál is a BKK-hoz hasonlóan felfüggesztették a prémiumok kifizetését, ha valóban ennek ellenére kifizetés történt, arról a cég vezetői sem Tarlós István főpolgármestert és a város vezetését, sem a BKK-t nem tájékoztatták.

Ha a prémiumokat kifizették - mondta Vitézy Dávid -, azt a jelen helyzetben nem tartja erkölcsileg helyesnek, még ha munkajogilag magyarázható is. Vitézy már akkor utalt rá, hogy a belső vizsgálat eredményétől függően akár személyi változások is lehetnek a BKV vezetésében.

Elrontotta a hangulatot

A BKV-nál osztogatott prémiumok ügye téma volt a Fidesz és a KDNP egri frakcióülésén is. Lázár János frakcióvezető szerint nem javították a frakcióülés hangulatát azok a hírek, amelyek szerint esetleg prémiumokat vesznek fel a BKV-nál. Hozzátette, reméli, ez nem igaz. Lázár a kormánypártok nevében arra kérte Tarlós István főpolgármestert, hogy "ne csak tartsa a markát", hanem álljon elő megoldási javaslatokkal is a BKV ügyében.

A BKV szorult anyagi helyzete miatt hónapok óta feszült a viszony a főváros és a kormány között. A BKV szerint az idei költségvetésből több mint 58 milliárd forint hiányzik, amelyet a főváros szerint nagyrészt a kormánynak kellene előteremtenie.

(Origo)

Drágán működik, és a BKV pénzügyi helyzetének megoldásában nem tudott érdemi eredményeket felmutatni a Budapesti Közlekedési Központ, ezért érdemes lenne megfontolni a megszüntetését, ezt Rogán Antal javasolta néhány hete, mielőtt Tarlós István főpolgármester és közte kitört volna az útdíjháború. A főpolgármester-helyettes szerint felelős politikus nem láthat csak és kizárólag bürokratikus központot a BKK-ban, -írja az Index.

A lap információi szerint nem csupán a 10 ezer forintos útdíj bevezetésének terve merült fel a fővárosi politikusok fejében, amikor a BKV 70 milliárdos adósságának rendezéséről tárgyaltak.

Úgy értesültek, hogy Rogán Antal, V. kerületi polgármester – még az útdíjterv nyilvánosságra kerülése előtt – szűk körben azt is felvetette, hogy az ügy érdekében érdemes lenne megfontolni a Tarlós István hivatalba lépése után létrehozott Budapesti Közlekedési Központ Zrt. feláldozását is. Rogán érvelése szerint a Vitézy Dávid vezetésével működő BKK egy újabb bürokratikus központtá nőtte ki magát, sok pénzt emészt fel, de az elmúlt másfél évben valójában nem tudott úrrá lenni a BKV gondjain.

A külföldön tartózkodó Rogán Antalt kerületi titkárságán keresztül értük el. A polgármester nem cáfolta, hogy felvetette a BKK megszüntetését.

A BKK a Facebook oldalán terjedelmes bejegyzésben magyarázza az Indexen megjelent információkat. Mint írják, valószínűleg félreértésből eredhet Rogán Antal kritikája, hiszen az elmúlt hónapokban a Főváros és a BKK vezetése vele is együttműködve, közösen küzdött a budapesti tömegközlekedés finanszírozásának húsz éve elmaradt rendszerszerű megoldása érdekében.

Tarlós István főpolgármesterré választása után is előfordult, hogy indokolatlanul kaptak prémiumot a BKV vezetői. Az Állami Számvevőszék szerint alapvető munkaköri feladatokért járt prémium, és a kifizetések feltételei között nem szerepelt a BKV hiányának csökkentése. A főváros személyiségi jogokra hivatkozva nem árulta el, hogy a BKV vezetői mekkora prémiumot kaptak az elmúlt másfél évben, írja az Index.

A kormányváltás után is előfordult, hogy a BKV vezetői indokolatlan esetben kaptak prémiumot, derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) BKV-val foglalkozó múlt heti jelentéséből. Mivel az ÁSZ a 2002 és 2010 közti időszakot vizsgálta, így főként az SZDSZ–MSZP-s városvezetés idején történtekkel foglalkozik, de a mellékleteivel együtt közel kétszáz oldalas jelentés kritikákat fogalmaz meg a Tarlós István főpolgármesterré választása utáni időszakról is.

A Fidesz a 2010-es választási kampány egyik állandó témájává tette a BKV-nél történt visszaéléseket, az indokolatlanul kifizetett végkielégítéseket. (A kormányra kerülés után többek között erre hivatkozva fogadták el a 98 százalékos különadóról szóló javaslatot. Sőt a javaslat elfogadása érdekében a parlament kormánypárti többsége az Alkotmánybíróság hatáskörét is korlátozta.)

Az Index kitér arra is: Kocsis István azért maradhatott a BKV vezérigazgatója a kormányváltás után is, mert már 2009-ben megkezdte a BKV-botrány kivizsgálását. Kocsist végül tavaly szeptemberben menesztették, ez azonban nem a BKV-val függött össze, hanem valószínűleg azzal, hogy gyanúsítottként hallgatták ki az MVM-ügyben.

Alapfeladatért jár prémium

Az ÁSZ jelentéséből az derül ki, hogy a fideszes támogatással főpolgármesterré választott Tarlós 2010. októberi hivatalba lépése után sem sikerült pontosan szabályozni a BKV prémiumfizetési gyakorlatát. Az ÁSZ kifogásolja, hogy túl korán, már 2010. december 9-én elkészítették azokat a jelentéseket, amelyek arról szóltak, hogy a BKV felső vezetői milyen premizálandó feladatokat végeztek el. Így a prémiumkövetelményeket nem az elvégzett, hanem a várható teljesítményhez kötötték.

Miután azonban kiderült, hogy a vezetők nem tudták teljesíteni a kitűzött célokat, a BKV december 16-i igazgatósági ülésén módosította a prémiumfizetés feltételeit. Lényegében utólag csökkentették az elvárásokat, így a vezetők 2010-es teljesítménye elég lett a prémium felvételéhez. A döntést december 17-i ülésén a BKV felügyelőbizottsága is megerősítette.

Kocsis István, a BKV akkori vezérigazgatója – az ÁSZ szerint – azzal érvelt, hogy a prémiumok feltétele az „eredményes működésről” és a „finanszírozási hiány növekedésének megakadályozásról” szóló a vezérigazgatói célkitűzés volt. A jelentés vitatta ezt, az ÁSZ szerint a prémiumfeltételek között nem szerepelt a hiány csökkentése, ráadásul olyan munkáért járt a plusz pénz, amely a munkaköri feladat része volt.

Sepsey Tamás, az ÁSZ-vizsgálat végrehajtásáért felelős igazgató elmondta, hogy a fővárosi önkormányzat célként tűzhette volna ki, hogy csak akkor jár prémium, ha az előre tervezett veszteséget meghatározott mértékben csökkentik, ez azonban nem történt meg. Sepsey szerint a BKV üzleti tervének megalapozottságát a fővárosi önkormányzat nem vizsgálta.

A prémiumcélok között azért lett volna logikus megszabni a hiány lefaragását, mert a BKV komoly gazdasági problémákkal küzd. A kormány ugyanis zárolta a BKV 32 milliárdos idei támogatását. A főpolgármester ezután jelentette be, hogy leállhat a februártól a tömegközlekedés, ha a BKV nem kap állami támogatást.

Nem nyilvános a prémium összege

Az ÁSZ nem foglalkozott azzal, hogy összesen mennyit fizettek 2010-ben a BKV-vezetőinek. A 2010 decemberében lezárult jelentés a tavalyi évről annyit ír, hogy a fővárosi közgyűlés 2010 októberében úgy döntött, hogy a vezérigazgatónak az alapbér 40 százaléka, a többi vezetőnek az alapbér 20–40 százaléka lehet a prémiumuk. (A korábbi időszakban ez az összeg 100–150 százalék volt.) Az ÁSZ szerint azonban ennek ellenére sem változott meg az a gyakorlat, hogy ne a munkaköri alapfeladatokért járjon prémium, és ellentétes a fővárosi önkormányzat javadalmazási szabályzatával.

A BKV felügyeletét ellátó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az Index megkeresésére azt írta, hogy a fővárosi közgyűlés 2010 októberében határozott arról, hogy átalakítja a BKV javadalmazási rendszerét. A BKK szerint ennek köszönhetően a korábbi évekhez képest csökkent a vezetők prémiuma. A BKK válasza azonban arra nem tért ki, hogy az ÁSZ megállapításai alapján változtatnak-e a premizálási gyakorlaton. Hozzátették azonban, hogy a prémiumok minden esetben konkrét teljesítményhez kötődtek.

A lap megkérdezte az is, hogy 2010 októbere óta pontosan mennyi prémiumot kapottt a BKV vezérigazgatója és a BKV többi vezetője, illetve mennyit kaptak a BKK igazgatósági tagjai. A BKK azt válaszolta, hogy „a munkavállalók személyiségi jogaira való tekintettel az érintett hozzájárulása nélkül nem áll módunkban adatot szolgáltatni”.

A BKV honlapján található adatok szerint Kocsis István korábbi vezérigazgató havi alapbére 1 600 000 forint volt. Mivel Kocsis évi maximális prémiuma az alapbér 40 százaléka, éves szinten Kocsisnak 7 680 000 forint járt. A vezérigazgató-helyettesek alapbére a 2011 júliusi adatok szerint 1 450 000 forint, prémiuma ebben az esetben évente legfeljebb 6 690 000 volt.

A BKK írásos válaszában azt közölte, hogy egyelőre csak 2011 első félévi prémiumokat fizették ki,  a második félévi összegeket a célkitűzések értékelése után fizetik ki. A BKK vezetői 2010 októbere és 2011 augusztus közti időszakban nem voltak jogosultak prémiumra, tették hozzá.

A Blikk januárban arról írt, hogy Vitézy Dávidnak, a BKK vezérigazgatójának a szerződése szerint 7,6 millió forint jutalom jár. A BKK közleményében erre reagálva azt közölte, hogy Vitézy nem kapott prémiumot. Hozzátették: a prémium maximális összege megegyezik azzal, amiről a Blikk írt. A BKK igazgatósága tavasszal dönt Vitézy prémiumáról, de várhatóan nem kapja meg a  maximális összeget többek között takarékossági okokból, illetve azért, mert külső okok miatt nem tudtak minden kitűzött célt teljesíteni.

A főváros reakciója

A Főpolgármesteri Hivatal a cikk publikálása után a következő közleményt adta ki:

„Az Index rosszindulatú, és a múltat eltakarni igyekvő (írásában egy mondatot szentel az 1990 és 2010 közötti 20 évnek) beállításával szemben Kocsis István volt BKV vezérigazgató 2011. évre kitűzött prémiumát - a sugalmazással ellentétben – a főpolgármester nem engedte kifizetni. Ismételjük, Vitézy Dávid BKK vezérigazgató sem kapott prémiumot.”

A Főpolgármesteri Hivatalt még hétfőn kereste meg a lap írásban, azt kérdezték, hogy 2010 októberétől kezdve mennyi prémiumot kaptak a BKV vezetői, többek között a BKV vezérigazgatója, a közlekedési, a gazdasági, a műszaki, az IT, a humánpolitikai, az ellenőrzési, a kommunikációs, a jogi, a biztonsági, a DBR metro projekt igazgatója. Valamint rákérdeztek arra is, hogy ugyanebben az időszakban (2010 október - 2012 január) mennyi prémiumot kaptak a BKK igazgatóságának tagjai.

Kérdésükre a BKK keddi válaszában a BKV vezetők prémiumáról azt írta: „A munkavállalók személyiségi jogaira való tekintettel az érintett hozzájárulása nélkül nem áll módunkban adatot szolgáltatni.”. Ezt az információt közöltük cikkünkben, ahogy azt is megemlítettük, hogy Vitézy nem kapott prémiumot.

(Index)

Fotó: újpest.hu

2011. május 20-án Tarlós István főpolgármester a sorozatos tűzeseteket meglovagolva hisztérikusan kijelentette, hogy negyvenhárom metrókocsit von ki hétfő reggelig a 2-es és 3-as metró forgalmából a főváros, mert azok potenciális balesetveszélyt jelenthetnek. A főpolgármester elmondta, a metrótűzesetek miatt megkeresték a metrókocsikat korábban gyártó orosz céget, ahonnan azt a tájékoztatást kapták, hogy a harminc év feletti kocsik közlekedtetése biztonsági kockázatot jelent.

Éljen-éljen a hős és bátor polgármester, mondták ezt a kedves budapestiek, de az talán eszükbe sem jutott, hogy ez egyáltalán nem az ő biztonságukról és a metróközlekedésről szól, hanem valami egészen másról.

Ugyanis pár hétre rá Tarlós bejelentette, már csak egy kérdést kell tisztázni, július 21-én aláírhatják a metrókocsik beszerzéséről szóló megegyezést, tehát hiába bontott szerződést a BKV az évekig töketlenkedő Alstommal és hiába küldték vissza a szerelvényeket, a főpolgármester azért meg akart állapodni velük.

Örömmel fogadták a hírt a tömegközlekedők, holott amikor kiderült, hogy az Alstom szerelvényei életveszélyesek, nem fog rajtuk a fék, és az ajtók is kinyílnak menet közben, akkor az utasok egyöntetű véleménye az volt, hogy a gyártóval szerződést kell bontani, és a szerelvényeket vissza kell küldeni, mert ez így nem mehet tovább.

Ennek ellenére a hírt mindenki kitörő örömmel fogadta. Tehát a metrókivonásos stratégia bevált, sikerült lenyomni az emberek torkán az Alstomot. Az utasok megbarátkoztak az életveszélyes szerelvényekkel, mert csak nem lehetnek rosszabbak, mint a kigyulladó orosz kocsik.

Holott nem lett volna kötelező megállapodni az Alstommal. Számos város és tömegközlekedési társaság árul használt, de kiváló állapotú szerelvényeket. Egy új tender kiírása esetén ezekkel ki lehetett volna váltani a régi orosz kocsikat, és biztosítható lett volna a biztonságos közlekedés.

De Tarlós valamiért nagyon ragaszkodik a franciákhoz, és valamiért nagyon meg akart állapodni velük. Használt metrókról hallani sem akar.

2011. július 20-án örömmel jelentették be, hogy aláírta a metrószerződés módosítását Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, az Alstom elnök-vezérigazgatója. Ha a francia cég tartani tudja a szerződésben vállaltakat, pont kerülhet az elmúlt hónapokban egyre kilátástalanabbnak tűnő metróügy végére. Azért azt a sajtótájékoztatón fontosnak tartották kiemelni, hogy áprilisban egy szerelvény két kocsija is kiégett, aminek eredményeképpen a főpolgármester kivonatott a forgalomból 43 darab, 40 évnél idősebb metrókocsit, tehát nagy szükség van az Alstom szerelvényeire.

Most, hogy kezd csendesedni a levegő, és úgy néz ki, hogy semmi sem állhat az Alstom útjába, tegnap, azaz január 23-án az Index megírta, hogy újra forgalomba állt egy tavaly májusban kivont, 40 évesnél öregebb kocsikból álló szerelvény a 2-es metró vonalán, erősítette meg értesülésünket a Budapesti Közlekedési Központ. Várhatóan további matuzsálemkorú kocsik is visszaállnak. Kiderült, hogy nem veszélyesebbek, mint a forgalomban hagyott 1-2 évvel öregebb kocsik, tehát a szakmai szervezeteknek és a dolgozóknak igazuk volt, mégsem hallgatott rájuk a polgármester. Vajon miért?

A történet további érdekessége, hogy Vitézy Dávid a BKK vezérigazgatója az elmúlt egy évben nem igen szólalt meg az Alstom ügyben, holott a VEKE szóvivőjeként ő is az azonnali szerződésbontást sürgette.

A BKV-figyelő blog Facebookos rajongói nyilván emlékeznek még, hogy pár hónapja rendőrt akartam hívni a Ferenciek terén egy férfihez, aki használt bérleteket és jegyeket gyűjtött. Köztudomású, hogy egyre nagyobb jegy- és bérlethamisító maffia működik Budapesten, ennek ellenére nem jöttek ki a rend éber őrei, mert a bérletek és a jegyek gyűjtése szerintük nem törvénysértő. Ezt ki is használják a hamisítók, ugyanis egyre több metróállomáson és aluljáróban gyűjtik és árulják a szelvényeket.

Egy ilyen pofátlan jegyüzérbe botlottak a Blikk munkatársai is. Amikor megkérdezték, nem hamis-e a jegy, ezt válaszolta: – Teljesen jó! A békávésoktól van, 320 forint. És nem kell érte sorban állni!

A Deák téri jegypénztár mellett így kínálták a kolléganőnknek a valódinak tűnő vonaljegyet. Az árus a kabátja alól húzta elő a jegyeket, miután kifigyelte, mikor lép oda a potenciális ügyfél a jegyautomatához. Balszerencséjére fotóriporterünk lencsevégre kapta az ügyletet.

– Mindennap látom ezt az alakot, hiába zavarom el, mindig visszajön – panaszolta Zsóka (31), a BKV jegypénztárosa.

A jegyet átadtuk a BKV Jegy- és Bérletértékesítési Szakszolgálata munkatársának, aki szerint azt korábban már használhatták.

– Durvább a tapintása, mint egy új jegynek, mivel kimoshatták belőle a rányomtatott dátumot – magyarázta a BKV munkatársa a trükköt. A BKV szakértői vizsgálatra küldte a jegyet, és várhatóan rendőrségi feljelentést is tesznek.

Fotó: Fuszek Gábor

„Az illegális jegyárusok feltehetően az utasoktól kérik el a lejárt jegyeket, amelyekről vegyi eljárással eltávolítják az érvényességi időt jelző bélyegzést, majd továbbadják a gyanútlan utasoknak. Természetesen a BKV-nak nincs köze ezekhez az árusokhoz" – közölte a vállalat sajtóosztálya. Ha a biztonsági őrök kiszúrják az illegális árust, mindig figyelmeztetik az utasokat, pedig a csalók többször megfenyegették őket.

(Blikk)

Megszünteti az éjjeli és hajnali szolgálati járatokat a BKV, hogy a cég spórolni tudjon, miután nem jut hozzá ahhoz a 32 milliárd forinthoz, amelyet a kormány zárolt tavaly. A főváros hajlandó lenne jelentős tarifaemelésre is, de előbb a milliárdokat szeretné megkapni a kormánytól. Legvégső esetben, ha elfogy a pénz, akkor a járatritkítást is megfontolja a BKV, -írja az [origo].

"Forgatókönyv készült a csökkentett üzemmódról: arról, hogy mely vonalakon indulna kevesebb busz vagy villamos, de ezt csak a legvégső esetben vetné be a BKV" - mondta az [origo]-nak a budapesti közlekedési vállalat ügyeire rálátó forrás. Példaként azt mondta, négy- vagy ötpercenként jönne a 7-es busz, hat Combinóval kevesebb járna csúcsidőben a Nagykörúton, és a városhatáron túl közlekedő buszokat is ritkítanák. Szerinte "ezt megéreznék a megállóban ácsorgó fővárosiak, így elég nagy lenne a nyomás a fővároson és a kormányon, hogy megadják a hiányzó pénzt".

A járatritkítások első ütemét viszonylag gyorsan, akár egy hét alatt is bevezethetné a BKV a forrás szerint, ha például az egyik hétről a másikra az iskolaszüneti menetrendre állítanák át. "Ezzel nem lehet milliárdokat spórolni, de az utasok is gyorsan észrevennék, hogy nagy a baj, és ez sürgetné a döntéshozókat" - mondta, de úgy tudja, a cég csak akkor tervezi a menetrend átalakítását, "ha az utolsó forintja is elfogy".

Tarlós István főpolgármester pénteken jelentette be, hogy a BKV "kritikus helyzete" miatt szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését. A fővárosi közlekedés ugyanis a BKV-t felügyelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint január végén, február elején leállhat, ha a cég nem jut hozzá a kormány által tavaly ősszel a költségvetés egyensúlyának fenntartása érdekében zárolt 32 milliárd forintos normatív támogatáshoz. Tarlós korábban jelezte, hogy Budapest nem tudja máshonnan előteremteni a hiányzó pénzt.

"Magas társadalmi kárral járna"

A főpolgármester szombaton nyilvánosságra hozott előterjesztésében, amelyről szerdán tárgyalnak a fővárosi képviselők, azt írja: a főváros hajlandó 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtani a cégnek, és 9 milliárd forint tagi kölcsönt adni április 30-ig.

Tarlós a járatok ritkítását is részletesen elemzi az előterjesztésben: ha a menetrend átalakításával "érdemi hatást jelentő 22 milliárd forintot" szeretne spórolni a BKV (ez a cég éves költségvetésének nagyjából hatoda), és csúcsidőben nem változtatna a menetrenden, csúcsidőn kívül le kellene állítani gyakorlatilag az összes járatot. Ezt Tarlós "elképzelhetetlennek és megvalósíthatatlannak" nevezi.

Egyéb - az előterjesztésben ismertetett - forgatókönyvek szerint úgy tudna 22 milliárdot spórolni a BKV, ha minden vonalon minden harmadik járatot megszüntetne csúcsidőben is, vagy ha a buszok kétharmadát kivonná a forgalomból. Tarlós szerint bármelyik forgatókönyv megvalósítása "aránytalanul magas nemzetgazdasági és társadalmi kárral járna", így nem javasolja, hogy a menetrendek átalakításával spóroljon a BKV.

200 milliót spórolnak a szolgálati járatokon

A BKV az elmúlt hetekben több megtakarításról is döntött: felmondta például eddigi utas- és balesetbiztosítást, és külső vállalkozók helyett saját alkalmazottakkal takaríttatja a járműveket és a végállomásokat január elsejétől.

A BKK azt is közölte az [origo]-val, hogy a menetrendeket tartalmazó paraméterkönyvben egy ponton biztosan lesz megtakarítást hozó változás. A BKK szerint a BKV tavasszal "lényegében megszünteti" a szolgálati járatok rendszerét (az nem világos a BKK válaszából, hogy ez az összes szolgálati járatnak vagy jelentős részüknek a megszüntetését jelenti-e). Olyan buszokról van szó, amelyek üzemzárás után hazafelé, hajnalban pedig a munkába viszik a BKV-sofőröket.

"A BKV járművezetői a bővített rendes éjszakai hálózat járatait vehetik majd igénybe" - írta megkeresésünkre a BKK, amely szerint egyes szolgálati járatok kiváltására több éjszakai busz közlekedik majd. A BKK szerint a BKV ellátási területén kívülre (például Érdre, Dunakeszire) közlekedő szolgálati járatok is megszűnnek, ezért az itt élő járművezetőket majd úgy foglalkoztatják, hogy "a helyközi közlekedés rendes járataival hazajussanak és beérjenek munkába". Az intézkedéstől évente nagyjából 200 millió forint megtakarítást remél a BKK és a BKV.

Nemes Gábor, a Cinkotai Autóbusz Szakszervezet elnöke az [origo]-nak azt mondta, még pénteken is egyeztetett a szakszervezetekkel a BKV a szolgálati járatokról, ezért a BKK bejelentése meglepte. "Ezek a buszok azért fontosak, mert az éjszakai közlekedés a főútvonalakon történik, nem fedi le a várost, a sofőröknek pedig valahogyan haza kell jutni a buszgarázsból vagy a remízből" - mondta Nemes. Nemes szerint a BKV vezetése a szakszervezeteknek azt mondta, még vizsgálják, honnan hogyan jutnak haza a buszvezetők, de döntés még nincs.

Kérdés, mivel elégszik meg a kormány

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a héten egyeztetett a BKV helyzetéről. Tavaly év végén arról volt szó, hogy Matolcsy György és Tarlós István tárgyal a BKV finanszírozásáról, de a miniszter az államtitkárát küldte egyeztetni, mire Tarlós Vitézyt jelölte ki tárgyalópartnernek, és közölte, nem vár eredményt az egyeztetéstől.

A BKK szerint ezek a tárgyalások jelenleg valóban "nincsenek olyan szakaszban, hogy a finanszírozás megoldását érdemben jelentő megállapodásról be lehessen számolni", és a menetrendek változtatásról sem tárgyal a főváros és a kormány. A kormány ugyanis ragaszkodik egy olyan koncepcióhoz, amely hosszú távon is megoldhatja a finanszírozást, csak ennek elfogadása után folyósítja a 32 milliárd forintot.

A főváros hosszabb távú hatékonyságnövelő intézkedésektől sem zárkózna el. Erre utal, hogy Tarlós előterjesztésében szerepel: "a legvégső esetben" akár hétszázalékos tarifaemelést is elfogadna a főváros, de csak az után, hogy a kormány felszabadította a 32 milliárd forintos normatív támogatást. Pénteken délelőtt kerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy megtudjuk, a Tarlós által javasolt intézkedésekkel (támogatás, tagi kölcsön, esetleges tarifaemelés) megelégszik-e a kormány, de nem kaptunk választ.

(origo)

Használt autóbuszok beszerzéséről szóló keretmegállapodásra írt ki közbeszerzést a BKV, ezek becsült értéke három- és hatmilliárd forint között van.

A közlekedési társaság hatvan szóló és hatvan csuklós buszt vásárolna a rendelkezésre álló forrástól függően. Olyanokat, amelyek legfeljebb tízévesek és maximum egymillió kilométert futottak, klímásak, alacsonypadlós kivitelűek és legalább Euro 3-as károsanyag-kibocsátási normájú motorral működnek.

További elvárás a járművekkel szemben, hogy alkalmasak legyenek a kerekes székkel utazók fel- és leszállására, a külön-külön is nyitható ajtók pedig legyenek ellátva beszorulás elleni védelemmel. A szóló autóbuszok kapacitása legalább 66, a csuklósoké pedig minimum 102 utas legyen. A szállítónak a hajtáslánc főegységeire három hónapos garanciát kell biztosítania.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerdai tájékoztatása szerint nem konkrét buszokra írtak ki tendert. Keretmegállapodást szeretnének kötni a gyártókkal, forgalmazókkal, hogy gyorsabban és szabályosan be tudjanak szerezni használt buszokat, ha azokat egy európai ország eladja.

A BKK közölte: nem az újak helyett, hanem a régi Ikarusok felújításának kiváltására szereznek be használt buszokat. A korábbi tendereken beszerzett 13 Van Hool és 30 Mercedes Citaro busz heteken belül forgalomba áll Dél-Pesten és Budán.

(MTI, IHO)

Három hónap múlva kereshetnek új munkát a budapesti metróállomások bejáratánál jegyeket ellenőrző biztonsági őrök – értesült a Blikk. Ők azok, akik biztonsági őr vagy vagyonőr feliratú kitűzővel a ruhájukon kérik a jegyeket és bérleteket. Karszalagjuk azért nincs, mert nem a BKV állományába tartoznak, és nem is végezték el az ellenőri tanfolyamot.

A lap információi szerint a BKV azt tervezi, hogy márciustól szerződést bont az őket foglalkoztató alvállalkozó céggel. Ezt megerősítette a BKV metrós szakszervezeti vezetője. Gulyás Attila szerint arról tájékoztatták őket, hogy költségtakarékosságból márciusban már nem dolgoznak a külsős biztonsági őrök a metróbejáratoknál. Csak ellenőrök kérik majd a bérleteket a kijáratnál, illetve lent a metrókocsikban is – közölte Gulyás Attila.

A BKV egy másik alvállalkozóval is szakít: a tisztaságról mostantól már BKV-s dolgozók gondoskodnak, lejárt ugyanis a szerződésük a korábbi céggel. Bár kiírtak egy pályázatot a takarításra, még mindig nem hirdettek eredményt. Hogy minden ragyogjon, saját munkatársaik takarítanak. Másodállásban, 600 forintos órabérért jelentkezhetnek pluszmunkára a dolgozók - mondta Gulyás Attila.

A BKV-tól lapzártáig nem érkezett válasz.

(Blikk, HVG)

Több mint 20 ezer BKV-s jármű külső reklámhelyére, mintegy 2100 belső reklámfelületére, továbbá 603 óriásplakátra szerezhet majd hirdetőt az a cég, amelyik megnyeri a közlekedési vállalat pályázatát. A tender feltételei piaci szereplők szerint olyanok, hogy azon csak a fideszes gazdasági háttérember, Simicska Lajos egyik érdekeltsége indulhat el. Érdekesség, hogy a BKV még saját társaságát is elgáncsolná. A pályázati anyagot átolvasó, gazdasági ügyekre szakosodott jogászok szerint is aggályos a kiírás, -írja a HVG.

Mint azt a lap írja, a Magyar Posta Zrt., a Magyar Turizmus Zrt. és a Szerencsejáték Zrt. után újabb nagyobb falatot szakíthat Simicska Lajos cégcsoportja: a BKV reklámfelületeinek hasznosítására kiírt pályázat egyetlen lehetséges nyertesének tartják szakmai körökben az üzletember érdekeltségeit.

Arról, hogy koncepciót kell kidolgozni a reklámfelületek hasznosításáról, idén április 30-án döntött Fővárosi Közgyűlés. A BKV kasszájába eddig ugyanis évi mintegy 500 millió forint folyt be a reklámhelyek hasznosításából. A közlekedési társaságnak erre a feladatra jelenleg három céggel – a BBO Kft.-vel, a Promix Zrt.-vel, illetve a BKV és Esma Zrt. által közösen tulajdonolt Peron Reklám Kft.-vel – van szerződése, de ezek lejárta után az a társaság veheti át a helyüket, amelyik az október 27-én meghirdetett pályázatot megnyeri.

A tender a BKV szerint azért nem közbeszerzés, mert "nem szolgáltatás megrendelésről" van szó, hanem a társaság reklámhelyeinek hasznosítására vonatkozó bérleti szerződés megkötésére szól. Erre a feladatra – a hvg.hu birtokában lévő pályázati tervezet alapján – egy nonprofit kft.-t hoznának létre. A nyertessel öt plusz három évre szerződnek, a hosszabbítás akkor lép életbe, ha a bérlő rendesen, a számla beérkezését követően hatvan napon belül fizet, illetve ha nem tesz ki olyan hirdetést, amely ellenes a közösségi közlekedéssel. A tervek szerint a reklámértékesítés és kihelyezés nyilvántartására kiépítenének egy informatikai rendszert, ami a bérlő tulajdona lenne. Továbbá a győztesnek egy "olyan új, korszerű technológiájú cserepaneles rendszert kell kialakítania, amely a közösségi közlekedésben részt vevő járművek külső felületein található". A reklámfelületek tíz százalékát azonban a bérbeadó visszatartaná magának, hogy itt hirdethessen a cég és leányvállalatai, illetve hogy a Fővárosi Önkormányzat információkat helyezhessen el.

Szokatlan feltételek a kiírásban

A pályázat feltétele többek között az, hogy a résztvevőnek két magyar önkormányzattal vagy azok kizárólagos tulajdonában lévő cégekkel kötött reklám-rendszergazdai szerződéssel kell rendelkeznie, amelyek kontraktusonként legalább ötvenmillió forint értékűek. Amennyiben konzorcium pályázik, akkor annak minden tagjának teljesítenie kell ezt a feltételt. A hvg.hu-nak erről azt mondták, hogy a magyar önkormányzatok egyike sem áll ilyen szerződésben külföldi tulajdonú céggel, így a külföldi indulókat alapból kizárja a versenyből. Ez azért lehet aggályos, mert a BKV megsérti az Európai Unió diszkriminációmentességre vonatkozó normáit. Továbbá a szerződés teljesítése szempontjából a rendszergazdai referencia nincs kapcsolatban a pályázat tárgyát képező tevékenységgel, a köztéri reklámlehetőségek hasznosításával.

Szokatlan feltétel az is – tették hozzá a hvg.hu-t a tender részleteiről tájékoztatók –, hogy a résztvevőknek a BKV területén, illetve járművein lévő hirdetőeszközeit fel kell ajánlania megvásárlásra a tender győztesének, legfeljebb a hirdetőeszközök könyv szerinti értékén. „Vad ötlet, ami jogsértő és ellentmond az EU-elveknek” – hangsúlyozták. E feltétel alapján ugyanis a pályázóknak olyan lemondó nyilatkozatot kell tenniük az anyag beadásakor, amely alapján a győztes lényegében ingyen jut hozzá a szóban forgó hirdetőeszközökhöz. Holott ezek piaci értéke több százmillió forint is lehet.

A gazdasági racionalitással szembeállónak tartják azt is, hogy a pályázati kiírásban az szerepel, nem indulhat olyan társaság a tenderen, amely ellen, vagy amelynek jogelődje ellen felszámolási vagy csődeljárást rendelt el a bíróság a pályázat megjelenése előtt 12 hónapon belül. Sőt, ilyen cég a résztvevő vállalatcsoportjában sem lehet. Csakhogy könnyen lehet, hogy az elrendelt felszámolást végül megszüntették, például arra hivatkozva, hogy a vállalkozás nem fizetésképtelen. Ilyen adminisztrációs hiba történt az Epamedia egyik cégénél, amit a cégbíróság végül orvosolt, de a kiírás szempontjai miatt a pályázaton való részvétele kérdéses lehet. A kitétel – mint megfogalmazták – túlzott korlátozást tartalmaz.

Különös kitétel a Simicska-cég kedvéért?

Érdekesnek találták a pályázat ismerői, hogy a résztvevőknek számot kell adniuk arról, hogy lakott területen belül nincs olyan hirdetőeszközük, amely sérti a közúti közlekedésről szóló törvényt. A tendert kritizálók megjegyezték azt is, hogy a jogszabály a lakott területen kívüli hirdetőeszközökre is vonatkozik. Ezt a feltételt ki lehet használni az egyik potenciális versenytárs, az Esma Zrt. ellen – aki nem tudja a kért nyilatkozatot megadni, mivel a fővárosban kandeláber hirdetőeszközökkel, vagyis villanyoszlopra szerelhető reklámtáblákal rendelkezik –, és meg lehet akadályozni, hogy nyertes legyen.

Végül teljesen szokatlan, a gyakorlattól eltérő és teljesen kifogásolható módon a pályázatok felbontása az ajánlattevők távollétében történne. Pedig „az átláthatóság ilyenfajta hiánya egyértelműen ellenkezik az általános gyakorlattal és az átláthatóság elvével" – hangsúlyozták lapunknak. Nagy tenderek esetében bevett gyakorlat, hogy az ajánlatok felbontására valamennyi résztvevő és ajánlattevő jelenlétében kerül sor azért, hogy ezzel is biztosítsák az eljárás tisztességes és átlátható voltát.

A teljes cikk a HVG-n olvasható el. A folytatásért kattints ide!

Azonnali hatállyal távozik a BKV vezérigazgatói posztjáról Kocsis István – írja a Magyar Nemzet. A hírt az Indexnek több forrás megerősítette, de hivatalosan hétfőn jelentik be. Úgy tudjuk, Kocsis hétfőn bemegy még a BKV-hoz megkezdeni az átadás-átvételt, de már pénteken búcsúzkodott munkahelyén.

Mint azt megtudtuk, a vezérigazgatónak azért kell távoznia, mert elfogyott körülötte a levegő. Kocsis Istvánt a Magyar Villamos Művek (MVM) korábbi vezérigazgatójaként hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Az NNI szerint az évente közel ezermilliárdos forgalmat bonyolító vállalat vezetőjeként 2007-2008-ban több céggel különböző megállapodásokat kötött, amelyek az állami vállalatnak milliárdos veszteséget okoztak, és amelyekhez az MVM igazgatósága nem járult hozzá.

A fővárosi cégvezető, aki a rendőrségen a Gyurcsány-kormány tagjaira tett terhelő vallomást, azonnali hatállyal, közös megegyezéssel távozik, és a főpolgármesterrel kötött egyezség alapján nem kap végkielégítést.

Az Index információi szerint szeptemberben utazik az Astom katowicei gyártóbázisára az a magyar küldöttség, amely előtt a metrókocsigyártó cég bemutatja az átalakított fékberendezésű szerelvényeket. Úgy tudjuk, hogy az átalakítás főként szoftveres jellegű. Egyes részek még mindig eltérnek a magyar szabályoktól, ezért ezekre az Alstom derogációt kért.

A lap úgy tudja, hogy az Alstom katowicei üzemében több módosítást is végrehajtottak a Budapestre szánt metrókocsikon, főleg szoftveres jellegűt. A szerelvények azonban még mindig nem felelnek meg a magyar szabályoknak, ezért ezeket az eltéréseket még jóváhagyatnák a Nemzeti Közlekedési Hatósággal.

A cég közleménye szerint egyebek mellett fizikailag is változtattak a fékberendezésen, fejlesztették a fékrendszer rendelkezésre állását, így az üzemi fék áramszünet esetén is üzemképes marad, továbbá biztosították a levegős fék (fő-fék) fölérendeltségét. Beépítették az új menekülőajtókat, biztonságosabbá tették az ajtók működtetését és továbbfejlesztették a fedélzeti eseményrögzítő rendszert.

Elhúzódtak a Köki Terminál bevásárlóközpont beruházója által végzett, általa vállalt kivitelezési munkák, ezért bizonytalan ideig továbbra is a jelenleg is érvényes forgalmi rend marad életben a 3-as metró vonalán- közölte a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

Elküldte a francia Alstom a 2-es metróra gyártandó Metropolis szerelvények végleges típusengedély-kérelmét csütörtökön a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz (NKH). Derogációt is kér a gyártó, -értesült a Napi Gazdaság.

A francia gyártó a levélben egyben azt is kéri az NKH-tól, hogy a szerelvények fékrendszerével, illetve a vezetőfülke belső magasságával kapcsolatban adja meg a derogációt (mentességet) a hatályos Országos Vasúti Szabályzat és a Metró Jármű Szabályzat alól is. A gyártó ennek érdekében a levélhez csatolta a részletes indoklást is - derül ki az MTI birtokába került dokumentumból.

Az Alstom azt is kérte az NKH-tól, hogy a korábban megadott eltéréseket tartsa fenn. Ezek az üzemi és vészfékezéssel, az utastér belső magasságával, a vezetőfülke szellőzésével és fűtésével, valamint a jármű földelésével kapcsolatosak.

Első fokon pert nyert Kovács Norbert ügyvédjelölt a BKV-val szemben, aki magánszemélyként perelte a társaságot a 2010. január 4. és 18. közötti sztrájk bérletkompenzációja miatt. A sztrájk idején a társaság mindössze három napot kompenzált a bérletárakból, holott január 4. és 18. között tömegesen voltak járatkimaradások. A tavasszal nem jogerősen zárult próbaperben Kovács Norbertnek 3454 forintot ítéltek meg, -olvasható az Indexen.

2010 januárjában arról számolt be a lap, hogy pórul járhatnak a sztrájk ideje alatt érvényes bérlettel rendelkezők, mivel a BKV nem fogja kompenzálni azok árát, vagy ha mégis, csak olyan mértékben, amiért nem érdemes lépéseket tenni.

Jogi szakértők is hasonló állásponton voltak, és arra figyelmeztettek: az utasok egy polgári perben valószínűleg csak a bérlet árával arányos kárpótlást kapnának, ami egy teljes árú bérlet esetén napi lebontásban 313 forintot jelentene. Arra pedig nem sok az esély, hogy valaki ilyen kis összeg miatt pert indít a BKV ellen. A közlekedési vállalatot így nem is ösztönzi semmi arra, hogy kezelje az ilyen jellegű panaszokat.

>> a poszt folytatódik

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek Zrt. korábbi és a BKV Zrt. jelenlegi vezérigazgatóját. Kocsis István, a BKV jelenlegi vezérigazgatója az MTI-vel kedden közölte, hogy a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be.

A kihallgatással kapcsolatban Kocsis István közleményt adott ki. Ebben azt állítja, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztályán az MVM Zrt.-nél 2006-2008 között betöltött vezérigazgatói időszaka alatti ügyekkel kapcsolatban hallgatták ki gyanúsítottként.

Az eljárás az előző kormány idején történt leváltása után a megbízott új MVM-vezetés ismeretlen tettesek ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentése nyomán indult.

Szombat este egy ötven év körüli férfi a 2-es metró Deák Ferenc téri állomásán bemászott két metrókocsi közé, majd amikor kiszedték onnan, egy fecskendővel hadonászott. Az esetről a BKV-figyelő egyik olvasója, Gábor számolt be elsőként blogunk Facebook oldalán. Az esetről az Index is beszámolt:

"Szombat este egy ámokfutó tűvel fenyegetőzött, és átmenetileg lényegében fogságba ejtette egy metrószerelvény utasait" – írta lapunknak egy szemtanú, aki állítása abban a metrókocsiban ült, ahol az eset történt. Leírása szerint az ötven év körüli férfi az utastérben fenyegetőzni kezdett kezében egy tűvel. Hogy miért, az nem derült ki, de „úgy tűnt, hogy öngyilkos akar lenni”.

A szerelvényt a Deák térnél megállították, az ajtókat a metróvezető előbb bezárta, a hangosbemondón megkérdezte, van-e az utasok között rendőr, majd hívták a rendőrséget. Ekkor már kinyitották a metróajtót, így a kocsiból kijutott a fenyegetőző férfi, aki ekkor a metrókocsi tetejére mászott fel.

>> a poszt folytatódik

Rendkívüli méltányosságból a több mint 886 ezer forint helyett 64 ezerre csökkentette a BKV egy notórius bliccelő pótdíjtartozását egy most nyilvánosságra került határozat szerint. A BKV szerint hasonló engedmény elvileg ma sem elképzelhetetlen, de az erről döntő osztályvezető személyében azóta "változás történt", -számolt be a BKV-figyelő egyik bejegyzésének utóéletéről az origo.

Több mint 820 ezer forintos pótdíjtartozást engedett el a BKV egy utasnak, akit 2003 és 2007 közt összesen 64 alkalommal értek bliccelésen a közlekedési társaság járatain. A BKV-figyelő című blog által nyilvánosságra hozott, 2008-ban íródott levél tanúsága szerint az utas 886 ezer forint pótdíjtartozást halmozott fel, amit "rendkívüli osztályvezetői méltányosságból" 64 ezer forintra csökkentettek, és ezt is két részletben kellett befizetnie.

"A blogbejegyzésben szereplő eset óta az érintett osztály osztályvezetői és csoportvezetői státuszában személyi változás történt" - írta az [origo] érdeklődésére kedden a BKV. Nem sokkal később egy második, javított választ kaptunk, amiben már nem szerepelt a személyi változásokra utaló rész, csak annyit írtak, hogy az eset körülményeiről "csak a részletek megismerése és kivizsgálása után lehet pontos információkkal szolgálni."

Az utolsó vitás pontban is sikerült megegyeznie a fővárosnak a kettes és a négyes metró új szerelvényeit gyártó Alstommal. Csütörtökön a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésen foglalkozik a metrókocsikkal, és várhatóan elfogadja a 12 pontos egyezséget, amelyet később a francia cég vezérigazgatója is aláír. A metrókocsik átépítéséről - melybe beleegyezett az Alstom - a Nemzeti Közlekedési Hatósággal (NKH) kell megállapodnia a francia cégnek, az NKH egyelőre hallgat, -írja az origo.

A fővárosi önkormányzat minden vitás kérdésben megegyezett a metrókocsikat gyártó francia Alstom céggel - erősítette meg az MTI információját az [origo]-nak Szűcs Somlyó Mária, a fővárosi önkormányzat sajtófőnöke. Budapest vezetése 12 pontos javaslatcsomagot dolgozott ki, amelyből az Alstom tizenegyet már korábban elfogadott, az egyetlen vitatott kérdésben, a vis maior-ügyben pedig azóta szintén egyezségre jutott a két fél. A metrókocsik ügyével csütörtökön rendkívüli, zárt ülésen foglalkozik a Fővárosi Közgyűlés.

Péntek este 11 óra körül érkezik Budapestre az első kettő abból a 15 trolibuszból, amit a BKV használtan vett a németországi Eberswalde városától. Sajnos forgalomba állítani egyelőre nem lehet őket, mert a járművek üzembehelyezéséről szóló jogszabály módosításakor egyszerűen elfeledkeztek arról, hogy létezik olyan jármű, hogy trolibusz, -olvasható az Indexen.

Mint arról a lap beszámol, a BKV tavaly ősszel írt ki pályázatot használt trolibuszokra, amit a Barnimer Busgesellschaft GmbH nyert meg. Ennek eredményeként tizenöt darab használt, MAN NGE 152 típusú trolibuszt szállít a cég Budapestrea németországi Eberswaldéből. A 15 trolibusz mintegy 532 ezer euróba (143 millió forintba) kerül, darabonként tehát nem éri el a 10 millió forintot az áruk, tájékoztatta lapunkat a Budapesti Közlekedési Központ.

Kukába kerül a BKV internetes utazástervező programja, de aligha zokognak tömegek az összebuherált szoftver búcsúztatásán. A program ugyanis túl sok bosszússágot okozott a felhasználóknak, akik a BKV internetes oldalán próbálták megtudni, hogyan jutnak el busszal, metróval, villamossal legegyszerűbben úti céljukhoz, -olvasható a Blikkben.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) most a világ legnagyobb internetes cégére, a Google-ra bízza egy új program fejlesztését – tudta meg a Blikk. Ennek lényege, hogy hamarosan egy New Yorki és egy budapesti lakos is ugyanazon az internetes felületen tudja megnézni, hogyan juthat el legegyszerűbben a város egyik pontából a másikba.

Rendkívül közel került a megoldáshoz Budapest vezetése az Alstommal, jelentette be Tarlós István főpolgármester kedden, miután több órán át tárgyalt a két fél egymással a Budapestre szállítandó új metrószerelvényekről. Mint mondta, nagyon kimerítő, de az utóbbi nyolc hónapot figyelembe véve nagyon konstruktív volt az egyeztetés. Hozzátette: "meg kell fogalmaznunk azt, amiben ma meg tudtunk állapodni", és rendkívül közel a megoldás, -olvasható az Indexen.

Patrick Kron, a francia Alstom csoport elnök-vezérigazgatója azt mondta, Tarlós István meghívására néhány hét múlva visszatér Budapestre, és lezárhatják a megbeszéléseket. Felidézte, hogy a projekt rendkívüli nehézségeken ment keresztül, de a tárgyalásokon kiderült, mindkét fél gyakorlati megoldást szeretne a tapasztalt problémákra. "Sokat haladtunk előre" - mondta.

Tarlós István és Patrick Kron a Budapestre szállítandó metrószerelvények ügyében egyeztetett egymással. A megbeszélésen jelen volt Kocsis István, a BKV és Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes és Tüttő Kata, az MSZP frakcióvezető-helyettese is.

Magyar metrógyár építésével oldanák meg a budapesti metrókrízist. Civil szervezetek és a közlekedési szakma régóta lobbizik, hogy ne külföldről vásároljunk járműveket, hanem a magyar ipar gyártsa le azokat, -írja a Blikk.

Már kormányzati körökben is támogatást élvez a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) javaslata, hogy ha az elkövetkező 10-15 évben 700 metró- és HÉV-kocsit kell vásárolnia a BKV-nak, sokkal olcsóbb és hasznosabb lenne gyárat telepíteni, mint külföldről beszerezni.

Elhalasztották a 3-as metró déli végállomásának lezárását, tudta meg az [origo]. A metró eredetileg csütörtöktől augusztus közepéig csak a Határ útig járt volna, ám mivel nem sikerült megoldani pótlóbuszok biztonságos közlekedését, egyelőre mégis végigmennek a szerelvények Kőbánya-Kispestig.

Határozatlan időre elhalasztotta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a június 16-tól tervezett vágányzárat a 3-as metró Határ úti megállója és a Kőbánya-Kispesti végállomás közötti szakaszán.

A főpolgármesteri hivatal közleménye szerint a versailles-i bíróság másodfokon igazat adott a BKV-nak abban, hogy jogszerűen lehívhatja a felmondott metrószerződés miatt a franciáktól a mintegy 30 milliárd forintos bankgaranciát, -olvasható az Indexen.

„A BKV Zrt. részére teljesített bankgaranciák lehívásával kapcsolatban a Polgári törvénykönyv 2321 szakasza szerint a hozott határozat minden rendelkezését hatályon kívül kell helyezni, és az Alstom Transport tiltó kérelmét elutasítani”, határozott most a bíróság, megváltoztatva az elsőfokú, a BKV-t elmarasztaló ítéletet.

A versailles-i bíróság másodfokon úgy döntött, hogy a Nanterrei Kereskedelmi Bíróság elnökének 2010. december 3-án hozott határozatának minden rendelkezését a felek között hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz. Eszerint a bíróság másodfokon megállapítja, hogy a BKV Zrt. igazolta, hogy 2010. december 3-án szabályosan hívta le az alperes bankok által a társaság javára kibocsátott bankgaranciákat.

Negyvenhárom metrókocsit von ki hétfő reggelig a 2-es és 3-as metró forgalmából a főváros, mert azok potenciális balesetveszélyt jelenthetnek, közölte Tarlós István pénteken egy más témában tartott sajtótájékoztatón, -írja az Index.

A főpolgármester elmondta, a metrótűzesetek miatt megkeresték a metrókocsikat korábban gyártó orosz céget, ahonnan azt a tájékoztatást kapták, hogy a harminc év feletti kocsik közlekedtetése biztonsági kockázatot jelent.

Közlése szerint öt 43 éves, és harmincnyolc 41 éves kocsi közlekedik jelenleg a vonalakon; ezek kivonásáról döntöttek. Bejelentette azt is, hogy az intézkedés következtében a metrószerelvények ritkábban járnak majd. Tarlós István lelkiismeretlenségnek nevezte, hogy bár a korábbi városvezetés tisztában volt a helyzettel, mégsem tett lépéseket.

>> a poszt folytatódik

Tizenkét villamosvonalon kezd felújításokat a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a nyáron; a fedezet a BKV-nak minden évben átutalt beruházási támogatás, amelyet az idén egymilliárddal forinttal növeltek, azaz összesen tizenegy milliárdra emeltek, -adta hírül az MTI.

A BKK közleménye szerint, amellett, hogy megnövelték a csak felújításra költhető támogatás összegét, a prioritásokat is megváltoztatták: jelentősen több pénz jut a kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztésére, így pályafelújításra, járműbeszerzésre és -felújításra is.

A felújítások a 2-es, a 18-as, a 19-es, a 28-as, a 37-es, a 41-es, az 50-es, az 51-es, az 52-es, az 59-es, a 62-es és a 69-es villamosvonalat érintik. A 2-es villamos vonalán a Boráros téri ívek, a 18-as, 19-es és 41-es villamos közös szakaszán a Szent Gellért rakparti vágányok, valamint a Farkasrétre közlekedő 59-es villamos rossz állapotú, Kiss János altábornagy utca – Márton Áron tér közötti szakaszának felújítása történik meg.

Félmilliárd forintot költ a BKV Zrt. a 3-as metró saját különálló URH rádiórendszerének kiépítésére, pedig a cégvezetés egyetlen kérő levél megírásával beléptethetné az áprilisban tűzesetet is produkáló metróvonalat a tűzoltóság által is használt országos készenléti rádióhálózatba, az ugyanis már évek óta működik a Kőbánya-Kispest és Újpest közötti alagútban. A vonalon történt április 19-i szerelvénytüzet ráadásul éppen egy URH-készülék túlmelegedése okozta, -írja az Index.

A lap több mint három hete hiába várja a BKV Zrt. válaszát arra, hogy a cég miért épít ki ismét különálló kommunikációs rendszert a 3-as metró vonalán. A sajtóosztály szerint a cég több vezetőjének is engedélyeznie kell az URH-rádiók beszerzésével kapcsolatos információkat kiadásuk előtt, ezért húzódik az április 15-e óta a válaszadás.

Próbálja megakadályozni a BKV, hogy további metrókocsik égjenek porrá úgy, mint néhány hete a Forgács utca és az Árpád híd közti alagútban. Kiderült ugyanis, hogy mitől csaptak fel akkor a mindent elemésztő lángok: a jármű URH készülékében melegedett túl egy ellenállás. Ez még nem nem is lett volna baj, ha a készülék közelében nincs gyúlékony anyag. Ám a teljes utasteret pozdorjával burkolták be annak idején a gyártók. Elég egy banális hiba, hogy ismét felcsapjanak a pusztító lángok – tudta meg a Blikk.

Információink szerint a BKV-nál munkacsoportot hoztak létre, hogy az összes kocsiban elhárítsák valahogyan a veszélyhelyzetet. Nem ez az első ilyen eset, évekkel ezelőtt az áramütés-veszélyes trolikat kellett átalakítani, majd a kigyulladó buszokat szabták át.

Budapest-Dubaj - Külföldön keresi a gyógyírt a pénztelenségre, a rossz gazdálkodásra, a kigyulladó buszokra, metrókra a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, -írja a Blikk. (A cikk alatt a BKK válasza is elolvasható!)

Vitézy Dávid tavaly őszi kinevezése óta számos országot bejárt, információnk szerint az adófizetők és az Európai Unió pénzén. Több alkalommal Londonban próbálta ellesni a titkot, járt kiküldetésben a hűvös Norvégiában és a forró Dubajban is. A BKK kipipált úti céljai között van még Brüsszel és Sevilla is.

A BKK sajtóirodája kérdésünkre azt közölte, eddig 600 ezer forintba kerültek ezek az utak. Azt nem sikerült megtudnunk, hogy főváros és cégei is finanszírozták-e ezeket az utazásokat, és mennyivel, mert ennyi útra szállással, étkezéssel 600 ezer forint túl kevésnek tűnhet.

>> a poszt folytatódik

Vasárnap lép életbe a fővárosi közösségi közlekedést meghatározó, a járatok forgalmi jellemzőit tartalmazó új paraméterkönyv, melyet idén először a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) készített elő a BKV-val közösen, közölte a BKK. A legfontosabb változás, hogy a 6-os villamosok a Nagykörúton éjjel-nappal közlekednek, felváltva a zsúfolt éjszakai buszjáratot. A legfontosabb változásokat az Index így foglalta össze:

– Szombat este már nem indul útjára a 906-os éjszakai busz, helyette egész éjjel közlekedik a 6-os villamos, és ez mostantól minden éjjel így történik. A 6-os villamosok tehát mindennap, 24 órán át közlekednek. A 6-os villamos az éjjeli órákban tizenöt percenként közlekedik. A Combino-villamosokra – az éjszakai buszokon megszokottak szerint – biztonsági őröket vezényel a BKV.

– A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret kiszolgáló 200E autóbusz üzemidejét meghosszabbítják annak érdekében, hogy a késő esti és éjjeli órákban érkező utolsó repülőgépekről is legyen tömegközlekedési kapcsolat Budapest központja felé. A 200E autóbuszok ezért meghosszabbított üzemidőben éjjel 1:16-ig indulnak a reptérről májustól, a metró üzemzárása után Kispesten csatlakozva a belváros felé közlekedő éjszakai buszokhoz.

>> a poszt folytatódik

Ma éjszaka a BKV-figyelőn megjelent egy Blikkből átvett cikk, melyben arról olvashattatok, hogy a Budapesti Közlekedési Központban jelenleg csak vezetők dolgoznak, nincs egy alkalmazott sem. A BKK Sajtókommunikációs irodája ma elküldte a BKV-figyelőnek azt a helyreigazítási kérelmet, amit a napilap főszerkesztőjének írtak, ugyanis a közlekedési központ szerint a Blikk annak ellenére közölt le valótlan információkat, hogy a BKK Sajtókommunikációs irodája napokkal a cikk megjelenése előtt , érthetően, világosan fogalmazva válaszolt az újságíró kérdésére. A helyreigazítás az előző bejegyzésben kommentálható. Ha hozzászólnál, kattints ide!

Tisztelt Főszerkesztő úr!

2011. április 12-én a Blikk napilap 6. oldalán megjelent „Beosztott nincs, csak főnökök” című cikkükben valótlanságokat állítanak a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) kapcsolatban. Önök hamisan állítják ebben a cikkben, hogy a Budapesti Közlekedési Központnál dolgozó 44 főből az 5 igazgatón kívül a többi 39 munkatárs mindegyike valamilyen vezetői munkakörben tevékenykedik.  Továbbá, Önök hamisan állítják azt hogy a BKK-nál nem létezik főosztályvezetőnél alacsonyabb beosztás és szintén valótlan az a mondat is, miszerint „Vitézy Dávid vezérigazgató alatt 38 ember dolgozik, mind vezető”.

>> a poszt folytatódik

Kétkezi dolgozókat még nem foglalkoztatnak, de már öt igazgató kap fizetést a Budapesti Közlekedési Központtól (BKK). A többi 39 munkatárs mindegyike is valamilyen vezetői munkakörben tevékenykedik – értesült a Blikk.

November közepétől március végéig, azaz 4,5  hónap alatt 77,6 millió forintot fizettek ki a munkabérükre és más személyi kiadásaikra. A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén pedig további 250 millió forintot szavaztak meg a BKK-nak. A BKK-t azért hozták létre, hogy olcsóbban és hatékonyabban szervezze meg a budapesti tömegközlekedést, mint azt a BKV tette eddig.

Megvalósíthatósági tanulmány készül az új, legkorszerűbb technikát alkalmazó elektronikus jegyrendszer bevezetésének költségéről, az elérhető megtakarításról, és a kiépítés ütemezéséről, ha a fővárosi közgyűlés jövő heti ülésén elfogadja az erről szóló javaslatot, -írja az Index.

A Budapesti Közlekedési Központ elkészítette az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről szóló alapkoncepciót. A dokumentum szerint az elektronikus viteldíjrendszernek tudnia kell használni bankkártyákat, mobiltelefonokat, vagy a később bevezetendő állampolgári azonosító kártyát. Az elképzelések szerint az utasok egy feltölthető kártyát kapnának, amelyről a leolvasó egyszerűen levonná az egységeket. A rendszer célja, hogy az utasok azonosítása gyors legyen, és a kártyát másra is lehessen használni.

Demszky Gábor illegális vadsztrájknak nevezte a BKV buszgarázsaiban az elmúlt napokban történteket. Kocsis István, a BKV vezérigazgatója feljelentést tett rongálás és a közlekedés veszélyeztetése miatt, valamint kijelentette, hogy a BKV nem oázis. Mi pedig utánanéztünk valóban rossz-e a BKV buszok állapota.

"Micsoda kérdés? Persze, hogy az"- vághatja rá a kedves olvasó. Úgy tűnik ezt a tényt azonban néhányan hajlamosak nagyon figyelmen kívül hagyni. De mi történik valójában? A BKV és az érintett  szakszervezetek nem tudtak megállapodni egy új kollekítv szerződésben, ami azt jelenti, hogy január első munkanapjain már a munka törvénykönyve szerint dolgoznak a BKV-sok. Ez viszont lényegébe szigorúbb, körültekintőbb eljárást követel meg a dolgozókól. A közlekedési vállalat vezetői azt szerették volna elérni, hogy csökkentsék a fizetés melletti juttatásokat, ezt azonban elfogadhatatlan a szakszervezetek számára, és már korábban jelezték, a kollektív szerződés hiányában borulhat a menetrend. Ez bekövetkezett, ám felmerül a kérdés, valóban ennyire lesújtó-e a buszok állapota, vagy csak szőrszálhasogatásról van szó.

>> a poszt folytatódik

Ezzel a folyamatosan frissülő bejegyzéssel szeretnénk segíteni nektek, hogy tisztán lássátok, mi is folyik épp a BKV-nál. Itt minden olyan sztrájkkal kapcsolatos BKV-s hírt megtalálsz ezentúl, amely a vezető hírportálokon megjelent, de saját bejegyzéseinkkel is találkozhattok. A hírek időrendi sorrendben jelennek meg (alul a régi, felül az új). Kérjük, hogy a témával kapcsolatos hozzászólásaitokat ezentúl ehhez a poszthot írjátok!

Ha a sztrájkkal kapcsolatban bármilyen észrevételetek, tapasztalatok van, írjátok meg nekünk a bkvfigyelo@gmail.com címre. Képet, videót is várunk!

Index: Egyre valószínűbb a BKV-sztrájk

Nem született megállapodás vasárnap sem a BKV menedzsmentje és a szakszervezetek között a kollektív szerződésről (ksz), az érdekképviseletek felgyorsították a keddre hirdetett sztrájk előkészületeit - közölte Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője a tárgyalások után.

A vasárnapi egyeztetésen mind a BKV vezetősége, mind az érdekképviseletek több kompromisszumos ajánlatot is tettek, végül mégsem sikerült megállapodniuk. Nemes Gábor szerint a BKV, ha akarta volna, már el tudta volna kerülni a sztrájkot, így viszont a tárgyalásokat hétfőn reggel folytatják, a ksz-ről is, és a sztrájk idején nyújtandó elégséges szolgáltatásról is.

>> a poszt folytatódik

...vidéken, ahol úgy néz ki van ami még jól működik, és amit fejlesztenek. A Kőrös Volán stabil évet zárt, a takarékos gazdálkodás ellenére összességében kismértékű, kezelhető nagyságrendű működési veszteséggel zárják várhatóan az évet, jövőre pedig bevezetik az időalapú jegyet is:

Kedves BKV-figyelő!

Mivel elég sokszor hallok arról, hogy Budapesten be kellene vezetni az időalapú jegyet, ezért most leírom, hogy mit találtam a neten. Nem tudom, hogy vidéken már mennyi városban van bevezetve az időalapú jegy, de most olvastam, hogy Békéscsabán - Békés megye székhelyén - januártól bevezetik: A cikk fontosabb részei:

>> a poszt folytatódik

Az Index birtokába került annak a 13 cégnek a listája, amelyet a napokban egy feljelentés kíséretében a BKV elküldött a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, mert bűncselekmény gyanúja merült fel a szerződéseikkel kapcsolatban. A 13 cég között van a Gyárfás Tamás nevével fémjelzett St. Plus Kft., valamint Török Gábor politológus cége, a Vision Consulting is.

A BKV Zrt. Belső Kontroll Igazgatósága vizsgálatot folytatott az elmúlt hetekben, amelynek alapján 13 cég szerződésével kapcsolatban merült fel gyanú a Btk. több paragrafusába ütköző bűncselekmények megvalósulása miatt. A cégeket Kocsis István vezérigazgató feljelentette a BRFK-n, és átküldte a szerződésekhez tartozó vizsgálati anyagot is a rendőrségre.

>> a poszt folytatódik

BKV-s igazgató előzetesben (Grafika: Poligraf)

Országos körözést adott ki a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) a BKV Zrt. informatikai igazgatója ellen - írta szerdai számában a Népszabadság és a Magyar Nemzet, de az információt sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a lapoknak a rendőri szerv szóvivője.

A Fővárosi Közgyűlés BKV-t ellenőrző bizottságának ülésén kedden elhangzott: a rendőrség kereste a BKV informatikai igazgatóját, aki azonban nem jelent meg, mert Ausztriában síelt és beteget jelentett.

A bizottság tagjainak erre vonatkozó kérdéseire Székelyné Pásztor Erzsébet, a cég kommunikációs igazgatója azt válaszolta: beszélt az informatikai igazgatóval, aki úgy tájékoztatta, hogy valószínűleg az előzőleg megkapott "H1N1-oltástól lett rosszul".

>> a poszt folytatódik

A rendőrség hivatalosan is megerősítette, hogy házkutatást tartottak a BKV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. központjában, és a két cég jogi igazgatójának lakásán is. Őket őrizetbe is vették, kezdeményezik az előzetes letartóztatásukat. Volt három társuk is, de részleteket csak vasárnap árul el a rendőrség.

A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) megerősíti azokat a korábbi sajtóértesüléseket, melyek szerint nyomozást folytat a Budapest Airport Zrt. jogi igazgatója és a BKV Zrt. jogi igazgatója és társaik – összesen öt fő ellen - vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Az RRI nyomozói a tegnap este folyamán őrizetbe vették a Ba Zrt és a BKV jogi igazgatóját. A rendőrség kezdeményezi az őrizetbe vett személyek előzetes letartóztatását - áll abban a közleményben, amelyet szombat délután adott ki a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság.

>> a poszt folytatódik

A Vasárnapi Blikk információi szerint hiába indult el a munkaügyi perek sokasága a BKV-nál, több egykori BKV-vezető megtarthatja a felvett végkielégítését. A cég ugyanis csak 100 millió forint körüli összeget követel vissza egykori munkatársaitól - írja a lap.

Kocsis István vezérigazgató korábban azt mondta, hogy 822 millió forintos veszteséget okoztak a cégnek a trükkös kifizetések, és 48 kifizetés volt előnytelen a BKV-nak. Ennek ellenére csak 31 esetben indult eljárás - szembesít a lap.

A BKV sajtóosztálya az eltérést azzal indokolta, hogy az esetek közül néhány már elévült, másoknál pedig a cég jogászai a megállapítások jogszerűségét nem tudták alátámasztani, tehát ezek megtámadása nem állna meg a bíróságon - magyarázta a helyzetet a sajtóosztály a lapnak.

(Hírszerző)

Jelentősen átalakítaná Kocsis István vezérigazgató a BKV szervezetét és működését, de a társaság tagadja, hogy egy újonnan létrehozandó stratégiai posztra visszatérne a céghez a Kocsis bizalmasának számító Molnár László. Őt áprilisban menesztették főtanácsadói posztjáról, de úgy tudjuk, felmerült a neve, mint a több fontos területet felügyelő, újonnan létrehozandó törzskari igazgatóság lehetséges vezetője.

Nőhet jövőre a BKV vezetői apparátusa: a Kocsis István vezérigazgató által elképzelt – lapunk birtokába került – új szervezeti és működési struktúra szerint a jelenlegi három vezérigazgató-helyettes helyett négy lenne, illetve eggyel nőne az igazgatók száma is, miután létrehoznák a külön biztonsági igazgatóságot. Újdonság, hogy a vezérigazgató közvetlen felügyelete alatt álló szervezeti egységek száma ugyan csökken – így kevesebb középvezetővel kell Kocsisnak egyeztetni és napi kapcsolatot tartani –, viszont a továbbra is a közvetlen irányítása alá tartozó gazdasági, műszaki és közlekedési igazgatóság mellett létrehoznák az ugyancsak egy vezérigazgató-helyettes által irányított törzskari igazgatóságot.

>> a poszt folytatódik

A BKV vezérigazgatója rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Fővinform tevékenysége kapcsán, vagyon elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt, tudatta az Indexszel a közlekedési cég.

Úgy tudjuk, hogy a feljelentést egy vizsgálat előzte meg, amely során kiderült, hogy a BKV közlekedési igazgatóságához tartozó Fővinform munkatársai munkaidőben, a BKV eszközeivel szolgáltattak információt különböző médiumoknak úgy, hogy saját maguk adtak számlát róla.

>> a poszt folytatódik

Nyolcvan, a Moszkva téri megállóban és részben a metróalagútban rekedt utast kellett kimenteniük a fővárosi tűzoltóknak a péntek hajnali gyakorlat során. Bár a gyakorlatot sikeresnek minősítették, nehézségek is adódtak. A mozgássérült utasokat például csak az alagúton át tudták kimenteni, a gyakorlat végére pedig szinte az összes oxigénpalack kimerült.

Tűzoltási és életmentési gyakorlatot tartottak péntekre virradó éjszaka a Moszkva téri metrómegállóban a tűzoltók. A képzelt katasztrófa forgatókönyve szerint tűz ütött ki a metróban, az állomáson nyolcvan utas, köztük mozgássérültek rekedtek. Ez utóbbi érdekes képzelt szcenárió, hiszen a Moszkva tér, illetve a következő megálló, a Déli pályaudvar sincs akadálymentesítve, azaz mozgássérültek amúgy korlátozottan tudják csak használni, ha egyáltalán.

>> a poszt folytatódik

Majdnem 20 milliárd forinttal drágult újra a metró összköltsége a most elkészült negyedéves metrójelentés szerint. Az okok: kisebb uniós támogatás, áfaemelés, árfolyamváltozás.

Az Index birtokába került legújabb metrójelentés szerint a projekt várható összköltségét 2009 augusztusában vizsgálták felül. A számítások során figyelembe vett tényezők hatására az I-II. szakasz együttes projektköltsége 516 753,6 millió forintról 533 222,1 millió forintra emelkedett.

Az összköltségen belül az I. szakasz tervezett projektköltsége a korábbi 353 766,3 millió forintról 366 096 millió forintra növekedett. 2009. májusban ugyanis a Kohéziós Alaphoz beadott kérelemben az elszámolható költség összegét lecsökkentették, mivel az uniós bizottság 11 szerződést nem elszámolhatónak minősített.

>> a poszt folytatódik

Emléktáblát avattak elhunyt kollégájuk tiszteletére a Milleneumi Földalatti Vasút dolgozói és a Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének tagjai 2009. október 19-én a BKV Zrt. Mexikói úti járműtelepén.  A táblával munkatársai és barátai Pál Sándornak állítottak méltó emléket, így köszönve el Sanyi bácsitól, aki 54 éven keresztül dolgozott a társaságnál.

A Millenniumi Földalatti Vasút történetében egy korszak ért véget 2009 augusztusában, amikor Pál Sándor, nyugdíjas térfelvigyázó, mindenki „Sanyi bácsija” 75 éves korában elhunyt.

>> a poszt folytatódik

BUDAPEST - Meghazudtolja korát a legtöbb kilométert futott busz, ami nem kevesebb mint huszonegy éve zötykölődik az utakon. A külseje alapján inkább egy modern járgányra hasonlít, semmint egy olyan járműre, amelyikbe már egymillió-kilencszázezer kilométert pakoltak a sofőrök. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy akár 47,5-szer megkerülhette volna a földet, jelenleg azonban 277-es számmal a budapesti Örs vezér tér és a Bosnyák tér között közlekedik.
 

Az Ikarus 1988-ban futott ki a gyárból

„A legelső szériából néhány busz még becenevet is kapott, ezek általában női nevek voltak, mint a Katalin vagy az Erzsébet. Ez a busz nincs elkeresztelve, csupán a rendszáma alapján szoktuk beazonosítani" - árulta el Kovács Gábor, a busz egyik vezetője.

>> a poszt folytatódik

BUDAPEST - Láthatják, hogyan tízszerezték meg az egyik igazgató fizetését szó szerint egyetlen tollvonással. Megszereztük Futó Sándor ügyvezető igazgató szerződését, amelyben golyóstollal egy nullát toldottak a fizetéséhez, így lett 30 ezer forintból 300 ezer forint. Még csak aláírással sem igazolták a javítást.

Futó Sándor másfél évvel később koordinációs főtanácsosként folytatta pályafutását az Akácfa utcában, immár 890 ezer forintért, 150 százalékos garantált prémiummal, ebbe a szerződésébe már nem irkált bele senki golyóstollal. Többek között ezt a két szerződést is vizsgálja a rendőrség a BKV új vezérigazgatójának feljelentése nyomán.

Megtízszerezve Golyóstollal egy nullát írtak Futó Sándor szerződésébe,
így lett 300 000-es bére

>> a poszt folytatódik

Milliós értékben osztogathatnak a BKV vezetői szabadjegyeket, avagy ajándék éves bérleteket. A botrányos premizálási gyakorlat és a gigantikus végkielégítések, no meg a milliókba kerülő, használhatatlan tanulmányok mellett ez az évi 3 millió forint nevetséges összeg, de a cég vezetése ígéri: a jövőben erre is jobban oda fognak figyelni.

Az MNO az egyik kereskedelmi televízió híradása nyomán tette fel még augusztus elején a kérdéseit a szabadjegyekről a BKV kommunikációs osztályának. (A televízió a műfajban hosszúnak mondható híradós anyagot készített augusztus elején arról, hogy visszajuttatta a közlekedési vállalatnak az egyik munkatársa által 2009 elejétől használt ajándék éves bérletet.) Kérdéseinkre – vélhetően a kommunikációs osztályon történt átszervezések miatt – szeptember 30-án kaptunk választ, az ennek nyomán felmerülő újabb kérdések megválaszolása pedig még várat magára.

>> a poszt folytatódik

Felvetik a hűtlen kezelés gyanúját a BKV-nál kötött botrányos szerződések és megbízások - a BKV nem nyilvános belső jelentése szerint.

A Hírszerző birtokába jutott dokumentumból kiderül: több távozó vezető is 20-30 millió forint körüli lelépési pénzt kapott az utóbbi években, de volt, aki 70 vagy 83 millió forintot tehetett zsebre. A közlekedési vállalat belső vizsgálata megállapította: Regőczi Miklós kommunikációs igazgató úgy kapott csaknem 35 millió forintot, hogy szerződését Antal Attila akkori vezérigazgató távozása előtt nem sokkal módosította. A BKV tanácsosával havi 30 ezer forintos juttatással kötött megállapodást a vezérigazgató, ám a dokumentumban szereplő összeget időközben valaki kiegészítette egy tollal beírt nullával - 300 ezer forintra.

Azt nem tudni, hogy ki, mikor és kinek az utasítására javított bele a szerződésbe. A jelentés azt is megállapítja, hogy a fénymásolók állapotának felmérésére szerződött cég 19 millió forintért mindössze 12 soros dokumentumot nyújtott be.

(hírTV)

Új magyar fejlesztésű autóbuszt mutattak be pénteken Budapesten; a Credo Citadell elnevezésű típusát először Győrben, majd Budapesten tesztelik.

Az alacsonypadlós, BKV-kékre festett autóbuszt a gyártó Kravtex cégcsoport elsősorban Budapesten szeretné értékesíteni, bár tudják, a budapesti közlekedési vállalatnak nincsen a vásárláshoz saját erőforrása - mondta a Citadellán tartott buszbemutató sajtótájékoztatón Krankovics István, a Kravtex Kft. ügyvezető igazgatója.

Credo Citadell (Fotó: Nagy Attila, Index)  

>> a poszt folytatódik

A Blikk úgy tudja, hogy a BKV vezérigazgatója a közlekedési vállalaton kívül több más társaságnál, intézménynél is felelős pozíciót tölt be. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának például alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottságnak tagja, az OTP-nél és a Paksi Atomerőmű Zrt.-nél pedig igazgatósági tag.

Kocsis egyébként a csődben lévő BKV-nál összesen 3 millió 400 ezer forintot kap havonta. Ebből 1,5 millió forint az alapfizetése, és ehhez kap még 150 százalék prémiumot.

Szűkítenék a mozgásterét

A szocialisták egyébként jelentősen szűkítenék a BKV-vezér mozgásterét, helyette szélesebb jogkörrel ruháznák fel az októberi közgyűlésen megújítandó igazgatótanács és felügyelőbizottság tagjait. A javaslat téma lesz a hétfői fővárosi koalíciós egyeztetésen.

(hírTV)

Egyre többeket tölt el rémülettel a közbiztonság mind jobban tapasztalható hiánya. Különösen megdöbbentő az olyan eset, amely teljesen értelmetlennek tűnik. A 166-os buszjáraton nem először fordul elő, hogy egy ámokfutó ötletszerűen leüt egy utast, majd, mint aki jól végezte dolgát, távozik. A rendőrség egyelőre tehetetlen.

Szeptember elején egy 14 hónapos kisfiával utazó nőt ért támadás, aki miután hiába fordult esetével a rendőrséghez, Dámsa József képviselőt kereste meg az ügyben.

– Szeptember 2-án reggel 8.0 és 8.0 között a 166-os jelű buszon – miután az Ady Endre megállónál felszálltam 14 hónapos kisfiammal – egy ismeretlen, erős testalkatú férfi minden előzmény nélkül, teljes erőből fejbe vágott. A férfi a mögöttem lévő ülésen ült. Nagydarab, kicsit elhízott, bandzsa. Kisebb agyrázkódást kaptam, ami 8 napon belüli sérülésnek minősül. A buszon többen tanúi voltak az eseménynek. Sajnos, mivel egy rövid időre elvesztettem az eszméletemet, abban a pillanatban nem voltam abban az állapotban, hogy helyesen reagáljak. Kiabáltam, ám ezt a sofőr nem hallotta. Pedig be kellett volna záratni a busz ajtaját. Így az illető leszállt az alacskai megálló előtt.

>> a poszt folytatódik

Munkajogászok, büntetőjogászok és ügyvédek szerint nem tarthatják meg a vagyont az egykori BKV-igazgatók, ha bebizonyosodik, hogy a kifizetések jó erkölcsbe ütköznek. Ha valakiről kiderül, hogy hűtlen kezelést követett el, az akár több évre börtönbe kerülhet. Az igazgatók azért kaphattak 50-80 milliós végkielégítéseket, mert korábban nagy prémiumokat vehettek fel.

A cég sajtóirodájának tájékoztatása szerint automatikusan osztogatták a prémiumokat. Az egyik vezérigazgató-helyettes például havi 660 ezer forintos fizetésének több mint százszorosát, 82 millió forintot kapott így, majd amikor nem sokkal később nyugdíjazták, még mintegy 70 milliós végkielégítést utaltak neki. Az igazgatók és a vezérigazgató tudhatott a tervezett kirúgásokról, hiszen Antal Attila, a 2007-ben a BKV-hoz került új vezérigazgató egyik feladata az volt, hogy csökkentse a létszámot.

>> a poszt folytatódik

Többen kaptak 100 millió forintnál nagyobb összeget a BKV vezetői közül - derül ki a Blikk birtokába került dokumentumokból. Dányi József gazdasági vezérigazgató-helyettes a rekorder, túlszárnyalva a 100 millió forintos Szalainé Szilágyi Eleonórát. Dányinak úgy sikerült leakasztania 150 millió forintot a BKV-tól, hogy rendes havi fizetése „csak" bruttó 660 ezer forint volt. Ennek ellenére a cégtől való távozása előtt 82 milliós prémiummal honorálták munkáját, majd nyugdíjazásakor még 67 milliós végkielégítésnek is örvendezhetett.

A legtöbb pénzt felmarkolók dobogóján ezüstérmesként végzett Szalainé Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgató. Mint megírtuk, először róla derült ki, hogy elképesztő pénzeket kapott a BKV-tól. Ő 42 milliós prémiuma mellé vett fel 86 milliót, így összesen 128 millióval lett gazdagabb. Tölgyesi Vilmos műszaki igazgató a bronzérmes a jól kereső BKV-s igazgatók közül, 40,5 milliós prémiuma mellé kapott 83,7 millió végkielégítést, így ő 124 milliót zsákmányolt. Mindhárman 1972-ben kezdtek dolgozni a BKV-nál.

>> a poszt folytatódik

Aba Botond, Antal Attila és Kocsis István vezérigazgató idején összességében százával dolgoztak ki tanulmányokat, végeztek vizsgálatokat közpénzből a BKV-nál. A Magyar Nemzethez eljutott legfrissebb összesítés szerint a ma már csőd szélén álló közlekedési társaságnál nem sajnálták az összességében milliárdnyi közpénzt az újságokban róluk megjelent negatív hírek összegyűjtésére, a tavaly megbukott járatritkítási terv népszerűsítésére, különféle vagyonvédelmi vizsgálatokra, akárcsak a már ismertté vált tanácsadói szerződésekre.

A fővárosban az utóbbi idők legnagyobb politikai botrányában a várost vezető MSZP–SZDSZ-es koalíció vitái után ugyan rendteremtést ígér, a következő választások esélyese, a Fidesz szerint csak a nyomozó hatóságok deríthetik ki, mi történt a BKV-nál az elmúlt években.

>> a poszt folytatódik

Megverték a BKV munkába igyekvő villamosvezetőjét, aki a villamost vezető kolleganője segítségére sietett a 49-es villamos Etele téri végállomásán. A garázdaság miatt előállított 40 év körüli férfi először csak azt nehezményezte, hogy a villamos 30 méterrel a végállomás előtt állt meg, majd a botrányos százmilliós végkielégítések is szóba kerültek. A szakszervezet szerint az eset rámutat: egyre gyakrabban éri atrocitás az utasokkal közvetlen kapcsolatban dolgozó BKV-sokat a vezetőség botrányai miatt.

A BRFK sajtóosztályán az Indexnek megerősítették, hogy az Etele téren 14 óra 40 körül egy 40 év körüli férfi nehezményezte, hogy a villamos 30 méterrel a végállomás előtt állt meg (valószínűleg forgalmi okokból).

Két másik utas - egyikük épp egy, a munkába tartó villamosvezető -, rászólt a férfira. Fültanúk szerint az összeszólalkozásban elhangzott a volt humánpolitikai igazgatónő százmilliós végkielégítése is, majd a férfi megütötte a BKV-alkalmazottat, akihez mentőt kellett hívni.

>> a poszt folytatódik

A főváros gazdasági bizottsága nem váltotta le a BKV vezetését, mint ahogyan hétfőn a BKV felügyelőbizottsága sem döntött személyi kérdésekről. Eközben újabb botrány robbant ki Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes szóvivője körül, akit azonnal elbocsátottak. Összegezve a fejleményeket jelenleg úgy tűnik, a Hagyó-Kocsis háborúban a főpolgármester-helyettes fogja a rövidebbet húzni.

A keddre bejelentett egyeztetések és sajtótájékoztatók közepette újabb botrány robbant ki a BKV és a fővárosi vezetés körül: az Index információi szerint mindeddig a közlekedési vállalatnál állt alkalmazásban Horváth Éva, aki egyben Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes szóvivője is.

Horváth Éva szerint a közlekedési vállalat mostani vezérigazgatójával kötött megállapodás alapján maradhatott meg eddig a BKV-nál. A szóvivő 300 ezer forintos havi fizetése mellett 10 millió forint prémiumot kapott az Index információi szerint.

>> a poszt folytatódik

Újabb 100 milliós végkielégítést fizethet a BKV; Somodi Lászlónak, a cég volt közlekedési vezérigazgató-helyettesének járhat ekkora összeg, ha a bíróság a rendkívüli felmondással elbocsátott felsővezető javára dönt. Somodi az Indexnek elmondta: elsődleges célja nem a pénz, hanem az, hogy visszahelyezzék az állásba. Erre az Index értesülése szerint Balog Zsolt vezérigazgató-helyettes távozásával lehetőség nyílt.

A BKV felügyelőbizottsága (fb) számára készült belső jelentésből kiderül, hogy Somodi László - aki 2001-től 2008 áprilisáig dolgozott a közlekedési vállalatnál - a 657 ezer forintos alapbér mellé még 300 százalékos prémiumra is jogosult volt.

>> a poszt folytatódik

A darabonként 20 millió forintért vásárolt belga buszoknak lapunk információi szerint törött az alvázuk és rohad az aljuk. A jelenlegi járműparknál is vannak hasonló hibák, amelyek a buszvezetők szerint életveszélyesek. A BKV szerint a most vásárolt buszok állapota megfelelő.

Június utolsó hetében a BKV Cinkotai autóbuszgarázsába begördült az első használt Van Hool autóbusz. A közlekedési társaság 30 használt, maximum 10 éves csuklós buszra írt ki pályázatot. A tendert a belga autóbuszgyártó, a Van Hool nyerte, amely összesen 32 darab, teljesen alacsony padlós EURO 3-as motorral felszerelt buszt szállít le idén nyáron a BKV-nak. A járművek darabjáért a cég 20 millió forintot fizet.

Vagy felújítják őket, vagy mehetnek a bontóba

Lapunkat egy autóbuszvezető arról tájékoztatta, hogy a BKV garázsába érkezett buszok között több váztörött jármű is található. (A váztörés azt jelenti, hogy a hegesztési pontoknál a varrat megreped, eltörik.) De nem csak ez az egyetlen hiba.

„A buszok alja rohad, az utasteret és az ajtókat figyelő kamerának és a hozzá tartozó tv-knek csak a nyomát találták a kollégáim. A buszok 8 évesek, most jött el az ideje a nagyfelújításnak, ami körülbelül 20 millió forintba kerülne járművenként. Ha a BKV ebben az állapotban állítja forgalomba a Van Hool buszokat, elképzelhető, hogy csak néhány hétig lesznek a pesti utakon” – véli a buszos.

Cikkem a FigyelőNeten folytatódik. Erre tovább! >>>

Alaposan megütöttek egy villamosvezetőt a 4-es vonalán: a sofőrt rendőri helyszínelés után mentő vitte kórházba. Bűne annyi volt, hogy két, az utasokkal kötözködő részegnek azt mondta, viselkedjenek rendesen.

Két részeg akadályozta az ajtók záródását a 4-es villamos reggeli járatán, majd miután felszálltak, több utasba is belekötöttek. A jármű vezetője többször is rájuk szólt, hogy viselkedjenek rendesen. Amikor a végállomáson a sofőr leszállt a villamosról, a két részeg nekiesett.

>> a poszt folytatódik

Mintegy negyvenmillió forintos végkielégítést kapott a BKV tavaly áprilisban leváltott stratégiai igazgatója, Bosnyák Gyula – értesült a Magyar Nemzet. Eközben az ugyancsak a lap által feltárt, másik botrányos BKV-s végkielégítési ügyben a Fidesz a legfőbb ügyészhez fordult.

Bár alig egy évig volt a BKV stratégiai igazgatója Bosnyák Gyula, tavaly áprilisi távozása után mégis gigantikus összeget, 39 millió forintot kapott – tudta meg a lap. Bosnyákkal eredetileg 2007-től 2011-ig szóló, határozott idejű szerződést kötött a közlekedési társaság, de kinevezése után egy évvel menesztették, mivel kudarcba fulladt a nevéhez köthető, a menetrend-módosítást tartalmazó úgynevezett paraméterkönyv elfogadtatása. Kiderült, hogy a paraméterkönyvet, amely negyven buszjárat megszüntetése révén 2,2 milliárd forintos megtakarítással kalkulált, nemcsak a társadalmi szervezetek és az érdekvédők, de a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottsága sem támogatja.

>> a poszt folytatódik

Írtam a FigyelőNetre egy cikket még a hét elején arról, hogy a BKV visszaállítaná a kalauzos rendszert, a járműveken külön ellenőrök és biztonsági őrök lennének, akik megakadályoznák a bliccelést és felügyelnék a rendet. Ilyen rendszer már működik a metrón, de ahogy tapasztalom a hatásfoka nem az igazi. Ezért arra gondoltunk, hogy ezt is belevesszük a cikkbe.

Múlthéten az egyik délelőttöt metrózásra szántam. 16 alkalommal utaztam a 2-es és a 3-as metrón, bérlettel a zsebemben. Arra voltam kíváncsi, ha 2007-ben lejárt bérletemet felmutatom a biztonsági őröknek, vagy csak elsétálok mellettük, mit lépnek. 15 alkalommal semmit sem tettek. Lobogtattam a 2007-es bérletem, feltűnően elsétáltam mellettük, de semmi. Nem tudtam magamra vonni a figyelmük. Egyedül az Astoriánál állítottak meg, de lehet, hogy ott is csak véletlenül. Elküldtem az eredményeket a BKV-nak, gondoltam reakciójukat beleteszem a cikkbe, hogy ne utólag kelljen ezzel foglalkozni. A cég az eredményekre nem reagált, helyszíni bejárásra hívtak, amit előre leegyeztettünk.

Kár volt, mert a BKV készült. Már a Délinél gyanús volt, hogy elkérték a bérletemet ellenőrzésre, mert nem szokták. A Blahán vártam a szóvivőt, addig figyeltem az őröket. Minden utasnak elvették a bérletét, a fény felé tartották, kézről-kézre járt, vajon hamis-e, majd visszaadták az utasnak. Valljuk be, ez nem mindennapi.

A humánpolitikai igazgató végkielégítési ügye a BKV könyvvizsgálójának, a Deloitte Kft.-nak is szemet szúrt.

Hiába fizettek ki – prémiumokkal együtt – mintegy százmillió forintot végkielégítésként a BKV személyzeti vezetőjének tavaly márciusban, Szalainé Szilágyi Eleonóra ma is a fővárosi közlekedési társaságnál dolgozhat havi bruttó négymilliós fizetésért – értesült a Magyar Nemzet.

>> a poszt folytatódik

Összesen 2 milliárd 10 millió forint értékben kötött szerződést a BKV Zrt. a 4-es metróépítés I. szakaszában a DBR Projekt Menedzsmentjéhez kapcsolódó tíz szakértői feladat ellátására - a nyílt közbeszerzési eljárás eredménye a Közbeszerzési Értesítő hétfői számában jelent meg. A szakértői feladatok a járműrendszer, geotechnikus, vasúti pálya, szellőzési, követeléskezelő, költségelemző, kockázatkezelő, projekt ütemező, auditor és pénzügyi szakértő területhez kapcsolódnak, Írja a Blikk.

Mint arról hétfőn beszámoltunk, a BKV cinkotai garázsában a hétvégén kettétört egy Ikarus 435-ös autóbusz, szerencsére még a forgalomba állás előtt így baleset nem történt. Egy ugyan ilyen busz néhány hónapja a forgalomban, az Astoriánál tört ketté. A BKV átvizsgálta az ilyen típusú buszait és 171 darabból 12 buszon találtak komolyabb peredéseket

Hogy én ezt a két cikket miért kevertem így egybe? Azért, mert eddig azért szidtuk a BKV-t, mert koszos, takarítatlan buszokat állít forgalomba. Takarításról már álmodni se merünk, inkább annak örülünk, ha elérjük az úti célunk, és nem szenvedünk balesetet a szétrohadt járműveken. Sajnos a város és a cégvezetés a járműkarbantartás ügyében mindaddig nem fog lépni, míg komolyabb baleset nem történik. Lehet itt pénzhiányra hivatkozni, de ti is látjátok, hogy minden másra találnak pénzt, csak arra nem, amire igazán kellene.

Kettétört egy csuklós BKV busz alváza még a hétvégén, ezért hétfőn éjszaka az összes IK-435-ös típusú buszon elvégzik a rendkívüli repedésvizsgálatot.

A hétvégén még a forgalomba állás előtt tört el az alváza az egyik járműnek a cinkotai buszgarázsban. Ezután a buszt nem engedték a forgalomba. A közlekedési vállalat szerint tavasszal az összes buszon végeztek repedésvizsgálatot és azóta is figyelik az alvázakat. A BKV-nak összesen 171 olyan busza van, mint amelynek az alváza hétvégén eltört, hétfőn éjjel ezeknek kezdik a vizsgálatát - áll a társaság közleményében.

(FH - Hírszerző)

Csaknem öt százalékkal többet kell majd fizetni Budapesten a közösségi közlekedésért a júliusi áfaemelés miatt; egy BKV-jegy 300 forint lesz, a havi bérlet pedig 9400 forint – döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés.

Az MSZP és az SZDSZ képviselőinek szavazataival, vita nélkül döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán a BKV-tarifák idei újabb, maximum 4,8 százalékos emeléséről. Az év eleji több mint 10 százalékos tarifaemelés után a BKV azért kezdeményezte az újabb díjemelést, hogy elkerülje azt a több százmillió forintos veszteséget, amit az áfa 5 százalékos emelése miatt elszenvednének júliustól.

>> a poszt folytatódik

Többszázezer forintos nyomravezetői díjat tűzött ki a BKV két, feltehetően részeg férfi fejére. Akik, miután a buszvezető felszólította őket, hogy ne vizeljenek a járművön, kilökték a sofőrt a buszból. A vezető fejjel hátra érkezett meg az aszfaltra, jelenleg kórházban ápolják.

Súlyosan bántalmaztak egy buszsofőrt az újpalotai autóbusz végállomáson, amikor kiszúrta, hogy két vélhetően ittas férfi közül az egyik az autóbuszban vizel. Amikor a sofőr felszólította a két férfit, hogy ne a járműben könnyítsenek magukon, azok a busz hátsó ajtajában álló járművezetőt egyszerűen kilökték a járműből. A sofőr fejjel hátra kizuhant a buszból.

Azután a két férfi, bárminemű segítségnyújtás nélkül, elmenekült a helyszínről. A járművezető súlyos sérüléseket szenvedett (állítólag több bordája megrepedt az ütéstől), jelenleg kórházban ápolják.

Az ügyben a rendőrség megkezdte a nyomozást, a BKV várja a szemtanúk segítségét (a közlekedési vállalat vezérigazgatója többszázezer forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel.) A BKV a legszigorúbb büntetést szorgalmazza, hiszen a támadás közfeladatot ellátó személy ellen történt. Továbbá a cég, dolgozóinak védelmében azt tervezi, hogy felgyorsítja a járműveken bevethető biztonsági elemek alkalmazását.

(Index)

A silány minőség miatt a nyári formanadrágok kiosztásának azonnali leállítását követeli a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A BKV Fürst Közlekedési Szakszervezet szerint pedig az új pulóver bő ujja beakad az irányváltóba, a világos, bugyikék zakók pedig olyan bénák, hogy nem is hordja őket szinte senki.

Levelet írt a napokban Gulyás Attila, a BKV egyik legnagyobb szakszervezeti tömörülésének, a VTDSZSZ-nek az elnöke Balogh Zsolt általános vezérigazgató-helyettesnek, amelyben követeli, hogy a BKV azonnal intézkedjen a silány minőségű nyári nadrágok kiosztásának leállításáról, és tegye meg a szükséges lépéseket a ruha gyártójánál.

>> a poszt folytatódik

A fővárosnak, az államnak és a BKV-nak is áldozatokat kell hoznia a fenntartható közösségi közlekedési rendszer kialakításáért, amelynek első lépéseként az állam és a főváros egy új, közös megrendelői szervezetet hozna létre, derült ki a fővárosi kabinet hétfői ülésén.

A főpolgármesteri kabinet tájékoztatást kapott az Európai Beruházási Bankkal (EIB) kötött hitelszerződés alapján készülő, hosszú távú közlekedési, működési és finanszírozási stratégia helyzetéről.

A Boston Consulting Group (BCG) szerint 10 év múlva, változatlan teljesítményszint mellett a BKV éves üzemi költségei 25 milliárd forinttal lesznek nagyobbak. Ezt nem ellensúlyozná az évi 5,5 milliárd forintra becsült reálköltség-csökkentés, ami három hatékonyságjavító intézkedésből származna.

>> a poszt folytatódik

Az Index birtokába került a BKV nemrég kidolgozott pandémiás tervének tervezete.

Ha elrendelik a 6-os fokozatot, azaz a járvány hivatalosan is globális méretűvé nő, akkor a BKV esetében még további hat alfázis érvényes, aminek a legsúlyosabb változataként leállítják a teljes tömegközlekedést. A negyedik alfázisnál a BKV-dolgozóknak megszervezik a bejárást gépkocsival (esetleg biciklizhetnek vagy gyalogolhatnak még). Védőoltást először a vezérigazgató, utoljára a vulkanizáló kap a cégnél.

Elkészült a BKV pandémiás tervének tervezete, amit az járvány hazai terjedésekor léptetnének életbe. A tervezetet egyelőre különböző szinteken véleményezik a cégnél. A Nemzeti Influenza Pandémiás Tervre épülő speciális terv a járvány terjedésének 3., 4., 5., és 6. fázisára fogalmaz meg utasításokat (jelenleg az 5. fokozat van érvényben, a WHO még nem rendelte el a 6. fokozatot).

>> a poszt folytatódik

Megegyezett a színfalak mögött a metróalagutat építő Bamco és a BKV, így már a jövő héten folytatódhat a munka - értesült a Népszabadság. A lap úgy tudja, hogy a BKV metróprojekt igazgatósága végül nem engedett a Bamco 35 milliárd forintos követelésének, bár az újságnak egyelőre egyik oldalról sem nyilatkoztak hivatalosan.

Közben állítólag feszültség támadt a közlekedési vállalat és a főváros vezetői között. A lap szerint a BKV menedzsmentje hajlandó lett volna néhány milliárd forintot kifizetni az építő cégnek, erről múlt hétfőn tárgyaltak is volna, ám a tervezett egyeztetésről a Városházán nem tudtak. A fővárosban azt sem értik, hogy a tárgyalásokat miért Felsmann Balázs vezette volna. Felsmann az egykori Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban volt szakállamtitkár, és korábban az érdekeltségébe tartozó kft. a fővárosi közlekedési vállalattal tanácsadói tevékenységre, illetve tőkebevonási képességre és nemzetközi tapasztalatok elemzésére szerződött 7 millió forint értékben.

(Index/FH)

A fővárosi kabinet hétfői ülésén tárgyalt a költségvetés tervezetében szereplő 10 milliárd forintos közösségi közlekedési támogatásról, amelyet az önkormányzat a BKV-nak nyújt. Az előterjesztés az úgynevezett pénzeszközátadás-átvételi megállapodás tervezetét mutatja be és tartalmazza a támogatásból megvalósuló beruházások jegyzékét. A tervezet szerint 4,6 miliárd forintot járműfelújításra és korszerűsítésre fordít a BKV, 1 milliárdot metrószerelvények felújítására, további 2 milliárdot pedig infrastruktúra-fejlesztésre (pl. a budavári sikló rekonstrukciójára, kocsiszín-felújításra) fordítanak. Az előterjesztés szerint 500 millió forint jut mozgólépcső-felújításra, mintegy 600 millió pedig európai uniós projektek önrészére. A tervezet 1,2 milliárd forintot javasol villamos pálya-rekonstrukcióra, amelyből egyebek mellett a 17-es, 21-es, 37-es villamos pályáját újítják fel idén.

(Index)

Egy olvasónk hívta fel a figyelmet a frissen, 2-3 hete felújított villamossínekre az Erzsébet királyné útján. A sínek még a laikusoknak is feltűnő módon girbe-gurbák, a villamos ha lehet, még lassabban jár, mint a felújítás előtt. Megkérdeztük a BKV-t, ahol elmondták, hogy a síneknek csak két hibájuk van: görbülnek függőlegesen és görbülnek vízszintesen. A felújítást egy olyan cég végezte, amelynek szakreferenciája nincs, vágányt is csak épp hogy valamivel többet fektetett eddig, mint amennyi a közbeszerzési kiírásban kötelezőnek meg volt adva.

A BKV szeptemberben írt ki pályázatot 3 villamosvonal úgynevezett nagypaneles szakaszának felújítására a 12-14-es, a 30-as és a 69-es villamos vonalán. A pályázaton két meghívott cég indult: a Vasútépítő Kft és a VÉP Kft., az utóbbi lett a nyertes, mindhárom szakaszra, összesen 130 millió forintért.

>> a poszt folytatódik

A szerződésbontás előtti utolsó szakaszába érkezett a metróvita az alagútfúró Bamco és a BKV között: a kivitelező cég keddi levelében hivatalosan is felfüggesztette a munkát. Bejelentették, hogy nem mennek tovább a fúrópajzzsal, mert azt olcsóbb és könnyebb a jelenlegi helyéről, a Gellért téri állomásról kiemelni, mint a Duna alól, tudta meg az Index.

Keddi levelében a 4-es metró alagútját fúró Bamco konzorcium értesítette a BKV-t, hogy hivatalosan is felfüggeszti az építkezést, mert nem látja biztosítottnak, hogy a megrendelő ki tudja fizetni őt. Ezt arra alapozza, hogy a fővárosi önkormányzatnak nincs még mindig elfogadott költségvetése és az ország hitelminősítése is romlott.

Az Index úgy tudja, hogy ez meglepetésként érte a BKV-t, a legutóbbi pénteki tárgyaláson ugyanis még azt mondták a kivitelező képviselői, hogy folytatják a tárgyalást és a munkát.

A Bamco fedezetigazolást akar, de túl korán

A munka felfüggesztése a szerződésben foglalt szerződésbontási folyamat utolsó állomása, ezt a szerződés szerint be kell jelentenie annak a félnek, aki szakítani akar. A Bamco most arra hivatkozik, hogy a múlt héten fedezetigazolást kértek a BKV-tól, hogy van-e pénz a finanszírozásra, ám azt nem kapták meg.

>> a poszt folytatódik

Előreláthatólag 2012-ben indulhat a 4-es metró próbaüzeme, mondta Klados Gusztáv, a DBR Metró Projekt Igazgatóság projektigazgatója a Fővám téri állomás bejárásán csütörtökön Budapesten. Legutóbb még 2011 vége volt az átadási határidő.

Várhatóan 2011 végére megépítik az alagutakat és minden olyan műszaki berendezést, ami ahhoz kell, hogy a rendszer üzemeljen - közölte.

Hozzáfűzte, hogy az automatizált 4-es metró próbaüzemére a tervekben csak 3 hónapot hagytak, ami kevés, mivel a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a próbaüzem 6 hónapig is eltarthat. A metró csak a sikeres tesztek után szállíthat utasokat.

Az elsődleges szempont az utasok biztonsága, ezért addig nem fog elindulni a 4-es metró, amíg nem győződnek meg arról, hogy a rendszer teljesen biztonságos - mondta.

>> a poszt folytatódik

Elbocsátotta két kiemelt főtanácsadóját Kocsis István, a BKV vezérigazgatója - írta az Index szerda délután. A portál információi szerint Molnár László műszaki-gazdasági főtanácsadónak és Futó Sándor elnöki főtanácsadónak kell távoznia a cégtől.

Az Index szerint mindkét főtanácsadó alapbére havi bruttó 1 millió 424 ezer forint. Felmondás esetén a munkavállalót 12 havi átlagkereset illeti meg, amely meghaladhatja a 40 millió forintot is.

"A BKV vezérigazgatója tavaly szeptemberi hivatalba lépése óta következetesen csökkentette a vállalatnál a tanácsadási költségeket. Ennek keretében most megkezdte a szervezeti egységekhez (igazgatóságokhoz, főosztályokhoz) nem tartozó, közvetlen vezetői tanácsadói munkaszerződések számának csökkentését" - reagált a BKV sajtóosztálya.

"E terv részeként a vezérigazgató úr megköszönte Molnár László főtanácsadónak és Futó Sándor koordinációs főtanácsosnak az eddigi munkájukat, együttműködésüket, és jelezte, hogy a jövőben nem tart igényt a tevékenységükre" - olvasható lapunkhoz eljuttatott közleményükben.

A vezérigazgató úgy döntött, hogy a BKV nem fizet végkielégítést, és a tanácsadói szerződések megszüntetése tovább folytatódik. Kocsis István elmondta, hogy "a több mint egymilliárdos tanácsadói szerződéseket máris nagyságrendekkel csökkentette hivatalba lépése óta, és - amint ez a sajtóban is megjelent -, a most említett tanácsadók távozása is lényegesen mérsékli ezt a költséget".

(Hírszerző - MTI)

Végre megtudhatjuk, miért kellett a BKV-nak cipőipari tanácsadásra elköltenie 700 ezer forintot, írja az Utazó kiskövet blog. A cég ugyanis kiírt egy közbeszerzési pályázatot munkacipő szállítására. Két év alatt összesen 7518 párat kell szállítania a nyertesnek, fele-fele arányban téli és nyári darabokat.

A cipőket majd azok az alkalmazottak viselhetik, akik az utcán, forgalomban dolgoznak. A tender érdekessége, hogy nem konkrét cipőt kell szállítani, hanem utalványos rendszerben kell a dolgozókat kiszolgálni - érdemben tehát a cipőkereskedők tudnak ajánlatot tenni. A pályázat értékelésekor 70 százalékban számít az ajánlati ár, 15 százalékot számít a bolt megközelíthetősége, és másik 15 százalékot ér a bolt(ok) nyitvatartási ideje.

>> a poszt folytatódik

Megjött a melegebb tavaszi idő, egymás után türemkednek ki a villamossínek Budapesten. Szerdán Angyalföldön a 14-es vonalán szünetelt emiatt a villamosforgalom, csütörtökön pedig az Árpád híd hídfőjénél az 1-es villamos vezetője nézegette tanácstalanul a sínpúpot. Pedig a napi átlaghőmérséklet még csak 13 Celsius fok.

A képsorozatot egy olvasónk küldte be az alábbi levél kíséretében:

>> a poszt folytatódik

Munkavállalói szerződése szerint a fővárosi önkormányzat cégeinek egyik legjobban fizetett alkalmazottja Molnár László, a BKV műszaki-gazdasági főtanácsadója, tudta meg az Index. Molnár az energiaiparból érkezett a BKV-hoz 2008. szeptember 1-jén, Kocsis István vezérigazgatói kinevezésekor. Mostanában legtöbbször az MVM Zrt. korábbi zavaros ügyeivel kapcsolatban cikkezik róla a sajtó.

Az Index információi szerint Kocsis István BKV vezérigazgató havi bruttó másfél millió forintos, évi 150 százalékos prémiummal járó fizetésétől csak hajszállal marad el Molnár László műszaki-gazdasági főtanácsadó fizetése. Molnár munkavállalói szerződése 2009. január 1-től 2013 augusztus 31-ig szól, pontosan addig, amíg Kocsis István szerződése.

A szerződés szerint a főtanácsadó alapbére havi bruttó egymillió 424 000 forint, plusz évente legalább az éves személyi alapbérének 150 százalékára jogosult. Felmondás esetén a munkavállalót 12 havi átlagkereset illeti, ami ezek szerint meghaladhatja a 40 millió forintot is. Emellett juttatásként korlátlan mobiltelefon-használat, ingyenes utazás jár a BKV járatain (a családtagoknak is).

>> a poszt folytatódik

Hiába kérte ki Vitézy Dávid, a BKV felügyelő bizottságának a tagja múlt héten a BKV vezetésétől az offshore cégektől megrendelt tanulmányokat és teljesítési igazolásokat, a társaság nem adta ki neki. Ezért Vitézy kezdeményezte a felügyelőbizottság soron kívüli ülését.

Vitézy Dávid az Indexnek elmondta, hogy múlt hét pénteken kérte ki az offshore szerződéseket, mert sok híresztelést hallott a BKV és a városháza folyosóin, és részben az MTI-ben arra vonatkozóan, hogy a tanulmányokat illetve a teljesítési igazolásokat a BKV dolgozói utólag rakták össze.

>> a poszt folytatódik

Támogatta hétfői ülésén a főpolgármesteri kabinet, hogy módosítsák a gödöllői HÉV tarifahatárát.

Jelenleg Ilonatelep megállóhelyig lehet budapesti jeggyel és bérlettel utazni, a változtatás után a Kistarcsai kórház is elérhető lenne olcsóbb tarifával - adta hírül Nyáry Krisztián, a városháza kommunikációs igazgatója. A kabinet azért javasolja a közgyűlésnek a BKV viteldíjairól szóló rendelet módosítását, mert sok XVI. kerületi lakos jár a kistarcsai kórházba.

A Margit híd felújításának egyik feltétele, hogy a II. kerületi önkormányzat módosítsa a hídfő környékére vonatkozó szabályozási tervet. A híd felújítása során ugyanis a budai le- és felhajtósáv kiszélesítését tervezik, amely érinti a híd melletti parkokat és a rakpart érintett szakaszát. A tervek tartalmazzák a Bécsi úti villamos továbbvezetését is a Bem tér felé. A főpolgármesteri kabinet azt javasolja, hogy egyetértési jogával élve a Fővárosi Közgyűlés támogassa a módosított kerületi jogszabályt.

>> a poszt folytatódik

Megállapodott a BKV menedzsmentjével a sztrájkot hirdető tizenegy szakszervezet a 2009-es bérfejlesztésről hétfőn.

A Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének alelnöke elmondta, a sztrájkbizottság elfogadta a cégvezetés által kínált 5 százalékos bérfejlesztést és megállapodtak abban, hogy az év végi juttatásokat 45 ezer forintra emelik.

>> a poszt folytatódik

Az alsó lépcsőn utaztak, de ott tilos állni, ezért a rendőrség szabálysértési eljárást indított. A közlekedési társaság szerint a járműnek nincs baja.

Emlékezetkiesése van annak a 17 éves fiúnak, aki a barátnőjével együtt kizuhant egy villamosból hétfőn Szegeden, írja a delmagyar.hu. A baleset miatt egy órára leállt a forgalom a 4-es vonalon.

Kiss Dániel azt mondja, nem rugdosták az ajtót. Mivel a villamoson rengetegen utaztak, az alsó lépcsőre álltak fel, és csak az ajtónyitó szerkezetben tudtak megkapaszkodni. Az Anna-kút utáni kanyarban kilengett a jármű, aztán már csak a nyitott ajtó képére emlékszik.

A rendőrség szóvivője közölte, a fiú ellen szabálysértési eljárás indul, mert tiltott helyen utaztak.

A közlekedési társaság vezetője elmondta: a jármű átvizsgálásakor szakembereik semmilyen műszaki hibát nem találtak.

(Index)

Az Örs vezér téri végállomáson gyulladt ki a 67-es motortere. Nem sérült meg senki.

Tűz ütött ki egy BKV-buszon az Örs vezér terén, személyi sérülés nem történt, de a járművet garázsba kellett vontatni .

A X. kerületi végállomás területén kedden délután, négy óra körül csaptak fel a lángok egy 67-es járatszámú autóbusz motorterében. A tűzoltók hamar úrrá lettek a lángokon.

Az IK 412-es típusú, alacsonypadlós járművet azonban garázsba kellett vontatni.

(HavariaPress/Hírszerző)

Rossz számítások alapján állapították meg a BKV új paraméterkönyvének gazdasági hatásait, így a tervezett egymilliárdos spórolás helyett több mint negyedmilliárdos többletköltséget okozott a módosítás. A tervezés során nagyvonalúan bántak a naptárral, a lezárások okozta pótlásokkal, de úgy tűnik, hogy még a járművek fogyasztása is meglepte a BKV-t.

Az eredetileg tervezett 946 millió forintos megtakarítás helyett 254 milliós többletköltséget okozott a BKV új paraméterkönyve 2008-ban - derült ki a cég csütörtöki felügyelőbizottsági ülésén.

A gazdaságossági számítások során például egy olyan korábbi évet vettek alapul, amikor az ünnepnapok többsége hétköznapra esett, így jóval kevesebb munkanap volt, mint 2008-ban. (Mint ismert, munkanapokon a BKV jóval nagyobb teljesítménnyel dolgozik, mint a munkaszüneti napokon, s ennek jelentős költségei vannak.)

>> a poszt folytatódik

Európai uniós forrásból újulhat meg az elkövetkező években Buda villamosközlekedése. A több milliárdos beruházás első ütemének csaknem 5,5 milliárd forintos uniós támogatásáról ma döntött a kormány. Ha a terveket Brüsszel is jóváhagyja, Óbuda és a Batthyány, illetve a Moszkva tér között 2010-re teljesen megújul a villamosközlekedés.

"A budai fonódó villamosközlekedés megteremtése"-ezt a címet viseli az a beruházási csomag, amelynek részeként néhány éven belül Óbudáról akár a lágymányosi Infoparkig a jelenleginél kevesebb átszállással, villamoson utazhatunk majd. Ennek első, csaknem 7,5 milliárd forintos költségvetésű üteme az Óbuda és Belső-Buda közötti villamos-összeköttetés fejlesztését célozza.

A közel 5,5 milliárd forintos európai uniós támogatással megvalósítandó beruházási csomag elsősorban a 17-es villamos vonalát érinti. A projekt részeként többek között biztonságos peronokat építenek a Margit-hídtól a Frankel Leó utcán és a Bécsi úton át a Vörösvári útig terjedő vonalszakaszon, a síneket pedig alkalmassá teszik a Tátra villamosok közlekedésére is.

>> a poszt folytatódik

Nem azért támadják egyes körök, mert különféle tanácsadói szerződéseket köt, hanem azért, mert megszünteti a korábbiakat, hogy megakadályozza a BKV kivéreztetését, mondta Kocsis István, a társaság vezérigazgatója sajtótájékoztatón.

Kocsis István az Index által is közölt, időközben a BKV honlapján is nyilvánossá tett tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban elmondta, hogy úgy érzi: politikai támadások alatt áll. Hozzátette, véleménye szerint azért támadják, mert csapokat igyekszik elzárni, annak érdekében, hogy a BKV kivéreztetése megszűnjön. Bemutatta, hogy a tanácsadói szerződésállomány a 2007-es 700 millióról 2008-ban 400 millióra csökkent, idén pedig 300 millió körül lesz.

Arról, hogy milyen konkrét személyekről van szó, csak annyit mondott, hogy sejthető, melyek azok a politikai körök, amelyeknek nem tetszik, amit csinál. Konkrét kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesre céloz, akivel korrekt a munkakapcsolata.

>> a poszt folytatódik

A kötöttpályás szakszervezetek eddigi 7,5 százalékos követelésüket 6,5 százalékra mérsékelték a munkáltató ajánlatára reagálva.

Közeledtek az álláspontok a BKV-bértárgyaláson, miután a munkáltató egy százalékkal megemelte ajánlatát és a szakszervezetek is engedtek egy százalékot követeléseikből - közölték érdekképviseleti vezetők a szerdai egyeztetés után.

Nemes Gábor, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének szóvivője elmondta, hogy a munkáltató 3-ról 4 százalékra emelte az idei bérfejlesztésre tett ajánlatát, amelyre reagálva a buszos szakszervezetek egy százalékot engedtek az eddigi 8 százalékos követelésükből.

Hozzátette: a szerdai tárgyaláson megjelent Kocsis István, a BKV vezérigazgatója is.

Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke elmondta, hogy a kötöttpályás (HÉV, metró, troli, villamos) szakszervezetek az eddigi 7,5 százalékos követelésüket 6,5 százalékra mérsékelték a munkáltató ajánlatára reagálva.

A bértárgyalások pénteken folytatódnak.

(Hírszerző, MTI)

A talajsüllyedés és a talajvíz szivárgásának megállítása érdekében októberben utasítást kapott a kivitelező az alagutak falazatépítésének felgyorsítására, a talajmozgás és a szivárgás mára csökkent.

Beszivárog a talajvíz az épülő Gellért téri metróállomásba, adta hírül a Napi Ász című lap. A DBR Metró projektigazgatóság az Indexnek elküldött közleményében arról számolt be, hogy néhány centiméteres felszíni süllyedés és a talajvízszivárgás minden mélyépítési munka természetes velejárója. Ennek az állomásbelsőben alig vannak látható jelei, és a munkálatok felgyorsításával lecsillapodott, de most is folyamatos kísérőjelenség.

Fotó: Németh András
 

A DBR szerint felszíni épületek állagmegóvása és az állomásba szivárgó talajvíz megállítása érdekében még tavaly októberben utasították a Szent Gellért téri állomást kivitelező Bamco-t az állomás és a hozzá kapcsolódó peronalagutak belső falazatépítésének mielőbbi befejezésére. Itt tehát még zajlik a háromrétegű falazat utolsó, belső héjának az építése. A felszínmozgás, illetve a talajvízszivárgás ennek köszönhetően időközben lecsillapodott.

A belső falazatépítés várhatóan március végén, április elején fejeződik be, a kivitelező ezt követően tolhatja majd be a pajzsokat az állomásba. Az ilyenkor szokásos néhány hetes karbantartást követően kezdődhet majd meg a Duna alatti alagútépítés, ami előreláthatólag négy-hat hétig tart.

Az alagutakból mintegy 7,6 kilométer készült el. A déli pajzs március első felében „törhet be” a Szent Gellért téri állomásra, az északi már januárban megérkezett. A pajzsok behúzása az állomásba azonban csak a belső falazatépítési munkálatok befejezését követően történhet meg, a teljes körű tervezést és kivitelezést vállalt állomásépítőnek kötelessége ugyanis gondoskodni a munkálatok által érintett környezet maximális biztonságáról.

(Index)

A 220-as buszon hétfőn megbüntettek egy utast, amiért 270 forintos vonaljeggyel utazott. Az ellenőr szerint a jegy nem volt érvényes, azonban a BKV ügyfélszolgálatán elmondták, hogy a jegyet korlátlan ideig elfogadják, és erre fel is hívták az ellenőrök figyelmét.

Hétfő reggel a 220-as buszon az ellenőrök megbüntették az egyik utast azért, mert 270 forintos vonaljegye volt. Az utas tájékoztatása szerint azt mondta neki az ellenőr hölgy: „Nem képzeli, hogy február végén még elfogadjuk?” Ráadásul el is akarta venni a jegyet, nehogy tudja bizonyítani az ártatlanságát. Az illető egy nappal később befizette a 6 ezer forintos büntetést. A BKV ügyfélszolgálata szerint korlátlan ideig elfogadják a 270 forintos jegyet, és erre felhívták az ellenőrök figyelmét is. Azt ajánlották, hogy az illető tegyen panaszt, de persze fizesse be a büntetést, mert sokáig tarthat a kivizsgálás.

Az MNO érdeklődésére a BKV ügyfélszolgálatán elmondták, hogy valóban korlátlan ideig érvényes az ezüstcsíkkal ellátott 270 forintos jegy. A cég szerint konkrétan tudni kéne, hogy az ellenőr miért büntetett, elképzelhető, hogy sérült volt a jegy, vagy már korábban érvényesítették. (Olvasónk szerint egyik sem!)

(MNO)

A jegy- és bérletgyártás kérdései, sajtóhelyreigazítási ügyek, válságkommunikáció, devizapiaci változások elemzése, a többi között ilyen jellegű tanácsokat kért cégektől a BKV tavaly szeptember 1-től, összesen több mint százmillió forintért.

Összesen 23 céggel, közöttük bétékkel, offshore cégekkel, ügyvédi irodákkal kötött tanácsadói szerződést a BKV tavaly szeptember 1. óta az Index birtokába került dokumentum szerint. A szerződések összértéke meghaladja a százmillió forintot.

A legnagyobb értékű szerződéseket egy Dandy Trading Ltd. nevű és egy Everest Capital S. A. nevű svájci székhelyű céggel kötötte a BKV. Az elsővel a devizapiaci változások hatásainak elemzésére, 78 ezer 500 euróért (jelenlegi árfolyamon mintegy 23 millió forintért), a másodikkal pedig a BKV hitelfelvételi lehetőségeinek felmérésére (a pénzügyi válság tükrében), 81 ezer 900 euróért (közel 24 millió forintért). Mindkét szerződés meghaladja a közbeszerzési értékhatárt.

Szintén nagy összegű, 14,4 millió forintos szerződés született 2008. december 1-jén a BKV és a tiszaújvárosi Fazeno Bt. között üzleti szervezés-tervezés, vezetői információs rendszer kialakítása tárgyában.

>> a poszt folytatódik

A csütörtöki bértárgyalás után sztrájkot helyezett kilátásba a BKV 11 szakszervezete, amelyek főleg a villamos- és buszközlekedésben dolgozókat képviselik, értesült az Index. A cég vezetése nem mozdult el korábbi, 3 százalékos fizetésemelési ajánlatától.

Nem vezetett eredményre a BKV és a szakszervezetek közötti csütörtöki bértárgyalás. A megbeszélés után a főként a villamos- és buszközelekdésben dolgozó munkavállalókat képviselő szakszervezetek sztrájkot helyeztek kilátásba.

Jelenleg a BKV 3 százalékos emelést kínál, a szakszervezetek jelentős része viszont 8 százalékot kér. Az egyik, főleg metrósokat tömörítő szervezet hajlandó lenne elfogadni a 7,5 százalékot is.

Tizenegy szakszervezet alakította meg a sztrájkbizottságot, mondta az Indexnek Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője. Ezek a szervezetek a BKV munkavállalóinak több mint 50 százalékát képviselik, tette hozzá. Innentől kezdve kétórás figyelmeztető sztrájk bármikor lehet, de ennek részletreiről Nemes Gábor egyelőre nem kívánt nyilatkozni

(Index)

Eredetileg 200 millió forintra becsülték a 3-as metró motorvonatok felújításának árát, de a pályázatra csak egy jelentkező akadt, aki sokkal több pénzt kért a munkáért, összesen 714 millió forintot.

A főpolgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a fővárosi közgyűlés most csütörtökön tárgyalhatja viszont a 2009-es átmeneti finanszírozásról szóló rendelet módosítását. Erre azért van szükség, hogy a BKV időben meg tudja kezdeni a 3-as metró motorvonatok elöregedett forgóvázainak cseréjét.

A legrosszabb állapotban lévő, anyagában elfáradt forgóvázakat a műszaki felmérések alapján idén kell kicserélni. Egy korábban meghirdetett közbeszerzési eljárás során azonban az eredetileg becsült 200 millió forint helyett 714 millió forintos ajánlatott kapott a közlekedési vállalat az egyetlen jelentkezőtől.

>> a poszt folytatódik

A fővárosi önkormányzat nem kötelezi el magát a Kocsis István BKV-vezérigazgató által szorgalmazott holdingkoncepció mellett, legalábbis addig, amíg a cég hosszú távú finanszírozási stratégiáját ki nem alakították. Kocsis egyes elképzeléseit, így például a hétszáz fős leépítést, a kollektív szerződés racionalizálását, egy telephely eladását viszont hasznosnak tartják.

A főváros vezetése keddi kabinetülésén tárgyalta a BKV úgynevezett holdingkoncepciójának szakértői értékelését. Az anyag gyakorlatilag kimondja, hogy a közlekedési cég Kocsis István vezérigazgató által szorgalmazott feldarabolására nincs szükség, legalábbis addig, míg ki nem alakították a BKV hosszút távú finanszírozási stratégiáját.

A stratégiát a főváros megbízásából várhatóan a nyáron teszi le az asztalra a Boston Consulting Group. Mindemellett az Index birtokába került tanulmány szerint az elképzelés egyes hatékonyságjavító javaslatai megvalósíthatók.

Kocsis István öt és fél hónapja foglalta el a helyét a BKV élén. Elképzelése szerint hét különböző rt.-re, leányvállalatra darabolnák a közlekedési céget, így lenne például HÉV Zrt., Autóbusz Zrt. vagy Metró Zrt. Az igazgató a struktúra átalakításától az átláthatóság, a költséghatékonyság növekedését, és a magántőke megjelenését várta.

>> a poszt folytatódik

Egy külsős cég emberiből álló hivatásos bliccelőcsapattal ellenőrzi próbálja kiszúrni a saját zsebre dolgozó ellenőreit a BKV. Az ellenőrzés apropója, hogy szombat este a rendőrség elkapott 4 saját zsebre dolgozó jegyvizsgálót, akiket ma azonnali hatállyal ki is rúgtak.

A BKV azonnali hatállyal elbocsátotta azt a négy jegyellenőrt, akiket még szombaton vett őrizetbe a rendőrség, mondta a közlekedési társaság szóvivője. Kiricsi Karola szerint a jövőben egy külsős cég segítségével "álbliccelőkkel" ellenőrzik majd a jegyvizsgálókat.

A közlekedési társaság azután döntött az ellenőrök azonnali, rendkívüli elbocsátásáról, hogy a bíróság szerint megalapozottá vált a vesztegetés gyanúja. A BKV-nál több mint 400 ellenőr dolgozik, akik évente 20 millió utast ellenőriznek. A hasonló esetek elkerülése érdekében a BKV egy külsős céget bíz meg, akik "próbavásárlással", civil ruhás "álbliccelők" alkalmazásával próbálják lebuktatni a korrupt ellenőröket.

A rendőrök szombaton fogtak el négy BKV ellenőrt, akik saját zsebre bírságoltak főként külföldieket. Őrizetbe vették őket és a rendőrség már kezdeményezte előzetes letartóztatásukat. Évente négy-öt hasonló eset fordul elő a közlekedési vállalatnál.

(Index)

Befejeződött az a teszt, amelyen azt vizsgálták, hogy fennakadás nélkül elfér-e az új Alstom metrószerelvény a 2-es metró alagútjában. A próba pozitív eredménnyel végződött, a régi orosz kocsikra felragasztott hungarocell-sablonok nem karcolódtak meg az alagútban.

A napokban befejeződött az a vizsgálat, amely során azt ellenőrizték, hogy a szélesebb és magasabb Alstom szerelvények minden gond nélkül elférnek-e a 2-es metró alagútjában. A régi orosz kocsik szélére-tetejére felragasztottak hungarocell sablonokat, és az így kibővített szerelvényt végigküldték az alagúton.

>> a poszt folytatódik

Kocsis István, a BKV vezérigazgatója ezer új buszt lízingelne, egyetlen gyártótól, öt éves csereintervallumra. A főváros vezetése összehasonlítási alapot szeretne a 60-80 milliárd forintos döntés előtt.

Nyáry Krisztián, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a kabinet első olvasatban megtárgyalta a BKV vezérigazgatójának ezer új autóbusz beszerzésére vonatkozó javaslatát.

A kabinet január elején kérte fel a BKV vezetését, hogy dolgozzák ki a korábban vázlatosan ismertetett koncepciót. Kocsis István ismertette, hogy a BKV 1399 saját busszal és 110 alvállalkozó által üzemeltetett járművel rendelkezik.

A buszpark átlagos életkora 15,4 év, naponta 2-300 üzemzavar jelentkezik. A 150 Volvo-busz nélkül a régi járművek átlagéletkora 16,8 évre adódik. A koncepció a jelenlegi buszpark felújítását és az operatív lízing (tartós bérlet) lehetőségeit hasonlítja össze.

>> a poszt folytatódik

A több mint négymilliárd forintból felújított Szabadság híd pesti hídfőjénél úgy sikerült átépíteni a Fővám téri villamosmegállót, hogy a szembejövő villamosok visszapillantó tükrei összeérnek, tudta meg az Index. Az ok a tervezők szerint: ez a híd adottsága.

Külön intézkedési tervet készített a BKV a villamosvezetőknek arra az esetre, ha a Szabadság hídon mennek át a 47-es és a 49-es villamosokkal.

Az Index értesülése szerint az utóbbi időben kiderült ugyanis, hogy a Fővám téri megállóperon végénél lévő ívben előfordulhat, hogy a Deák tér felé haladó szerelvény kihajtott hátsó tükre összeér a szemből érkező szerelvény első tükrével. A megállót a felújítás során középperonosra építették át.

A törések elkerülése érdekében múlt hét szombattól a szerelvényeken a hátsó tükröt be kell hajtani. (A tapasztalatok szerint ez nem mindig egyszerű, ráadásul a visszaállítás is nehéz, mert ki-be kell szállni a fülkéből hozzá.) Ha a műszaki feltételek nem teszik lehetővé a hátsó tükör behajtását, akkor a járművezetőknek kerülni kell az ívben való találkozást a szembejövő szerelvénnyel.

 Az Index megkereste a Szabadság híd felújítását tervező Főmterv Zrt.-t, hogyan fordulhatott elő, hogy szűkre szabták a pályát. Keszthelyi Tibor közlekedéstervezési igazgató elmondta, hogy a pályát valóban nem a szabvány szerint építették át, mégpedig azért mert ilyen a híd adottsága.

Keszthelyi hozzátette, hogy ha a szabvány szerinti szélességeket vették volna alapul, akkor 50-80 centivel meg kellett volna szélesíteni a hidat, ami egy műemlék esetében nagyon sokáig tartott volna, és nagyon sok pénzbe került volna, ha egyáltalán kapnak rá engedélyt örökségvédelmi hivataltól.

Keszthelyi szerint ez nem egy ritka jelenség a világban. Számos városban fontosabbnak találták a műemlékvédelmi szempontokat, például Prága szűk belvárosi utcáin is megvárják egymást a villamosok.

Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője szerint a Főmterv válasza kikerüli a lényeget, hiszen korábban nem volt ilyen probléma, csak a szélső peronos megálló középperonosra építése után keletkezett. A megálló - véleménye szerint öncélú - átépítését szerinte a főpolgármesteri hivatal sem támogatta.

 

(Index)

Kedden éjfél előtt megérkezett az új Alstom metrószerelvények első két kocsija a BKV VJSZ Kft. Fehér úti telephelyére. A kocsik a 2-es metró vonalán váltják le a régi orosz metrókocsikat, a 4-es vonalra hasonló, de automata járművek érkeznek később.

Megérkezett Budapestre az első új metrószerelvény. A járművet teherautók szállították a BKV Fehér úti telephelyére. A 2-es metróvonalra további 21 szerelvény érkezik még az év végéig. A szállítás csúszásban van: a 2006-os szerződés szerint már 2008 májusában meg kellett volna érkezni az első kocsinak.

Fotó: Hajtó Bálink - VEKE (További képekért kattints!)

Az első szerelvény egész tavasszal a próbafutásait fogja teljesíteni az Örs vezér tere és a Pillangó utca közötti próbapályán, így várhatóan sokat lesz majd látható az utazóközönség részéről is. A próbafutások majd a 4-es metróra később érkező, hasonló, de teljesen automata szerelvényeknél okoznak majd gondot, az új metróvonalon ugyanis jelenleg nincs alkalmas pálya erre.

A VEKE honlapja szerint most érkezett metrókocsiknak még nincs végleges típusengedélyük, forgalomba akkor állhatnak majd, ha a hatósági előírásokat teljesítik. A kocsik félautomata üzeműek, személyzetük egy fő, így a metrókocsi-segédvezető munkakör végleg megszűnik a BKV-nál.

A 2006-os metrókocsi-szerződés 37 új metrószerelvényről szól, amelyből 22 érkezne a 2-es és a 4-es vonalra. Mielőtt a járművek forgalomba állnának a piros metró vonalán, még kb. 10 milliárd forintot kell költeni a frissen felújított vonal átalakítására, hogy az új szerelvények közlekedhessenek rajta.

A szerződés szerint a BKV 263 és fél millió eurót, azaz mintegy 65 milliárd forintot fizet ki a járművekért. A hosszában teljesen átjárható, légkondicionált, ötkocsis szerelvények a 2-es metrón 1023, a négykocsis szerelvények pedig a 4-es metrón 807 utast tudnak majd egyszerre szállítani.

Felvetődött, hogy a BKV 3-as metró vonalán is bevetheti a 4-es vonalra érkező új Alstom metrókocsikat (természetesen nem automata üzemmódban). Az új szerelvények ugyanis legalább egy-másfél évvel a 4-es vonal elkészülte előtt megérkeznek Budapestre, és érdemes futtatni őket, hogy az esetleges hibák a két éves garancia lejárta előtt kijöjjenek.

(Index)

Pekingben továbbra sem emelkednek az olimpia közeledtével tavaly bevezetett alacsony tömegközlekedési tarifák, a kínai főváros vezetése inkább a támogatások mértékének növelése mellett döntött.

A közel 200 kilométer hosszú, naponta mintegy 3,6 millió utast szállító pekingi metróhálózaton távolságtól függetlenül 2 jüanba (65 forintba) kerül egy menetjegy, a 22 ezer autóbuszon azonban 0,4 jüanért (13 forintért) is lehet utazni.
 

Budapesten jelenleg 290 forintba kerül egy menetjegy, amit buszon és metrón egyaránt lehet használni. Budapest önkormányzata mintegy 10 milliárd forinttal támogatja a BKV működését.

Az alacsony viteldíjak kompenzálására a városvezetés az idén közel 10 milliárd jüant (323 milliárd forintot) készül kifizetni. A hozzájárulás mértéke 2007-ben 5 milliárd jüan (161 milliárd forint) körül alakult, az olimpia évében a metróhálózat jelentős bővülésével együtt a támogatás 8 milliárd jüanra (259 milliárd forintra) emelkedett.

Az alacsony tarifákkal a pekingieket a személyautók használatáról szeretnék leszoktatni, a városi fejlesztési bizottság tervei szerint ezek az árak a következő néhány évben sem fognak változni.

A város tömegközlekedési hálózata felkészült a távolságalapú viteldíjszámítás bevezetésére, az ehhez szükséges beléptetőrendszereket és újrahasznosítható elektronikus jegyeket 2008 májusától használják, azt azonban egyelőre még nem lehet tudni, hogy a más ázsiai nagyvárosokban is működő rendszerhez hasonlóan az utasoknak mikortól kell majd a megtett kilométerek alapján fizetni.

Jóllehet a 2-5 jüan (65-162 forint) közötti óránkénti parkolási díjat a háromszorosára fogják emelni, a város zsúfoltabb területein a londoni dugódíjhoz hasonló behajtási illetéket nem kívánnak bevezetni.

Az olimpia idejére bevezetett rendszámtábla alapú forgalomkorlátozás egy könnyített formája fél éves próbaidővel április elsejéig marad érvényben, amely szerint az autósok hetente egyszer egy-egy napon nem használhatják járműveiket.

A korlátozással naponta 800 ezer személyautót sikerült eltávolítani az utakról. Ez azonban hamarosan ismét kevésnek bizonyulhat, ugyanis 2008-ban 370 ezer új személyautó került a kínai főváros útjaira, a pekingi autók száma ezzel elérte a 3,5 milliót.

(Index/MTI)

Az elmúlt napokban két ellenőrre is rátámadtak Budapesten, közölte a BKV. Pénteken a földalatti Kodály körönd megállójában ökleltek fel egy ellenőrt, aki könnyebben megsérült. Az áldozat és a támadó is nő volt. A VI. kerületi rendőrkapitányság közfeladatot ellátó személy elleni erőszak alapos gyanúja miatt indított eljárást az utas ellen, akit a biztonsági szolgálat tartóztatott fel.

A másik eset szombaton délután történt, amikor az 1-es villamoson ellenőrizték a jegyeket. Egy bliccelő férfi nem volt hajlandó pótdíjat fizetni, és még a villamosról sem szállt le. Az ellenőr folytatta a munkát, mire az ismeretlen odalépett hozzá, és ököllel arcon ütötte. Az ellenőrt mentő szállította kórházba, felrepedt a szája, a fogsora is megsérült.

(Index)

Szabályosan kettészakadt a közepén egy 173-as busz pénteken az Astoriánál. A meghibásodás oka váztörés volt, amelyet a helyszínen kellett ideiglenesen meghegeszteni, hogy a buszt egyáltalán be tudják vontatni a garázsba. Utasok nem sérültek meg.

Az Index úgy tudja, hogy a BKV 173-as jelű, BPO-565-ös rendszámú Ikarus 435-ös csuklós busza péntek reggel váztörést szenvedett Budapest belvárosában az Astoriánál. Az utasok közül senki sem sérült meg komolyabban. A téma az Index egyik szakfórumán is előkerült.

 

A járművet - miután elhagyták az utasok -, a helyszínen kellett javítani ahhoz, hogy egyáltalán be tudják vontatni a garázsba. A busz alvázának javítása, a fő tartóelemek cseréje heteket vehet igénybe, majd a gépjármű újra forgalomba állhat.

Nemes Gábor, a főleg a BKV buszos üzemágát reprezentáló Budapesti Közlekedési Szakszervezet vezetője elmondta, hogy a váztöréses eset nem egyedi, és csak a csodának köszönhető, hogy nem történt eddig nagyobb baleset.

(Index)

A Népszabadság információi szerint nincs sehol elég hosszú próbapálya ahhoz, hogy hatósági engedélyt kapjanak a 4-es metró új kocsijai.

Egy kilométer hosszú, azon belül legalább 400 méteren egyenes és vízszintes próbapályán kellene tesztelni a 4-es metró új kocsijait ahhoz, hogy működési engedélyt kapjanak a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. A Népszabadság információi szerint azonban nincs ilyen tesztpálya, illetve ahol van, ott nagyon drága lenne a tesztelés.

A gyártó Alstom ugyan már teszteli Franciaországban a kocsikat, de ezt a magyar hatóság nem fogadja el hitelesnek. A készülő alagútban sem lehet tesztelni az NKH szerint. A 4-es metró készülő kelenföldi pályaudvarán legfeljebb 400 méteres tesztpálya kiépítéséra van hely.

A 2-es metró Fehér úti telepén lehetne tesztelni, de egymilliárd forint többletköltséget jelentene odavinni a kocsikat. A 4-es metró 37 új kocsija összesen kerül 65 milliárdba. Kelenföld és Albertfalva közötti új próbapálya kiépítése is felmerült, de ez még drágább, 2,5 milliárd forint is lehet.

Ha viszont nem engedélyezi a Nemzeti Közlekedési hatóság a kocsikat, akkor nem lesz mi közlekedjen a 4-es metró alagútjában.
 

(Index)

Elsőként a Budapesti HÉV Zrt. létrehozását javasolja a BKV vezetése, amelyben a BKV mellett a Máv-Start és a Volán is részt venne, áll abban a javaslatban, amelyet a város vezetése hétfői ülésén megtárgyalt. A terveket kocsis István, a BKV vezérigazgatója ismertette.

A BKV 2008-as költségszerkezetét ismertetve Kocsis István vezérigazgató a kabinet hétfői ülésén elmondta, hogy a tavaly kiadott 130 milliárd forint 44 százaléka bérre, 16 százaléka üzemanyagra, 12 százaléka az értékcsökkenés pénzügyi leírására (azaz amortizációra), 5 százaléka pedig kamatkiadásokra ment el.

Ez azt jelenti, hogy - ezen nehezen befolyásolható tételeken túl - a költségek egyötöde az, ahol valamilyen módon költségmegtakarítást lehet elérni. Ilyen takarékossági intézkedés lehet a cégstruktúra átalakítása, kisebb költséggel működő, holdingszerkezetű szervezetté.

Az átalakítási javaslatot a Közlekedéstudományi Intézet, a Corvinus Egyetem, a Műegyetem, szakértő cégek és civil szervezetek bevonásával készítette elő a társaság. A holdingrendszer kialakításának célja a legkisebb költség elvének érvényesítése, a társaság által végzett közel ezer résztevékenység újragondolása.

A vezérigazgató jelentősen, 350 fővel csökkenteni kívánja a mintegy 850 fős központi szervezet létszámát is. A holdingcéghez tartozó leányvállalatok önálló jogi személyek lennének, feladatuk az egyes közlekedési eszközök üzemeltetése, karbantartása.

Elsőként a Budapesti HÉV Zrt. létrehozását javasolja a BKV vezetése, amelyben a BKV mellett a Máv-Start és a Volán is részt venne. Emellett a BKV Autóbusz Zrt., a BKV Kötöttpálya Zrt., a BKV Metró Zrt., a BKV Trade Zrt., a BKV Felújítási Zrt. és a közlekedésszervezésért felelős BKV Szolgáltató Központ Zrt. létrehozását tartalmazza a javaslat.

Kocsis István szerint a folyamatok újraszervezésével évi 4-5 milliárd forint költség takarítható meg, és átláthatóbb, gyorsabb reagálóképességű szervezet alakítható ki. A leginkább elöregedett buszok cseréjére is javaslatot tett a vezérigazgató, ehhez hosszú távú bérleti konstrukciót dolgoznának ki.

A Főpolgármesteri Kabinet első olvasatban tárgyalt a beszámolóról, és a bemutatott konstrukció előzetes, elsősorban pénzügyi vizsgálatára tett javaslatot. Elhangzott: ebben a kérdésben kulcsfontosságú lehet a Főváros hitelminősítését végző nemzetközi auditorcégek véleménye. A szükséges döntéseket a 2009-es üzleti terv elkészítéséig kell meghozni. A kabinet várhatóan két-három hét múlva tárgyal újra az átalakítási tervekről.

(Index)

Mozgássérült idős asszonyt ütött le a BKV egyik buszsofőrje a fővárosi Naphegy téren, a 78-as busz végállomásánál. A kutyáját próbálta védelmezni a mankókkal közlekedő nő, ekkor ütötte meg őt a buszvezető úgy, hogy elesett, és elvesztette az eszméletét.

Mankókkal, néha a falnak is támaszkodva közlekedik lakásában is Simó W. Gézáné, annál fürgébb viszont Csutka, a másfél éves, játékos pumi. "Amióta az a tagbaszakadt ember megrugdosta, minden magas férfit megugat az utcán" – mondja az idős asszony, miközben kis játékot dob a kutyának, amelyik még a levegőben elkapja, és visszahozza. Nekünk. Az állatot ismerik a Naphegy téren, s mint Simóné mondja, Csutka maga szokott botot keresni, és a hozzá legközelebb lévőkhöz viszi oda, akik el is dobják neki. Nem bánja, mert ő nehezen tud csak lehajolni. "December 27-én reggel vittem sétálni a kutyát a Naphegy térre. Csutka nagyon szeret játszani, ha már a nyájat nem terelgetheti, legalább a botok után szaladgálhat. Egy idő után arra lettem figyelmes, hogy a kutya keservesen és hangosan nyüszít. Ahogy odanéztem, azt láttam, hogy egy férfi rugdossa Csutkát. Többször megkértem, hogy ne csinálja, de nem hallgatott rám. Ezután elé léptem, de ekkor sem hagyta abba, nekem pedig azt kiabálta, hogy büdös k…!"

>> a poszt folytatódik

Egészen elképesztő, "arcpirító dolognak" nevezte Tarlós István, hogy újabb 80 millió forintot kíván a városvezetés a 4-es metró kommunikációjával foglalkozó PR-cégnek adni. A Fidesz fővárosi frakcióvezetője kiemelte, hogy a cég összességében így már csaknem 300 millió forintot kap. A politikus szerint Demszkyék ingyen is el tudnák mondani, hogy hol tart a metróépítés.

Ezt a pénzt tulajdonképpen azért fizetik ki egy külső cégnek, hogy az elmondja a budapestieknek, hol tart a metró építése, illetve, hogy mit intéztek az EU-ban - mondta a Fidesz fővárosi frakcióvezetője. Hozzátette: Demszky Gábor főpolgármester vagy a helyettesei ezt "el tudnák mondani ingyen is a televízióban". Miközben iskolákat zárnak be, csődhelyzetben van a BKV, eladják a gázműveket, nincs pénz a köztisztviselők béremelésére, s "miközben telesírják a világot azzal, hogy nincs pénz", a PR-cégnek többet adnak - közölte Tarlós István.

Az ellenzéki politikus hiányolja, hogy nem kapnak az emberek pontos tájékoztatást arról, mire is költi a pénzt a városvezetés. A frakcióvezető furcsának tartja, hogy Brüsszelben tart bemutat ez a cég, miközben Demszky Gábor egy éve már azt nyilatkozta, hogy a brüsszeli támogatás tulajdonképpen befejezett ténynek tekinthető. Mikor mondott igazat? - tette fel a kérdést.

A BKV 4-es metró projekt igazgatósága hétfőn közleményben részletezte, mire is költik a tájékoztatásra szánt pénzt. Az MTI korábbi beszámolóját megerősítve kifejtik, hogy a hazai mellett a jövőben európai uniós tájékoztató kampányt is folytatnak. A cél az, hogy az uniós döntéshozók a támogatásra benyújtott szakmai pályázat pénzügyi és műszaki dokumentációja mellett kiegészítő információkat szerezzenek Budapest fejlesztési terveiről, közlekedési koncepciójáról és az egyes projektekről. A többnyelvű kiadványok, kiállítások, szakmai konferenciák költségigénye 80 millió forint, amit belső átcsoportosítással biztosít a projektigazgatóság, így többletköltséget nem jelent ez a döntés.

A tegnapi Tarlós interjú után, ma Demszky interjút olvashattak az érdeklődők az Index címoldalán. Mivel Tenczer Gábor az Index újságírója a 4-es metróról is sokat kérdezett, úgy hiszem helye van az interjúnak a BKV-figyelőn is:

Csak ideiglenes állapot, hogy most többen szavaznának a Jobbikra, mint az SZDSZ-re, mondja Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. Még keresik az utódját, bár tud olyan önjelöltről is, aki már a névjegykártyákat is kinyomtatta. Az új metrókocsik egy létra miatt késnek már több hónapja.

Mit szól ahhoz, hogy a friss közvélemény-kutatások szerint a Jobbik megelőzte az SZDSZ-t a biztos szavazók körében?

Nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást. A Jobbik nem fogja megelőzni az SZDSZ-t a választásokon. Az, hogy az SZDSZ igazából hogy áll, majd az uniós választásokon fog eldőlni. Én magam most elég kritikus vagyok a pártommal. Alapvetően az volt a véleményem, hogy sem Fodor Gábornak, sem Kóka Jánosnak nem kellett volna indulnia a parlamenti frakcióvezetőségért. Egy mindkét oldal számára elfogadható jelöltet kellett volna találni a nyilvános harc helyett.

Ez az oka a mostani rossz szereplésnek?

Ha a választóink helyett saját magunkkal foglalkozunk, annak ilyen következményei vannak.

A fővárosban hogy áll az SZDSZ? Biztosan vannak erről belső közvélemény-kutatási eredmények.

Jól. Az SZDSZ azért működik egyáltalán, mert a fővárosban jól áll. És ez összefügg azzal, hogy a liberális elvek következetes képviselete miatt a főváros minden mutatóban jól teljesít, ilyen a GDP, a munkanélküliség kicsi aránya vagy a vállalkozások száma. Ennek és a város nyitott, multikulturális jellegének is köszönhető, hogy 2006-ban ötödszörre választottak liberális főpolgármestert Budapesten.

De csak van valamilyen szám a jelenlegi támogatottságról.

Nincs idei budapesti felmérés külön. A 2009. júniusi uniós választásig viszont ki kell találni valamilyen stratégiát. Véleményem szerint két dologra kell koncentrálnunk: az európai életérzésre és arra, hogy mit hozott és mit hoz még az unió a városlakóknak és konkrétan a fővárosnak. Én azt hiszem, hogy ezzel egy mandátumot biztosan szerez az SZDSZ.

Azt mondta 2008 elején, hogy idén befejeződik a Szabadság híd felújítása, átadják a Megyeri hidat, megépítik, illetve szélesítik a külső Váci utat, légkondicionálják a Combino villamosokat, befejeződik az állatkert rekonstrukciójának második üteme, és megérkeznek az első új Alstom típusú szerelvények a felújított 2-es metró vonalára. Mit lehet kipipálni?

Az összeset ki lehet pipálni a metrókocsikat kivéve.

Én azért nem mondanám a Szabadság hídra se, hogy készen van, ha az autók nem közlekedhetnek rajta még öt hónapig.

>> a poszt folytatódik

Úgy hiszem a lent található Index cikket nem nagyon kell kommentálni. A nyereséget termelő Pannon Volán vezetőjét valószínűleg politikai vita miatt menesztik, amiért egy „ingatlanos buliban” nem vett részt:

Rendkívüli közgyűlésen felmentette posztjáról Balázs Dezső vezérigazgatót a Pannon Volán Zrt. A cég december 31-től nem tart igény a munkájára.

Balázs Dezső elmondta: a többségi tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviselői úgy döntöttek, tovább nincs szükségük a munkájára, menesztését nem indokolták.

Sajtóinformációk szerint a vezérigazgatót azért rúgták ki, mert a Pannon Volán vezetője ellenezte a megyeszékhely autóbusz-pályaudvara közelébe tervezett két beruházás kivitelezését. A tervek szerint a távolsági autóbusz pályaudvarról délre eső területen barkácsáruház és bevásárlóközpont épülne.

Balázs Dezső december elején még arról számolt be, hogy a 97 százalékban állami, 3 százalékban dolgozói tulajdonban lévő vállalat tartósan nyereségessé vált. 2005-ben még 140 millió forintos vesztesége volt, 2006-ban már 18 millió, 2007-ben 331 millió forint nyereséget könyvelhettek el.

A hvg.hu novemberben arról számolt be, hogy Balázs Dezső összeveszett a pécsi szocialista városvezetéssel: nem volt hajlandó eladni a buszpályaudvarnak otthont adó ingatlant, ezért kezdeményezték a felmentését.

A harminc évesnél fiatalabb olvasóink kedvéért mondom, hogy e jelszó és falfirka 1985-1990 között élte fénykorát, és semmi köze nem volt a BKV járműveihez. Az említett időszakban is volt egyes csoportoknak tüntetési és balhéingere, de akkoriban még nem a tüntető verte a rendőrt. Nyíltan nem lehetett csoportosan rendszerkritikát kiabálni az utcán, ezért akinek ilyen ingerenciája volt az a Fradi–Dózsa-meccsek után az üllői úti aluljáróban és környékén élhette ki tüntetési ingerét.

Ott zengett a mocskos BKV jelszó több száz torokból. Az akkori rendszer – biztonsági szelepként – engedett bírálni néhány intézményt, elsősorban a szolgáltatási szektorban. Ilyen volt a Közért-hálózat, ilyen volt a BKV, ilyen volt a Patyolat és a Gelka (elektromos eszközöket javító cég).

Így lett jelszóvá, falfirkává a "mocskos BKV" abban az időben, amikor a cég és elődei történetében a járművei épp a legtisztábbak voltak.

A múltkor baráti társaságban fényképeket nézegettünk és valaki megjegyezte, hogy az összes fekete-fehér és színes fotón csillognak a BKV buszok oldalai, ugye már akkor is photoshoppolták a képeket propagandacélokból?

Elmondtuk neki, hogy nem, akkoriban nem volt szükség ilyen trükkökre, mert a buszok/trolik/villamosok oldalai valóban fényesek és tiszták voltak.

Nomen est omen, gondolhatták a BKV-nál, és beteljesítették az akkor még valótlan állítást.

Az akkori (álpolitikai) jelszó mára valósággá lett. A BKV úgy döntött, hogy ha már oly sokat emlegették 25 éve, hogy mocskos a BKV, amikor nem volt az, ideje alkalmazkodni a közvélekedéshez, és mára valóban mocskos a BKV.

Nagyon.

Nagyon mocskos.

Kívül és belül ragadnak a járművek a kosztól. Még 20-25 éve egy üzemegységben 20-25 takarítónő dolgozott, akik közül legalább 15-20 a járműveket takarította, addig mára ez a létszám közelít a nullához. Egy jármű tisztességes takarítása kb. 4 órát vesz igénybe két-három ember részéről, tehát kb. 8-12 munkaóra. Üzemegységenként van 200-300 jármű, tehát havonta kb. 1600-3600 munkaórát kell(ene) ilyenre fordítani. Helyette egy-két fő tehetetlenkedik az üzemegység járműveiben, havonta kb. 300 munkaórában. Az eredményt naponta 2 millió utas látja. Ragadnak, szó szerint ragadnak a járművek üvegei a kosztól, a járművek külső oldalai pedig ma már egyáltalán nem fényesek, hanem olajsárral kevert portól vastagon feketék.

>> a poszt folytatódik

Egy éven belül ezer új buszt állíthat forgalomba a BKV, ha sikerül megteremteni az ehhez szükséges feltételeket - mondta el a közlekedési vállalat vezérigazgatója.

Kocsis István az InfoRádió Aréna című műsorában kijelentette: az elfogadható 6-8 helyett jelenleg 15 év a járművek átlagéletkora. Hangsúlyozta: válság idején nehéz előre tervezni, de egy év elég lenne a buszpark megújításához.

Hozzátette: a tervek megvalósításához hosszú távú finanszírozási jogszabály elfogadására is szükség lenne. Szólt arról is, hogy a BKV jövő évi üzleti tervében nullszaldó szerepel.

A vezérigazgató hangsúlyozta: ehhez mindenképpen szükség van állami támogatásra is, mert a vállalat költségvetésének mintegy fele bérkiadás, a többi - mintegy 20 milliárd forint kivételével - működési költség, amit kizárólag menetdíjbevételből nem lehet finanszírozni.

Kocsis István szólt az elővárosi közlekedési vállalat megalakításáról is, amelybe - mint mondta - az állam valószínűleg egy cégén keresztül 30 milliárd forinttal, míg a közlekedési vállalat a HÉV vagyonelemeivel szállna be. Hozzátette: a holding megalakítása 4-5 milliárd forint megtakarítást eredményezne.

(inforadio.hu)

Az Index információi szerint az elmúlt hónapokban a BKV 150 ezer forint értékben vásárolt szivart. A társaság hivatalos reagálása szerint üzleti ajándékról van szó.

Az Index úgy tudja, hogy a BKV 150 ezer forintért szivart vásárolt nemrég számlára egy cégtől. A vásárlás Kocsis István vezérigazgatói kinevezése után történt.

Az Index megkereste a BKV-t, hogy milyen célból vásárolták a szivarokat, a vezérigazgatói reprezentációs keret terhére vették-e, és hogy terveznek-e még a jövőben szivarbeszerzést.

A kérdésekre a BKV a következő választ küldte: "Más gazdasági társaságokhoz hasonlóan a BKV Zrt-nél is szokásos reprezentációs vagy üzleti ajándékok beszerzése az üzleti kapcsolatok kiépítése, az üzletpolitika megismertetése céljából.

Reprezentációs célokra a BKV Zrt. részére 150 ezer forint értékben történt üzleti ajándékok vásárlása. Ilyen kategóriájú üzleti ajándékok beszerzésére a társaság a 2008-as év első 8 hónapjában mintegy 3 millió forintot költött, ami megfelel a korábbi évek gyakorlatának.

A BKV Zrt-nél- a Társaság jelenlegi helyzetére tekintettel- az elmúlt időszakban szigorú költséggazdálkodást vezettünk be, amelyek megtakarításai természetesen messze fedezik a fenti kiadásokat."

(Index)

Budapest — Ez már több, mint diákcsíny! Saját testi épségét veszélybe sodorva kétszer is tujázott, azaz a két kocsi között utazott a metrón Péter (15).

Balszerencséjére egyik társa mobiltelefonjával videóra vette ténykedését, ami aztán kikerült a BKV Figyelő blogra. A felvételen a fiú derűsen mosolyog, és pózol a kamerának. Aztán vélhetően szerepet cserélt a társával, mivel a felvétel egy másik fiú tujázásával folytatódik; ő pedig még rá is gyújt.

A Blikk megkereste Pétert, hogy adjon magyarázatot a történtekre.

– Nem tujázok, és életemben kétszer utaztam ott, utoljára nyáron csináltam – mondta el saját védelmében a fiú. A sajátos poénért azonban nagy árat kell fizetnie, a BKV ugyanis feljelenti őt és barátját.

– A metró hátsó ütközőjére felkapaszkodni vagy a szerelvények között utazni olyan, mint például villanydróton kötéltáncolni: az ilyen utazásnak minden másodperce életveszélyes. Ráadásul ilyen esetben az elkövető a megbízható és biztonságos közlekedést is veszélyezteti – mondták el kérdésünkre a BKV Zrt. sajtóosztályán. A fiatalok körében ennek ellenére egyre nagyobb népszerűségnek örvend a tujázás. Az utolsó eset október 28-án történt, amikor két fiú a Combino villamos hátsó ütközőjére felkapaszkodva utazott. Ők sértetlenül úszták meg a mutatványt, ám június 20-án egy másik fiú kis híján az életét vesztette. A 10 éves gyerek súlyos sérüléseket szenvedett, miután leesett a 14-es villamos ütközőjéről.

– Sajnos járművezetőink az ilyen esetek nagy részében tehetetlenek, hiszen a potyautasok pont azt használják ki, hogy tettük a jármű visszapillantó tükréből közvetlenül nem észrevehető – tette hozzá a sajtóügyeletes. A BKV ezért azt kérni, ha utasaik ilyen esetet látnak, jelezzék azt a járművezetőnek.

K. P. (Blikk)

Jövő hét csütörtökön tartanák félnapos munkabeszüntetésüket a BKV sztrájkot jelentő szakszervezetei, ha addig, pontosabban december 15-ig nem sikerül megegyezni a cég vezetőségével.

Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője elmondta, ugyan érkeztek bíztató hírek arról, hogy a BKV vezetőségének sikerül forrásokat találnia a jelentős hiánnyal küzdő cég finanszírozására, de ha december 15-ig nem szolgálnak konkrétumokkal, akkor a sztrájkot megtartják.

A szóvivő elmondta 30 milliárd forint azonnali gyorssegélyre van szüksége a cégnek, hogy az idei és a következő évi tervezett hiányt pótolni tudják, és ne kerüljön veszélybe a BKV működése.

Nemes Gábor kitért arra, hogy a BKV-t előbb elérheti a műszaki-, mint az anyagi csőd: a vállalat járműparkja nagyon elöregedett; a naponta forgalomba kerülő 1200 buszból átlagosan 300 meghibásodik, ezek közül pedig mintegy harmincat nem is lehet a helyszínen megjavítani, azokat be kell vontatni a telephelyre.

A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy a 2007-es adatokkal összehasonlítva idén 40 százalékkal több járatkimaradást regisztráltak.

A szakszervezetek öt pontban foglalták össze követeléseiket: szülessen törvényi szabályozás a városi közlekedés finanszírozásának rendezésére, az állam növelje a normatív támogatást és a finanszírozás átalakításával teremtse meg a cég stabil működését, a főváros vállalja át a BKV 80 milliárdos tartozásából keletkezett kamatterheket, vagy ennek megfelelő támogatással segítse a cég működését.

A követelések között az is megfogalmazódott, hogy a főváros ne a jegyárak növelésével pótolja a cég működéséhez hiányzó költségeket, hanem hozzon létre külön alapot, amely fedezetül szolgálhatna a BKV működéséhez.

(FigyelőNet, MTI)

A Nemzeti Közlekedési Hatóság az általa szúrópróbaszerűen ellenőrzött húsz BKV-busz közül tíznél talált valamilyen hibát. Erről Lovas Károly Róbert, a hatóság területi főigazgatója számolt be szerda este a TV2 Tények című hírműsorában. A főigazgató elmondta, hogy a hatóság szerdára virradó éjjel tartott ellenőrzést a BKV egyik telephelyén. A vizsgált buszok felénél a fékhiba olyan mértékű volt, hogy a járművek műszaki érvényességét - maximum 30 napra - korlátozni kellett. Lovas Károly Róbert közlése szerint ez azt jelenti, hogy 30 nap elteltével a buszokat megjavítva újból le kell vizsgáztatni. A fékhibán kívül elektromos problémákat is találtak - tette hozzá. Szilágyi Károly, a BKV szóvivője az MTI-nek szerdán elmondta, hogy a buszok átlagéletkora 15 év, vagyis nagyon elöregedett a járműpark. Olyan járműveket azonban, amelyek veszélyt jelentenének az utasokra, nem engednek forgalomba, de kisebb eltérések valóban előfordulnak. "Ezt erősítette meg a hatóság vizsgálata is, amely egyetlen járművet sem minősített balesetveszélyesnek, csak a kisebb hibákra hívta fel a figyelmet" - mondta Szilágyi Károly.
 
A BKV 30 napon belül kijavítja a hiányosságokat és újra levizsgáztatja a kifogásolt buszokat - tette hozzá a szóvivő.

(gondola/MTI)

A Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága a BKV-jegyellenőrök tevékenységével kapcsolatos negatív jelzések miatt felkérte a cég igazgatóságát, hogy számoljon be a jegyellenőrök foglalkoztatásával összefüggő kérdésekről.

A bizottság Bagdy Gábor egy indítványára, a jegyellenőrökkel kapcsolatos negatív jelzések miatt - két szocialista képviselő eltérő véleménye mellett - elsöprő többséggel felkérte a BKV igazgatóságát, hogy számoljon be a jegyellenőrök foglalkoztatásával, bérezésével és munkavégzési költségeivel összefüggő kérdésekről. Választ várnak arra is, hogy milyen más módszerek és eszközök lehetnének a jegyellenőrzésre, s ezeknek mekkora lenne a költségük.

Hutiray Gyula (Fidesz) megjegyezte, hogy a II. kerületi rendőrkapitánytól kapott tájékoztatás szerint a múlt héten a jegyellenőrök bántalmaztak egy utast. Leszögezte, hogy a BKV ellenőrzési gyakorlata vizsgálatra szorul.

Somlyódy Csaba (MSZP) elnök felvetette, hogy miért nem a cég felügyelőbizottságától kérik erre a választ. Székely Gábor (SZDSZ) alelnök, a BKV felügyelőbizottságának elnöke közölte, hogy lehet ezt is, de ez egy hosszabb út. A felügyelőbizottságnak ugyanis ehhez jelentést kell kérnie a cég menedzsmentjétől.

(Figyelő.net)

(...)

A Fidesz fővárosi frakcióvezetője a BKV vezetőjének gépkocsibérlési ügyéről azt mondta: Kocsis Istvánt szakmailag képzett és alkalmas embernek tartják, ezért érhetetlen számukra, hogy miért szánta rá magát a 20 milliós értékű céges gépkocsi bérlésére. Hozzátette: ha a BKV vezetője "nem lép vissza ebből", akkor az ellenzék támogatására nem számíthat. Mint megjegyezte, Demszky Gábor főpolgármester talán saját gépkocsiügyei miatt nyilatkozik visszafogottan az ügyről.

A politikus arról is beszélt, hogy sajtóhírek szerint a BKV biztonsági őrei összerugdostak egy utast a Széna téren. Erről azt mondta: érthetetlen, miért biztonsági cégeket alkalmaz a BKV, ha képtelen tisztességes viselkedésre bírni őket. "Azt várom, mikor lesz nyilvános akasztás, ha valaki érvénytelen jeggyel utazik", jegyezte meg.

(Index/MTI)

 A teljes cikket olvashatod az Indexen! Kattints ide!

Demszky Gábor önmérsékletre szólította fel a BKV vezérigazgatóját. A főpolgármester szerint válság idején nem illik drága autóval flangálni. A közlekedési vállalat szóvivője szerint viszont kell a drága autó a hiteltárgyalásokhoz.

Demszky Gábor főpolgármester levélben szólította önmérsékletre a BKV vezérigazgatóját, Kocsis Istvánt, akinek vadonatúj, nagyjából húszmillió forint értékű, felső kategóriás Audi A6-os luxusautót bérelt a közlekedési vállalat - írta a szombati Népszabadság, a Népszava és a Magyar Nemzet.

A lapok információi szerint a főpolgármester levelében azt írta: egy BKV-hoz hasonló költségvetésű magáncég első emberének valóban járna egy hasonló vagy még jobb szolgálati autó, a közlekedési vállalat viszont közpénzekből gazdálkodik, és nehéz anyagi helyzetben van.

A Népszabadság és a Népszava idézi azt is, miszerint a főpolgármester megjegyezte: az egyre drágább jegyet váltó utasoknak "nehéz lenne elmagyarázni, miért jár drága, új autóval a BKV vezetője".

Az RTL Híradó szerint azzal védekezett a 82 milliárdos veszteséggel küzdő vállalat vezetője a szóvivőn keresztül, hogy azért van szükség ilyen drága autóra, hogy legyen mivel eljutni a tárgyalásokra, amiken újabb kölcsönöket lehet kérni.

„Nagyon sokat lendíthet az ügymeneten, hogy el tud jutni azokra a helyszínekre, ahol neki dolga van, és abban az ügyben tárgyal, hogy a BKV-nak stabilabb legyen a finanszírozása” – mondta Szilágyi Károly, a BKV szóvivője az RTL Híradónak.

Mint azt pénteken megírtuk, Kocsis István, a BKV nemrég kinevezett vezérigazgatójának egy felső kategóriás gépkocsit bérel a közlekedési cég.

Az Audi A6 (TDI 3000, extrákkal) ára szakértők szerint mintegy 20 millió forint. Mint megtudtuk, a BKV a szűkös anyagi helyzetére tekintettel nem vásárolta vagy lízingelte az autót, hanem bérli inkább, ami a vállalat szerint csak harmad akkora kiadást jelent.

A BKV az Index megkeresésére a következő tájékoztatást küldte: "Az autó nem tekinthető luxusautónak és a BKV eddigi legdrágább szolgálati autójának, mivel bérelt - diesel - járműről van szó, így csak a bérlés költségeit lehet egy ilyen összehasonlításban figyelembe venni. Az autó megadott értéke (20 millió Ft) sem állja meg a helyét, de valójában ez indifferens, hiszen bérelt autóról van szó. Az autó nem fullextrás, ahogy azt a cikk sugallja."

(Index/MTI)